Zalai Hírlap, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-201. szám)

2003-08-26 / 198. szám

2003. augusztus 26., KEDD Nem reális a nyilvántartás A vártnál is többen jelentkeztek allergiaszűrésre a megye tüdőgondozóiban Megyei körkép - A forró, száraz időjárás miatt idén a szokásosnál is hosszabb­ra nyúlhat a parlagfűsze­zon. Tegnap egyhetes szű­­rő­program indult megyénk­ben az új betegek regiszt­rálására, az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A Zala Megyei Kórház póz­­vai részlegében délelőtt tízkor már a harmincadik betegnél végzik a bőrpróbát. Az ered­ményre várakozók az „itt a pi­ros, hol a piros?” játék sajátos verziójával múlatják az időt, ér­deklődve nézegetik egymás al­karját, pirosodik-e a bőr... — Megértem 61 évet, sosem voltam allergiás, most meg el­kezdtem tüsszögni, folyik az or­rom, éjszaka nem kapok levegőt - panaszolja Vásárhelyi Tamás. - Kapóra jött ez a szűrés... Itt Bőrteszt: itt a piros, hol a piros...? élek Egerszegen már harminc éve, nem értem, miért pont most jelentkezett a baj. Vagy én let­tem gyengébb, vagy az allergé­­nek erősebbek... - A szűrésről az újságban ol­vastam, de amúgy is készültem már a kivizsgálásra, mert né­hány héttel ezelőtt elkezdett viszketni a szemem, folyt a köny­­nyem megállás nélkül - mondja Rakonczay Gábor. - A tünetek kiszámíthatatlanok, egyik pilla­natról a másikra érik el az em­bert. A bátyám is allergiás, s amikor viszketni kezdett a sze­mem, már mondta is: így kez­dődik... A bőrpróba egyáltalán nem fájdalmas, olyan, mint egy szúnyogcsípés. Ugyancsak a Zalai Hírlapban olvasott a szűrésről a zalaszent­­iváni Cenki Ágnes, aki Budapes­ten dolgozik közgazdászként. - Éppen hazajöttem, s ahogy leszálltam a vonatról, kitörtek rajtam a tünetek- meséli a fiatal hölgy. - Roppant kellemetlen az állandó orrfolyás, köhögés, tüsszögés, így aztán elszántam magam a vizsgálatra. Sajnos elég sokat kell várakozni... A rendelőben Szabóné Péter Ildikó allergológus asszisztens­től megtudjuk, reggel óta meg­állás nélkül érkeznek a betegek, reméli, elegendő lesz a rendel­kezésükre álló tesztanyag. Egy másik helyszínen a kiszűrt bete­geket fogadja dr. Beke Márta pulmonológus főorvos. — A vártnál sokkal többen je­lentkeztek szűrésre, s a tüdő­­gyulladás gyanújával beutalt betegeknek sem mondhatjuk, hogy jöjjenek máskor. Az első nap tapasztalata alapján azt kérnénk az egerszegiektől, hogy ha megtehetik, rendelési idő után, 13 és 15 óra között jelent­kezzenek szűrésre. A „roham” megerősíti, hogy a nyilvántartá­sunk nem reális, sokkal több az allergiás, mint amiről tudunk. Zalaegerszegen minden in­gatlantulajdonost felszólított az önkormányzat a parlagfű-men­tesítésre azok közül, akik szere­peltek a gyomnövény elterjedé­sét feltüntető térképen, tudtuk meg a polgármesteri hivatalban Fazekas Györgyitől. A felmé­résre még a nyár elején került sor a Kandikó Oktatóközpont irányításával. Listájukra 32 erő­sen szennyezett terület került fel. Többségük olyan, ahol nem­rég építkeztek és megbolygatták a földet. Például az elkerülő utak környéke, csácsi, bozsoki, neke­­resdi építési telkek. A térkép alapján kiküldött felszólítások zömmel eredménnyel jártak, két esetben kellett növényvédelmi bírsághoz folyamodni, egy in­gatlan ügyében pedig a növény- és talajvédelmi szolgálathoz fordultak. Az önkormányzat te­rületén a rendszeres kaszálások mellett a kaszaházi vasútépítési területen lángszórós gyomirtást is bevetettek (a parlagfű ugyanis a többi növénynél kevésbé bírja a hőt). Ezen túlmenően pedig vegyszert alkalmaztak a Külső­kórház térségében. Ezek a mun­kák felemésztették azt a kétmil­lió forintot, amit idén a közte­rületi kaszálásokra szánt hat­millióból a parlagfű elleni harcra különítettek el. Hamaro­san azonban újabb egymillió áll­hat a házhoz egy eredményes pályázatnak köszönhetően, a pénzt a parlagfüves területek felmérésére fordítják. A parlagfű miatt Keszthelyen és környékén is emelkedik az al­lergiások száma, amint azt dr. Dalmadi Ilonától, a tüdőgondo­zó intézet főorvosától megtud­tuk, naponta legalább ötven pá­cienst fogad rendelőjében. — A tavalyihoz képest jóval több a hozzánk fordulók száma — mondta. — Tapasztalataink szerint sok az új beteg, a „ré­giek” esetében pedig a megszo­kottnál súlyosabb tünetek je­lentkeznek. A betegek maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne szenvedjenek. Ha megoldható, ilyentájt kellene szabadságra menniük, s elutazniuk parlagfű­mentes területekre (hegyvidék, tengerpart). Jól teszik, ha haju­kat, szakállukat naponta mos­sák, zárt ablak mellett alszanak, napi ruhájukat pedig nem a há­lószobában tartják. Szántó András, a polgármes­teri hivatal Városüzemeltetési osztályának munkatársa el­mondta: a parlagfű-mentesítés érdekében havonta tartottak szemléket, melyek után folya­matosan küldik a felszólításo­kat. Eddig mintegy 140 levelet postáztak, büntetés kiszabására még nem került sor.­­ A folyamat meglehetősen hosszadalmas, mire a hivatalos felszólítás „révbe ér”, tulajdon­képpen már megérkezik az ősz­­ meséb­e.­­ A növény irtása fo­lyamatos, egy-egy területre át­lagosan háromhetente „ érnek vissza” a munkások. Nagykanizsán a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. a Közte­rület-felügyelettel karöltve vég­zi a parlagfű irtását. Mivel nem­rég egymillió forintos pályázati támogatást is nyertek a gyomnö­vény irtására, elmondhatják: eb­ből a szempontból a 2003. az egyik legsikeresebb esztendő. Kanizsán idén sem várták meg a parlagfű virágzását, már hónapokkal ezelőtt megkezdték a közterületeken a rendszeres kaszálást. Az önkormányzat az értékesítésre váró területein is intézkedett a gyomnövény irtá­sáról, s a parlagfűgyűjtési akció is sikeres volt. A Park Szolgálta­tó Kft. Tripammer utcai telephe­lyén - mint Markai Mártonna ügyvezetőtől megtudtuk - jú­nius 25-étől július 29-éig össze­sen 4.500 kilogramm parlagfü­vet adtak le a gyűjtők.­­ A Környezetvédelmi Mi­nisztériumtól elnyert egymillió forintos pályázati támogatás elegendő lesz arra, hogy a par­lagfüves területeket még egy­szer lekaszáljuk - mondta a Közterület-felügyelet vezetője. Kulbencz Ferenctől megtudtuk: a Péterfay utca mögötti terület, a Rendelés után keve­sebbet kell várakozni laktanyák és az ipari park kör­nyéke a város legkritikusabb pontjai. Parlagfű-ügyben idén mintegy 400-szor intézkedtek, a visszaellenőrzések folyamato­sak, s több mint tíz felszólítást küldtek ki a közérdekű kaszálás elmulasztásáért, írták: Arany Gábor, Ke­lemen Valéria, Magyar Hajnalka, Sámel József A Közterület-felügyelet nagykanizsai munkatársai ellenőrzik a parlagfű-helyzetet Fotó: V. Gy. A pózvai tüdőgondozóban csúcsforgalom volt tegnap Fotó: M. F. ■ Litter Tímea Nagykanizsa­­ Tanulmány­utat szervezett a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége. Az út során a Dráva-Mura Eurorégiós pro­jektekben részt vevő szak­emberek a horvátországi és a szlovéniai határ menti tele­pülések idegenforgalmi látvá­nyosságait tekintették meg. Mint azt a szervezet elnöke, Horváth Miklós elmondta: a három ország határ menti tele­pülései részére közös továbbfej­lesztési lehetőségeket teremtő projekt előkészítése lassan a vé­géhez ér, melyhez a „kapcsolat­­erősíő” kiránduláson szerzett ta­pasztalatokat, az ott felmerült ötleteket, elképzeléseket is csa­tolják. A tanulmányút első állomá­sa Letenye volt, ahol Rostonics László polgármester látta ven­dégül a csapatot, s bemutatta a város történetét, melyből kitűnt, hogy az évtizedekig hátrányt je­lentő határmentiségből­­ .„még a madár is csak útlevéllel közle­kedhetett” - most előnyt ková­csol a Mura menti település. A rendszerváltást követő, igen­csak kiterjedtté vált kereskede­lem — bevásárló turizmus — után ugyanis most a Horvátországból hazánk felé tartó és a nálunk már épülő autópálya leendő forgal­mától remélnek újabb gazdasági fellendülést. Ám ezt sem várják karba tett kézzel, a siker érdekében már számos fejlesztést végeztek: nö­vény- és állategészségügyi állo­mást, új kamionportált és fürdőt építettek. A még meglévő hatá­rok ellenére szoros az együttmű­ködés a környező horvát és szlo­vén városokkal, településekkel. A közös sport- és kulturális kap­csolatok az elkövetkezendő idő­ben - a polgármester reményei szerint - várhatóan még erőseb­bé lesznek. A határt átlépve az első meg­állón, Donja Dubraván Marijan Varga polgármester vezette vé­gig a csapatot a 2400 lelket számláló, Dráva-parti horvát településen, bemutatva annak nevezetességeit. Mindenekelőtt a Zalán család barokk stílusban épült kastélyához kalauzolta a látogatókat. Az épületben helyi civil szervezetek működnek. A kastély felújítására is gondoltak, ehhez 1,5 millió kunát biztosí­tottak (egy kuna körülbelül 35 forint). A rekonstrukciós mun­kálatok rövidesen, még az ősz­szel elkezdődnek. Donja Dub­­rava (Alsódomború) építészeti látnivalói után a Dráva horvát partján felépített Új Zrínyi vár emlékmű közös megkoszorú­zására került sor. A vendégek megtekinthették az itt található kompátkelőt, melyet a horvátok a beleznai önkormányzattal együtt terveznek felújtani, re­mélve ettől a horvát-magyar kapcsolatok erősödését. Történelem Zrínyi-emlékek Alsódom­­boron és Csáktornyán A delegáció eztán a Donji Vi­­dovec-i sörfőzdében tett látoga­tást. A híres-neves barna sör megízlelése után a madárvilágá­ról gazdag prelogi tóhoz látogat­tak el, ahol Európában egyedü­lállóan minden vízi sport enge­délyezett. A magyar határhoz közeli környék a tervek szerint hamarosan a régió idegenfor­galmi paradicsomává válik, amire természetesen ideát is le­het építeni. A csapat útja eztán Csáktor­nyára vezetett, ahol az épp fel­újítás alatt álló vár egy részletét tekinthették meg. A leendő ar­culatot megálmodó építész a lát­ványtervekkel illusztrálva azt is elmagyarázta, hogy szeretné az eredeti formájába visszaállítani az épületet, melynek a vízzel töltött várárok is szerves része lesz. Egy újabb határt átlépve a zalai delegáció a festői szépsé­gű, gondosan művelt szőlődom­bok által ölelt Lendvára érke­zett, ahol ifjú idegenvezetőjük, Emanuel a három szentet - Szent Flóriánt, Szent Istvánt és az egyetlen szlovén szentet, a maribori Slomsek püspököt - ábrázoló szoborcsoportot mu­tatta be a főtéren, majd követke­zett a katolikus templom, a haj­dani zsidó imaház, s Hadik Mihály várkapitány múmiája, amelyet a hegyen magasodó ká­polnában őriznek. A zalaiak vé­gezetül a város történelmi, esz­tétikai és szellemi központját, a várat is megtekintették, s az él­ményekben gazdag kirándulást a nap végén a letenyei fürdőzés koronázta meg. A horvát és szlovén tapasztalatokra építve Tanulmányúton a Dráva-Mura Eurorégióban érintett zalai települések szakembereivel Koszorúzás a Donja Dubrava-i Zrínyi-emlékműnél FÓKUSZ ZALAI HÍRLAP .

Next