Zalai Hírlap, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

2002. február 9., SZOMBAT ■ Litter Tímea Kiállítások megnyitóiról, hangversenyekről ismer­hetjük azt a tehetséges, magabiztos kislányt, aki csodás zongorajátékával legutóbb a nagykanizsai újévi hangversenyen ejtette ámulatba a nagyérdeműt. Alig múlt 14, mégis a város egyik legtehetségesebb ze­nésznövendékének tart­ják Fu Ruit. A zenei talen­tumként jegyzett Fu Rui szülőha­zája Kí­na, on­nét jött Magyar­­országra. Fu Rui édesanyja álmát váltja valóra A kislány 12 éves volt ekkor, s szülei azért döntöttek Magyar­­ország mellett, mert Fu Rui a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián szeretne tanulni. Édesanyja álmát váltja valóra azzal, hogy zongoraművész és tanár lesz. Addig azonban még hosszú az út. Az megtett történ­tekről beszélgettünk vele, s zon­goratanárával dr. Erdős László­idéval. - Ötéves korom óta zongorá­zom, de nálunk csak magánúton lehetett tanulni, s egyből a gya­korlati résszel kezdtük. Otthon nem tanítanak szolfézst, sosem játszanak fejből, csak kottából - így a kislány. - Az unokatestvé­rem a kínai zeneakadémián ta­nul. A nagyszüleim véleménye szerint a magyar zeneoktatás sokkal jobb, mint a kínai, így át­gyok most februártól hatodikos. - Kezdetben nehéz volt, hisz el kellett sajátítania a magyar nyelvet - vette át a szót Fu Rui tanára, Ági néni. - Nagyon há­lásak vagyunk a Hevesi-iskola tanárainak, akik befogadták, s kezdettől fogva óriási szeretet­tel, törődéssel és odafigyeléssel viseltettek a kislány iránt, ezzel megkönnyítve beilleszkedését. Ez olyannyira sikerült, hogy az­óta bizonyítványa folyamatosan kitűnő. Fu Rui rendkívüli tehet­ségéhez óriási szorgalom is tár­sul, hihetetlen elszántsággal tör a célja felé. Soha egy óráról nem hiányzott, mindig felkészülten jön, rengeteget gyakorol. - Ha jövőre végzek, szeretnék felvételizni a Bartók Béla Zene­­művészeti Szakközépiskolába, amely a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Akadémia gyakorló isko­lája - mondta felnőttes ko­molysággal Fu Rus. - Ha sike­rül, onnét nagyobb eséllyel in­dulok az akadémiára. Fu Rui az Országos Zene­iskolai Zongoraverseny egye­düli dalaiként a döntőbe jutott, tehát korosztályát tekintve ben­ne van az ország 25 legjobb zon­goristája között. Egyébként ké­zügyességét nemcsak a zene te­rén, hanem a képzőművészet­ben is kamatoztatja. Tudatosan halad kitűzött célja fe­lé, a zeneakadémiára akar kerülni jöttünk. Az itteni ismeretek alap­jául szolgáló klasszikus művek hiányoznak a kínai tanrendből. Az iskola felépítése is teljesen más. Nemcsak a gimnázium előtt, de alsóból felsőbe lépve is vizsgát kell tenni a diákoknak. Amikor átjöttem, elsősként kel­lett kezdenem a Hevesi-iskolá­ban, majd félévenként egy-egy osztállyal feljebb léptem, így va­ A lenti rendőrök Rex felügyelője Astor és gazdája, Molnár József egyre több bűnöző nyomára bukkan­ egutóbb Mike­­karácsonyfán és Ká­nyavárban vezette a lenti rendőröket rövid időn belül a tettesek nyomára. A sikerekben természe­tesen nagy része van az Astort gondozó és beta­nító kutyavezetőnek, Molnár József zászlósnak, akinek nem múlik el egyetlen napja sem anélkül, hogy néhány órát el ne töltene a „lenti Rex felügyelővel”. - Astort 2000 májusában vetettük be először - sorolja az adatokat a zászlós. - Abban az évben összesen hatszor vittük ki az elkövetés helyszínére, ebből 5 alkalom­mal eredményesen dolgozott, s csupán egy­szer nem sikerült a nyomot követnie. Az eredményes akciók között volt az emlékeze­tes csömödéri postarablás is, ahol nemcsak a fegyvernek látszó tárgyat találta meg, de az elkövető házáig is elvezetett bennünket. A következő évben 20 alkalommal vettük igénybe a kutya segítségét, ebből 12 volt az eredményes nyomkövetés, három ered­ménytelen. A fennmaradó öt esetben nem indult el a kutya, mivel túl sok idő telt el az elkövetés és a kiérkezés között. Az idei év­ben eddig 5 alkalommal végzett sikeres nyomkövetést. Molnár József hozzáteszi, ahhoz, hogy a kutya eredményesen tudjon nyomot fogni és követni, szükségeltetik néhány körül­mény. Például az, hogy a mielőbb a hely­színre érjenek vele, hiszen 8-10 óra eltelte után a „for­ró nyomok” kihűlnek. Ugyancsak fontos, hogy a terepet ne tapossák össze illetéktelenek, egy esetle­ges bűnelkövetés után hagyjanak mindent olyan állapotban, ahogyan talál­ták, a kutya ugyanis a leg­erősebb, azaz a legfrissebb nyomon indul el.­­ Volt, hogy egy faluból betöréses lopást jelentettek. Az ablakot tör­tek be, s ott mászott be a tolvaj. Amire kiér­tünk, a háziak szépen összesöpörték a cse­repeket, kitakarítottak, hogy tiszta körül­mények között fogadhassanak bennünket. Ezzel tulajdonképpen megakadályozták, hogy a kutya el tudjon indulni egy esetleges nyomon. A legtöbb esetben betöréses lopásnál dolgozott eredményesen Astor, de kétszer is bevetették eltűnt személy keresésekor, s mindkét esetben sikeres volt az akció. Molnár József rámutat az eb „emberi” gyengeségeire is: miután érző lényről van szó, előfordul, hogy megfájdul a feje. A legnagyobb ellenségei közé pedig a kul­lancs tartozik. Astort 2000 őszén le is dön­tötte a lábáról egy kullancs okozta agy­hártyagyulladás. Ha nincs éles bevetés, akkor hetente minimum egyszer, de van úgy, hogy két-három alkalommal is elviszi Molnár József Astort gyakorló nyom­követésre. ■ Gyuricza Ferenc: Ha a rendőrségnél alkal­mazott ebeket rangsorol­nák, Astor valószínűleg a legkiválóbb minősítést kapná. A hároméves szolgálati kutyát ugyan­is egyre több ügyben alkalmazzák sikerrel. „Ha kitakarítanak, azzal akadályozzák a kutya munkáját” Platon erősen elcsodálkozna a Walt Disney által kreált Atlantisz láttán Az elveszett birodalom ezúttal rajzfilmként elevenedik meg A Magyar Hajnalka Platon 2400 évvel ezelőtt tett említést Atlantiszról, forrásként Szolónra, az athéni költőre hivatkozott, aki meg egy öreg egyip­tomi paptól hallott róla... Ismerjük az ilyen története­ket, oda lesz minden varázsuk, bajuk, ha túl sokat kutakodunk a valóságalap körül, ne is es­sünk ebbe a hibába. Elég any­­nyi, hogy az ókori bölcsek sze­rint a sziget úgy 11 ezer évvel ezelőtt virágzott az Atlanti­óceán közepén, míg népének hatalomvágya ki nem vívta Zeusz haragját. A sértett iste­nek hatalmas szökőárt zúdítot­tak Atlantiszra, melyet lakói­val együtt elnyelt a tenger... O mi dráma, fény és árnyék, vászonért kiált a sztori. Most éppen a Walt Disney stúdió ve­tett szemet a történetre, s egész estés, felnőtteknek is ajánlott rajzfilmet készített az elsüly­­lyedt sziget felfedezéséről. Fő­hősünk Milo egy fiatal tér­képész, nyel­vész, aki meg nem értett In­diana Jones­­ként senyved egy múzeum alagsorában, ábrándjait leg­feljebb a gondjaira bí­zott, kazánnal oszthatja meg. Pedig tudós Milo, a­pa- nagyapjától landos törte- örökölt egy net főszerep­­könyvet, ami fője ismeri segíthetne Atlantisz­ra- megtalálni az ióinak ősi elveszett At­nyelvét, lantiszt. Milo ráadásul gyanús várat­velük ellen lansággal be­tétben él- lecsöppen egy vasat is tud tulitarka fazo­nokat csokor­ba gyűjtő ex­pedícióba, s már sodródik is a nagy kaland felé. Bonyodal­mak és tengeri szörnyek tá­madnak minden szinten, a fel­fedezőkről kiderül, hogy kincsvadászok, ottan ül sze­gény hősünk a nagy skolaszti­kában. Pedig megmenteni való királylány is akad, ugyanis­­ mit nem ad Poszeidón­­, At­lantiszt fehér hajú, inka arcélű emberek lakják... Gary Trousdale rendező a klasszikustól eltérő fazont szab a rajzfilmnek, hál' isten nem énekel senki, sőt, nélkü­lözzük a beszélő tárgyakat is. Ehelyett bőven kijut a kalan­dokból s­­ a szélesvásznú for­mátumnak köszönhetően -, a monumentális, a végkifejlet táján sci-fire emlékeztető lát- Némi X-aktás beütés vegyül a látványba képekből. Temérdek energiát­­ öltek a filmbe, csak egy példa: szakavatott nyelvészt kértek fel az atlantiszi kommunikáció kidolgozására. HÉTVÉGE ZALAI HÍRLAP . Gumilabda a nyomravezetőnek - Astort 2000 májusában kaptam, ő már második kutyám - mondja a zászlós. - Tíz éve, 1992-ben szereltem fel a rendőrséghez, eleinte járőrként teljesítettem szolgálatot. A következő évben le­hetőségem nyílt egy hat hónapos kutyavezetői tanfolyamon való részvételre, s vele párhuzamosan a bűnügyi technikai iskolát is el­végeztem. A tanfolyam kezdetén kaptunk egy nyers kutyát, aminek kiképzése a mi feladatunk volt. Ő volt Mikro, azaz hívónevén Lord. Vele rövid ideig dolgoztam együtt, 1994 végén le kellett ad­nom. Először a megyére került, aztán Zalakarosra. 1993-ban még az élelemszerzés alapján történt a kiképzés, Astorral viszont már a játék alapján. Közismert, hogy a kutyák játékosak, a nyomkövetés tanításánál ezt használjuk ki. As­­tor nagyon szeret fadarabokkal játszani, így a gyakorlónyomra azt raktam le, hogy leszorítsam a fejét a földre. Ahogy haladtunk előre a kiképzésben, ezek a fadarabok egyre nagyobb távolságra kerültek egymástól. A kiképzés befejezése­kor már csak a nyom végén találta meg a kutya a játékát. Ha egy éles nyomkövetés eredménytelennek bi­zonyul, akkor gyakorló feladattal biztosítjuk a kutya számára a si­kerélményt. Az állat tehát minden esetben úgy érzi, neki sikerült tel­jesítenie feladatát. A feladat­­teljesítés végén minden esetben jutalmat kap. Astor kedvenc játéka egy gumilabda, vala­mint a már említett darabok.

Next