Zalai Hírlap, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-09 / 34. szám
2002. február 9., SZOMBAT A szólások és eredetük Vajon mit jelent az, hogy egy füst alatt? Szóláselemző sorozatunkat folytatva a ZH-Kölyök olvasóinak az „Egy füst alatt” magyar nyelvi kiszólás megfejtését ajánljuk fel. „Anyu akkor szokta ezt mondani, ha kevés az ideje, de sok elintézni való dolga van. Például, ha a postára, a patikába, az üzletekbe is mennie kellene. Ilyenkor én azt mondom neki: ANYU! TE MIFÉLE FÜST ALATT INTÉZKEDSZ MINDENHOL? Az elképzelt ZH-Kölyök olvasó ezt kérdezné, pedig pontosan tudja, hogy az anyu felett nem száll semmiféle füst sem, amikor ilyeneket mond. De akkor mégis hogy kerülhet ilyen érthetetlen dolog egy szólásba? Mindjárt megértitek, ha tovább olvastok! Régen a magyar parasztházakban nyílt tűzhely, kürtös kemence szolgált a sütés-főzéshez. Ennek használata általában nagy füsttel járt... és a tűzgyújtás is igen nehéz művelet volt a mai gyufa híján. Ezért a régi idők gazdasszonya iparkodott a főzést egyszerre, „egy füst alatt”, egy gyújtással, minél gyorsabban elvégezni, hogy ne kelljen sokat bajlódnia a tűzgyújtással, a kellemetlen füsttel. Egyidejűleg főzött meg minden ételt, ami aznapra kellett. Manapság végképp nincs idő semmire Manapság mindenkinek igen sokféle teendője van. Ezért nekünk is fontos az időnkkel gazdálkodni- s amit csak lehet, egy füst alatt elintézni! Miért nem rakott Patkoló Petya tüzet? Patkoló Petya nagyon unta a sok tűzrakást, ezért ellopta az egyik kissárkányt, így nem kellett neki mindig tüzet raknia. Ennek nagyon örült, de egy napon valami furcsa történt vele. A három leskelődő manó furcsállotta, hogy milyen hamar kész vannak a patkók, ezért belopóztak a kovácsműhelybe, ahol Petya dolgozott. Látták, hogy hogyan kínozza szegény Sárkány Sandrót ez a gonosz kovács, Petya. De a sötétben Sárkány Sandró édesanyja leskelődött. Sárkány Sandró édesanyja megkérte a három kismanót, hogy tegyék Petya mellé a követ, amit előkészített neki, meg akarta ijeszteni őt. Ez sikerült is neki, a három kismanó pedig elfogta Petyát. Sandra édesanyja kiszabadította kisfiát és hazamentek. A manók pedig Petyát elvitték a börtönbe, így jár mindenki, aki kínozza a kissárkányt! Még talán ma is élnek, ha meg nem haltak. Déri Zsófia, IV. C. Lenti így is lett. Eltelt két hét, mikor Patkoló Petya így szólt: - Én úgy látom, hogy Sárkány Sándra családja nem háborgat már minket. Adjuk viszsza a szabadságát! Ettől kezdve a viszálykodás helyét a békesség vette át. Borsos Lilla, Zalako már perc alatt átúszta. Jött a második próba. Itt Petya okosságát figyelték, méghozzá találós kérdésekkel. Petyán nem tudtak kifogni, hisz mindent tudott. A harmadszorra egy oroszlánnal küzdött. Bármilyen tárgyat megengedtek használni, csak fegyvert nem. Petya itt már megrémült, hisz még soha nem küzdött meg oroszlánnal. Arra gondolt, hogy egy tüzes patkót fog az oroszlánra nyomni. Be is vált. A negyedik próba az volt, hogy egy perc alatt 100 ruhát kell kiteregetni. Ez is sikerült. A minisztérium gratulált Petyának, a sárkányt is visszaadták neki. Sárkány Sandró örömmel ment gazdijához és kovácsoltak, amihez Sandró okádta a tüzet. Horváth Bernadett, Zalaegerszeg MESE A veszélyes élet országában jártunk Akár a veszély országának is lehetne nevezni, ahol a manók, a törpék és a tűzokádó sárkányok éltek együtt. A manók és a törpék jól megvoltak egymással, de a sárkánycsaláddal rosszul állt a szénájuk. Ugyanis a sárkánykölykök esténként a manókat tűzgolyókkal rémisztgették. Féltek is az apróságok a rosszcsontoktól! Mígnem Patkoló Petya, aki kovács volt, haragjában rabul ejtette az egyik sárkányfiút, Sandrót. Ketrecbe zárta, s a műhelyébe vitte. - Petya! Mi lesz, ha sárkánypapa rátalál a rejtekhelyünkre? Egy este felfedezte őket sárkánypapa. De nem mert bemenni, mert észrevette a bejárat feletti kősziklát. - Fogadjuk meg, hogy nem ijesztgetjük tűzgolyókkal a manókat - mondta otthon a csemetéinek. HÉTVÉGE Négy próba a Törpe Minisztériumban Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy törpe, aki kovács volt, és kiderült róla, hogy ellopta Sárkány Sandrót, hogy munkára fogja. A Törpe Minisztérium levelet küldött neki, és az állt benne, hogy ha nem engedi el a sárkányt, akkor ki kell állnia három próbát. Petya gondolkozott rajta, hogy mit csináljon, és arra gondolt, hogy majd ha jönnek a minisztériumból, akkor eldugja a padlásra. A minisztériumból küldtek egy kémet, hogy lesse meg, mit csinál Patkoló Petya a sárkánnyal. Másnap mindent elmondott a minisztériumnak a gyűlésen. Ment a minisztérium Petyához. Petya eldugta a sárkányt a padlásra. A minisztérium megkérdezte, hogy hol a sárkány. Petya azt felelte, hogy elengedte a sárkányt a Pöttöm Törpök erdejébe. A minisztérium a hazudásért plusz egy próbát rakott hozzá a háromhoz. Másnap Petyának a minisztérium elé kellett mennie. Megkezdték a négy próbát. Első próba az úszás volt, de nem ám akármilyen, hanem egy krokodilokkal teli folyót kellett átúsznia. Patkoló Petya bátor volt, egy ZALAI HÍRLAP . Etető helyett most már odút A tavasz közeledtével „meleg otthont” készíthetünk a madaraknak ■ Péter Gyöngyi A Masz egyre kopárabbá váló, leveleiktől kényszeredetten megszabaduló fák és bokrok vajmi kevés étket, védelmet kínálnak a madaraknak. Az etetőket már november tájékán érdemes és hasznos elhelyezni, ám odakészítéshez még most sincs késő. A technikateremből kopácsolás hangja szűrődött ki, a helyiségbe lépve pedig figyelemmel kísérhettük, hogyan, s mint barkácsolnak a fiatalok a Sziget Ifjúsági Klub keddi összejövetelén. Az asztalon heverő Madárvédelem a ház körül című könyv egyértelműen jelezte, felkészült csapattal állunk szemben. A rendezvénynek otthont adó Mindszenty-iskola kilencedikes diákjai közül volt, aki eddig még sosem foglalkozott az odakészítés rejtelmeivel, és ezúttal is csak véletlenül csöppent a rendezvényre. Ám ha már ott volt, ott is maradt, hiszen nem mindennap foglalkozik az ember efféle dologgal. — Mi nem szoktunk otthon odút készíteni, nincs rá mód, ugyanis nem kertes házban lakunk- indokolt Kiss Judit, aki egyébként serényen segédkezett a „fabrikálásban”. Tette ezt annak ellenére, hogy - mint mondta - közelebb áll Kedves társak költözhetnek kertünkbe, ha várjuk őket hozzá a kézimunka, távol áll eme tevékenység. A kis házikó nagy szintén segíti a klub mint a barkácsolás, gonddal készült, a tizenévesek egymás kezébe adó munkáját. Igaz, az Ez utóbbi, valljuk tak szeget és kalapácsot. Fotó: Katona Tibor olajipari múzeum be, mégiscsak fél nyugdíjasa majd infias tevékenység. kább természetjáró Társai közül Tóth Anett rendszeresen segít ily módon a madarakon, Bicsák Renáta pedig nagymamája kertjében szokott elhelyezni odút, etetőt. A nagy gonddal méretre fűrészelt lapok az idő haladtával kis „házikóvá” lettek. A tizenévesek egymás kezébe adták a szeget és a kalapácsot, munkájukat hárman is felügyelték. Szalai Attila „civilben” káplán, az élővilággal, a természettel ráérő perceiben foglalkozik, túrákat szervez a fiataloknak. Ő az ásványokkal, térképekkel, vagyis az élettelen természettel foglalkozik szívesen, de tevékeny részese volt a keddi odakészítésnek is. E munkából egyébként id. dr. Marx Gyula is kivette a részét. — Nézelődni jöttem, végül rám maradt a feladat — mondta mosolyogva. Látható módon örömmel dolgozott. - Rengeteg asztalosmunkát végzek. Az odú az iskola kertjébe került, a gyerekek mostantól érdeklődve várják lakóit. Az odúkat a tavasz közeledtével érdemes kihelyezni — mondta elöljáróban. Az utóbbi összejövetelen az odúlakó madarakról nézhettek meg egy fümet a gyerekek. A madarakat ilyenkor, a jó idő eljövetelével már nem kell etetni, a nyitottabb etetőket egyébként is korábban kell kitenni. E zárt odúkba költenek a madarak, hiszen ezek hasonlítanak a harkályok által várt költőhelyre. Az eseményeket figyelemmel kísérte Farkas Zoltán, aki Ezúttal azok is barkácsoltak, akiktől egyébként Kis sárkányt lopni eléggé veszélyes Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl volt egy Kovakő nevű barlang. Itt dolgozott Patkoló Petya, a kovács. Történt egyszer, hogy Petyának elege lett a tűzrakásból. Arra gondolt, hogy szerezhetne egy pici sárkányt, aki majd tüzet fúj a vasra, ha kell. Eszébe jutott, hogy amikor legutoljára a manóknál járt, említették neki, hogy a sárkányuknak született egy csemetéje. Tudta, hogy hol tartják a sárkányt a manók, gyorsan odasietett. A sárkánybébit belerakta a ketrecbe és hazament. A barlangjában egy sziklára helyezte a ketrecet és dolgozni kezdett. Amikor tűzre volt szüksége, azt kiáltotta: - Tüzet, Sandró! A manók és a sárkánymama már mindenütt keresték Sandrót. Egy este Patkoló Petyához is benéztek. Amikor megérkeztek, látták a fogva tartott sárkányt. A manók gyors tervet eszeltek ki. Petyának volt egy biztonsági berendezése arra az esetre, ha Sandrót valaki meg akarja szöktetni. Kötelet feszített a ketrec ajtaja elé. Csakhogy Petya a saját csapdájába esett, mert ő állt a ketrec előtt, és így az ő fejére esett a kő. Petya elájult, a sárkánymama kiszabadította kicsinyét a fogságból. Amikor Petya feleszmélt, látta, hogy híre-hamva sincs az ő tűzcsiholójának. A kovácsmester ezentúl kénytelen volt maga tüzet rakni, ha izzítani akarta a vasat. Léránt Adrienn, Zalaszentgrót