Zalai Hírlap, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

20 ZALAI HÍRLAP HITVILÁG Szentéletű prédikátor ■ Dr. Huszár Imre P. Jeromos D­amm­oldog Temesvári Pel­­bárt 1435-ben született Te­mesváron és 1504-ben Budán érte a halál. 1458-ban feren­ces szerzetesként iratkozott be a krakkói egyetem filozófiai karára és kiváló eredménnyel megszerezte a borostyánkoszo­rús fokozatot és utána mint teo­lógiai doktor hagyta el Krak­kót. Első művének bevezetőjé­ből tudjuk, hogy őt is elérte az 1479 és 1481 között dúló pes­tisjárvány. A végveszélybe ke­rült betegünk Szűz Máriához fohászkodó imádságainak kö­szönhetően megmenekült. Az isteni kegyelem csodáját ön­magán megtapasztaló nagy tu­­dományú szerzetes ekkor úgy véli, hogy hálaadása jeléül nyilvánosan kell sáfárkodnia a rábízott talentumokkal, és „A Boldogságos Szűz Mária Csil­lagkoszorúja (Stellarium)” címmel 12 kötetes beszédgyűj­teményt ír. A Stellarium be­il latin irodalom egyik legkiválóbb alakja szédmintákat tartalmaz, gaz­dag alkotásaival segíteni kí­vánja a papságot, másrészt igyekszik közel hozni a papság­hoz és a hívekhez a Mária-kul­­tuszt. A pap, mint Isten igéjé­nek hirdetője, fontos személy, tisztelet jár neki, a vele szem­ben támasztott erkölcsi kö­vetelmények igen magasak. Egyes elméletek kikötötték, hogy pl. halálos bűn állapotá­ba ne lépjen a pap a szószékre. Közben teológiát tanít Bu­dán, megindul a rendszeres is­kolai oktatás. Nekifog a máso­dik prédikációs gyűjteménynek, a „Pomeriumnak” (Gyümöl­csöskertnek). Tíz esztendeig dolgozott e három kötetes mun­kán. „Miképpen a gyümölcsös­kertben különböző termő fák, gyümölcsök és virágok van­nak, úgy ebben a munkában is mindennemű prédikációk, a tudománynak sokszínű virá­gai és az isteni titoknak üdvös­sé­ges gyümölcsei találhatók.” A Pomerium 542 beszédmin­tát tartalmaz. Közben eszter­gomi házfőnök is volt, fan­tasztikus a munkabírása. Be­levágott „Az isteni tudo­mánynak aranyos ró­zsakoszorújába” . A Rosárium összefüggő enciklopédia négy kö­tetben. Ezt rendtársa, Laskai Osvát fejezte be. A szentek élete feljegyzi, hogy mé­lyen hívő, szentéle­tű, nagy olvasottságú, sko­lasztikus író volt. Alapo­san ismerte egyházunk iro­dalmát, idézetekkel bizonyí­tott és tanított. Nagy művészet ez! Szentbeszédeiben az élet­ből vett képekkel húzta alá mondanivalóját és a királyi udvar közelében is bátran ostorozta az erkölcsi vissza­éléseket. Prédikáció főművei­nek közkedveltségére jellemző, hogy főművei 1946 és 1521 között külföldön 120 kiadást értek meg. Itthon is - bár ná­lunk kevés volt a nyomda - 30 év alatt 53 kiadást, 1526-ig 90 kiadást értek el. Övé a legnagyobb könyvsiker külföldön, és ő a középkori latin irodalom legkiválóbb alakja. Két prédikációs köny­ve (Stellarium, Pomerium) nemcsak gazdag segítség év­századokon át prédikációs tár­sainak messze az ország ha­tárain túl is, hanem bőfor­rása kódex irodalmunknak is. Az Örök Városban, hitben megerősödve Három évtizedes szolgálat rövid számvetése Nagylengyel (a. t.) - A tele­pülésen harminc esztendeje szolgáló plébánossal talál­kozni mindig öröm, a lelki­­pásztor egy homo ludens. Szabad idejében most a Mu­ra-vidéki magyarság törté­netéről írt könyvet olvassa. Talán kell is egy kis könnyed­ség, oldottság... A hatvanötö­dik esztendejét taposó dr. Cse­ke József ezt így fogalmazza meg: - A hittanra járó gyere­kekkel is meg kell találnom a közös hangot, hát ne egy fá­radt vénembert lássanak ben­nem. Negyven évvel ezelőtt szen­telte pappá Kovács Sándor me­gyés püspök Cseke Józsefet, ezt követően Vasváron, Letenyén, Körmenden és Zalaegerszegen volt káplán. 1971. december el­sején nevezték ki Nagylengyel (és a hozzá tartozó filiák, Zala­­egerszeg-Bazita, Ormándlak) plébánosává.­­ Nem szokványos történet, hogy valaki egy helyen ennyi ideig szolgál. - Ez igaz, viccesen azt is szoktam mondani - itt felejtett az egyházmegyés főpásztor. No, félre a tréfával. Én nagyon meg­kedveltem az itt élő embereket. - Ők pedig önt, aranygyűrű­vel lepték meg a harmadik „iksz” ünnepségen. - Zavarban is voltam, erre nem számítottam. Nekem az a dolgom, hogy szolgáljak a leg­jobb tehetségemmel, erőmmel. Utóbbira is szükség van, tizenöt éve Babosdöbréte, tíz esztendeje Petrikeresztúr plébánosa is va­gyok oldallagosan, így vasárna­ponként négy szentmisét mutatok be a települések templomaiban. - Az már szinte legenda, hogy a lelkipásztorok között szinte elsőként szervezett zarán­dokutat Rómába. -1974-ben indultunk először az Örök Városba. Nagy kurázsi azért nem kellett ám, akkor már egy kicsit lazultak a kötelé­kek. S azóta szinte minden esz­tendőben elutazunk Rómába. Amikor az ember ott jár, felke­resi a szent helyeket , erősödik hitében. Erre mindannyiunknak szüksége van. - Gondolom a három évtized alatt érték örömök és csalódá­sok. - Inkább csak örömök. A ki­lencvenes évek előtt is sikerült - ha kicsit csendben is­­ dolgoz­nunk, egyben tartani a hívőket. Mi több, még templomfelújítá­sokra is futotta pénzünkből, erőnkből. Arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy a híveim mindig velem voltak. A harmóniumnál dr. Cseke József plébános Fotó: Katona Tibor A hit és vallás nagyvárosi szerepköre A keresztény szövetség elnöke a pozíció helyett inkább a szolgálatot helyezi előtérbe Nagykanizsa (p. I.)­­ Az el­múlt napokban a Keresz­tény Értelmiségi Szövetség rendezvényének keretében Osztie Zoltán, a KÉSZ or­szágos elnöke, egyben a fővárosi belvárosi plébá­nia plébánosa járt Kanizsán. A dél-zalaiak vendége elő­adást tartott a kórházkápolná­ban a keresztény élet kötele­zettségeiről. Az alkalmat meg­ragadva váltottunk szót vele az egyházi élet aktuális kérdé­seiről. — A fővárost ma divatos szó­­használattal gazdasági, kultu­rális és más egyéb vonatkozás­ban is közép-európai léptékkel prosperáló metropolisnak te­kintik. A hitéletnek mekkora szerep jut egy ilyen város szín­terén? - kérdeztük Osztie Zol­tántól. - Kétségtelen, a romlás sok­kal inkább felüti fejét a nagyvá­rosokban, a metropolisokban — válaszolta érdeklődők gyűrűjé­ben a szervezeti elnök.­­ És az is nyilvánvaló, hogy emberibb, személyesebb az élet a vidéki tájakon. A másik dolog, ami szembeötlő és különbségként nem a nagyvárosi élet javára ír­ható, a folytonos sietség, fon­toskodás, így elvész az először lenni és aztán tenni lénye­­gisége. Mindenki tapasztalhat­ja, láthatja, hogy fiataljaink fáradtak, búskomorak, ener­­váltak. De miért is ilyenek? A fogyasztói társadalom em­bertelen ritmusra kényszerít minket, s ezért sok esetben már a kisiskolás gyermekek sem tudnak játszani, felhőtle­nül örülni. - A mai, társadalom formá­lására vállalkozó, a kor kihívá­sainak megfelelni vágyó ember életébe belefér a hit és a vallás? - Természetesen, s azt sem árt tudatosítani. A főváros egyebek mellett azért is fővá­ros, mert lehetőségek vannak az ember lelki életének kiteljesí­tésére. Tapasztaljuk is boldo­gan, hogy a fiatal nemzedéken belül újabb ébredés mutatko­zik, újra az elmélyültebb em­beri élet iránti igény a jellem­ző, ami konkrét törekvésekben is testet ölt. Ezért fogadjuk örömmel azon fiatalokat, akik több hónapon át komoly vallási felkészítést kapnak majdani családi életük megalapozása végett. - Önt a napokban a KÉSZ közgyűlése további öt eszten­dőre elnökké választotta. Mi­­________­lyen volt az el­telt fél évtized, és mi következ­het a jövőbeli években? - Én nem po­zícióban gondolkodom, hanem felelősségteljes szolgálatra tö­rekszem. A szövetség élén egy nagyszerű csapat áll, melynek tagjai hitben, szeretetben tény­kednek egymás mellett. Bon­takozófélben lévő, belterjes keresztény civil szervezetből vált a KÉSZ megkerülhetetlen szervezetté, a közélet fontos té­nyezőjévé. Ahol megtelepszik, hatása érezhetővé válik. Az el­következendőkkel kapcsolat­ban pedig azt fogalmaztuk meg: az aktuálpolitikai iránytól eltávolodva a keresztény köz­életiséget jelöltük meg fő is­mérvünkként. Egyfajta misz­­sziós tevékenység ez, vagyis minden magyar testvérünket szeretnénk megszólítani, von­zani, valamint segíteni ismét a magyar keresztény értékek megtalálásában. Aktuálpolitika helyett a kereszté­nyi közéletiséget választották Osztie Zoltán: „Adottak az emberibb élet lehetőségei” A megszentelt élet világnapján Szerzetesrendek képviselői és a püspök az annunciáta nővéreknél Zalaegerszeg (a. s.) - Gyer­tyaszentelő Boldogasszony napján találkoztak a szom­bathelyi egyházmegye terü­letén működő szerzetesren­dek képviselői a vasi me­gyeszékhelyen, az annun­ciáta nővérek kápolnájában. II. János Pál pápa 1996-ban fordult felhívással a szerzetes­­rendekhez és az egyházmegyés főpásztorokhoz, hogy február 2-án tartsanak találkozót. Az alkalomnak a megszentelt élet világnapja név adatott. Az egy­házmegyében szolgálók elő­ször a szombathelyi ference­seknél, a rákövetkező évben Kőszegen, a verbitáknál, tavaly Zalaegerszegen, a Notre-Dame Női Tanító- és Kanonokrend rendházában, idén - mint beve­zetőnkben írtuk - az annunciá­ta nővéreknél találkoztak. Az egyházmegye területén jelenleg a Szent Domonkos rendi nővérek, az Annunciáta nővérek, a Notre-Dame Női Tanító- és Kanonokrend, vala­mint a Szociális Testvérek Tár­sasága- valamennyi női rend - működik. A férfirendek közül pedig a ferencesek, a szalézi, az Isteni Ige Társasága (verbiták) és a premontreiek. A megszentelt élet világnap­ján valamennyi rend képvise­lője beszámolt az elmúlt egy évben végzett munkájukról — tudtuk meg Baj János szalézi szerzetestől. Nem elhallgatva a nehézségeket. Kevés fiatal érez megszólítást a papi szolgálatra, a betegápolás vállalására. Mint a szalézi atya mondta, vissza kell nyúlni az alapító időkre, s ebből erőt merítve építkezni. A találkozó zárásaként dr. Konkoly István püspök mutatott be - vesperással egybekötött - koncelebrációs szentmisét 2002. február 9., SZOMBAT Imaakció húsvétig Budapest (mti)­­ „Kör­­beimádkozzuk Buda­pestet” mottóval ak­ció indult a húsvéti fel­készülés jegyében a fő­városban és környékén. Az akció keretében hús­vétig kilenc ikon „vándorol” a jelentkező fővárosi vagy Budapest környéki egyház­­községek, csoportok, illetve családok között. „Az ikonok zarándokábta” elnevezéssel is illetett prog­ramot a Taizéi Közösség ta­valy decemberben Budapes­ten tartott, A bizalom za­rándoklata című ifjúsági ta­lálkozójának több magyar szervezője kezdeményezte. A most meghirdetett prog­ram alkalmat ad arra, hogy a kisebb-nagyobb csoportok to­vábbra is együtt imádkozza­nak. Az akció a főváros mellett Esztergom környékére és a Du­nakanyar térségére, valamint a székesfehérvári és a váci egy­házmegye területére terjed ki.

Next