Zalai Hírlap, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-17 / 114. szám

6 ZALAI HÍRLAP Látványos eredményjavulás Budapest (mti)­­ A Zala­­kerámia-csoport 2004 első negyedévében 269,5 mil­lió forint adózás utáni ered­ményt ért el, ami 52 száza­lékos emelkedés az előző év azonos időszakához vi­szonyítva- közölte a társa­ság pénteken. A csoport ár­bevétele 18,7 százalékkal nőtt, 4,314 milliárd forin­tot tett ki. A csoport adózás előtti nyeresége 16 száza­lékkal emelkedett, 392,2 millió forintot tett ki. Az anyavállalat árbevétele 2,1 milliárd forint volt, több mint 22 százalékkal halad­ta meg a bázisszintet, adó­zás utáni nyeresége pedig 256 millió forintra rúgott. A tőzsde elmúlt hete Budapest (mti)­­ A Bu­dapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX 2,91 százalékot esett az el­múlt héten, pénteken 10.418 ponton zárt. A rész­vénypiacon 77,49 milliárd forint értékben kötöttek üz­letet, szemben a két héttel korábbi 65,43 milliárd fo­rinttal. A vezető részvé­nyek az OTP kivételével gyengültek, a Matáv példá­ul 7,20 százalékkal. A hét nyertesei között van a 15,30 százalékkal 1.726 forintra dráguló Agrimpex és a 12,50 százalékkal 540 fo­rintra erősödő Pannonflax. A sereghajtó a ritkán forgó, a 34,84 százalékkal 520 fo­rintra gyengülő Domus. GAZDASÁG Eleinte egész jó lónak tűnt Vörös József nyolc éve vágott bele a mezőgazdasági vállalkozásba Nemessándorháza (w. v.) - Harmincnégy évvel ezelőtt a pölöskei termelőszövetke­zetben kezdett dolgozni Vö­rös József, aki a mai napig a mezőgazdaságból él, vagy legalábbis szeretne... - Fölültem egy lóra. Har­mincnégy évvel ezelőtt egész jó lónak tűnt, de most úgy érzem, mégis rossz helyre tettem a nyerget - kezdte a nemessán­­dorházai mezőgazdasági vállal­kozó, akivel a Falujárás alkal­mával ismerkedtünk meg. - A mezőgazdaságban akkor más idők jártak. Egy kiló búzáért kaptunk egy liter benzint. Most tíz kiló búzáért kapunk egy liter benzint, holott mindennek a meghatározója az energia. Vörös József 1996-ban órási lendülettel vágott bele mező­­gazdasági vállalkozásába. Pri­vatizálta a sándorházai szövet­kezetét. A négyszáz hektár ki­lencven százaléka bérlemény, 150 hektár szántó, 250 hektár rét-legelő. A terület a dombor­zati viszonyok miatt jórészt csak húsmarha tartására alkalmas, a gazdaság jelenleg száznyolcvan marhát számlál. — A helyzet az utóbbi 3-4 év­ben romlott jelentősen. Most ju­tottam odáig, hogy el kell gon­dolkodnom, fejlesszek-e tovább vagy adjak el mindent - jegyez­te meg a gazdálkodó, aki tavaly­előtt nagy pajtát épített és gép­vásárlásba kezdett. - El sem árulom, mekkora az adóssá­gom. Nagyobb beruházásba azért mertem belevágni, mert bíztam abba, hogy az EU-ba lépve, a mezőgazdasági támo­gatások révén a gépek törleszté­sét finanszírozhatom. Úgy tűnik, ez mézesmadzag volt. Pedig mindent megpróbáltam. Még biogazdálkodásba is kezdtem. Öt évvel ezelőtt fiatal házas­pár kereste meg Vörös Józsefet, és a biogazdálkodás előnyeiről győzte meg az akkor negyven­hét éves vállalkozót. Elmélet­ben minden jó volt, csak a gya­korlatban nem működött. Négyszáz hektáron, megfelelő Próbálkozott biogazdálkodással is tőke és géppark nélkül lehetet­lennek bizonyult a próbálkozás, ráadásul a felvevőpiac is hiány­zott. Vörös József jelenleg hét embert foglalkoztat, azt mondja, még egyszer ennyinek lenne hely, de a tőke ehhez is hi­ányzik. - Mi lesz ezután? Úgy érzem, nem hoztak minket olyan hely­zetbe, hogy versenybe szállhas­sunk a többi országgal. Lehet, hogy most, ötvenkét évesen be­fejezem. Két jelentkező is akad­na már a gazdaságra... A falu határában lévő­ gazdaság jelenleg száznyolcvan szarvasmarhát számlál Közös érdek a versenyképesség A MGYOSZ megpróbálja összehangolni a gazdasági ágakat ■ Hajdú Péter Zalaegerszeg - A gazda­ság sokféle területét képvi­seli a Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövet­sége, melynek főtitkárát, Wimmer Istvánt kérdeztük versenyről, eurós időről. - A sokféleségben lehet-e át­fogó gazdasági koncepciója a MGYOSZ-nak? - A szövetség a mezőgazda­ság kivételével a gazdaság vala­mennyi ágazatát képviseli. A ter­melés, a kereskedelem, a szol­gáltatás, a banki szféra számos vállalkozása és ezeket tömörítő szakmai szövetségek, megyei szervezetek is a tagjaink közé tartoznak. Ebben a sokszínűség­ben néha össze kell hangolni a különböző érdekeket olyan or­szágos szintű gazdaságpolitika mentén, ami egyetemleges ér­dek. Egyes szakmák, ágazatok között előfordul időleges fe­szültség, ellentmondás, és ennek a kezelését fel kell vállalnunk. Valamint azt, hogy olyan átfogó gazdaságpolitikára tegyünk fo­lyamatosan és mindig megújítva javaslatot, amelyről meggyőző­désünk, hogy az egész magyar gazdaság érdekét szolgálja. Ezért rendszeresen javaslatokat készítünk a mindenkori kormány számára, mert tudatában va­gyunk, hogy a kormányzati és a törvényhozási munka nem az ér­dekképviseleteknek, hanem a politikai pártoknak és a parla­mentnek a dolga és felelőssége. A mi feladatunk, hogy ezt kedve­ző irányban befolyásoljuk.­­ Mondana példát gazdasági ágak közötti feszültségről? - Napi szintű vita kezd kibon­takozni, hogy kinek az érdeke fontosabb a megnyíló kelet-eu­rópai, nyugat-európai és magyar piacokon. A kereskedőké vagy a fogyasztóké? Napok óta halljuk az időnként örömmel, időnként aggodalommal fogadott infor­mációt, miszerint például az élel­miszer kereskedelemben, a kis­kereskedelemben megjelentek olyan termékek, amelyeket mé­lyen az átlagár alatt tesznek ki a polcokra. Azt tudjuk mondani, hogyha ez szabályozott, tisztes­séges kereskedelempolitikai körülmények között zajlik, ak­kor a piacnak kell elintézni, me­lyik termék kerül a polcokra. Ez minden piacgazdaságban nor­mális jelenség, de kezelni kell. Ha vannak ezzel kapcsolatban olyan szükséges kormányzati, és elsősorban adózási kérdések, amelyek segíthetik a hazai ter­melők versenyképességének erősödését, akkor azt meg kell tenni. De nem a piactól idegen, az uniós szabályozással ellen­tétes lépéseket sürgetünk. - Gazdasági értelemben mi­lyen EU-ba lépett be a magyar gazdaság? - Nem váratlan az a helyzet, amibe a magyar gazdaság sze­replői kerülnek. Történetesen azért nem, mert mint ismeretes, már a csatlakozás előtt jó né­hány évvel a magyar gazdaság nagy része a legszorosabb kap­csolatban volt mind az Európai Unió or­szágaival, mind a nemzetközi, illetve világméretű kereske­delmi és termelő cé­gekkel. A magyar külkereskedelem 80- 90 százaléka ebbe a régióba irányult már korábban is.­­ A szövetségnek mi az álláspontja az euróövezethez való csatlakozásról, mi­lyen dátum 2010? — A konkrét év­számról nem volt ha­tározott állásfoglalá­sunk, nem az a fontos hogy melyik évben be az eurót. Azt vi­szont szorgalmazzuk, hogy a magyar gazdaság minél előbb alkalmas legyen arra, hogy csatlakozhasson az EU pénz­ügyi szférájához is. Ez minden­képpen a magyar nemzetgaz­daság érdeke, amit elsődle­gesnek tekintünk - válaszolta kérdéseinkre az MGYOSZ fő­titkára. Kérdés, vezetjük Wimmer István. „A piacnak kell dönteni...” Balatonlelle (mti) - Tizenkét darab akkumulátor által hajtott kishajó Balatonlellén, a kikötőben, ahol az V. Balaton Nemzetkö­zi Vízi-, Sport- és Szabadidő­ Kiállítást rendezték meg a hét végén. 2004. május 17., HÉTFŐ Zalaiak az Industrián Zalaegerszeg (h. p.)­­ Hol­nap tizenkettedik alkalom­mal nyílik meg a fővárosban az Industria Nemzetközi Ipa­ri Szakkiállítás, és vele párhuzamosan a munka-, tűz- és biztonságvédelmi Securex szakkiállítás. Mint a nemzetközi ipari szak­­kiállítás rendezői közölték, a közel 15 ezer négyzetméteres kiállítási területen több mint 600 kiállító és közel 200 cég képvi­selteti magát, mutatja be leg­újabb termékeit és szolgáltatá­sait hét egymáshoz kapcsolódó iparágban, hazánkon kívül ti­zenöt országból. Az Industria lapunkhoz eljut­tatott információja szerint idén négy Zala megyei cég nevezett be a kiállításra, jóval kevesebb, mint tavaly, amikor a részt vevő zalaiak száma meghaladta a tí­zet. Az idei jelentkezők nem először állítanak ki a Hungexpo vásárterületén. A Lenti Olajipari Gépgyár Rt. olajkutaknál alkalmazott ho­zammérőket, és más olajipari szerelvényeket vonultat fel. A zalaegerszegi PEZA Csi­szolóanyag és Kereskedelmi Kft. a fa-, fém-, bőr-, illetve ke­rámiaiparban használatos, flexi­bilis felületű csiszolóanyagokat vonultat fel, részben mint for­galmazó, részben bizonyos alapanyagok további feldolgo­zásával saját termékként is. A Nagykanizsán működő Printec BB Export-Import Ke­reskedelmi Kft. ipari nyomtató berendezéseket képvisel és for­galmaz, ezekből mutatja be a legújabbakat. Érdeklődésünkre a cégnél elmondták, hogy a nyomtatás esetükben a különfé­le termékek fém, illetve más anyagból készülő csomagolásá­nak feliratozását, vonalkóddal való ellátását jelenti. Az ugyancsak kanizsai Va­­nex-Hungária Kft. szintén az olajipar beszállítója. Mint el­mondták, olaj- és gázipari, vala­mint erőművi alkalmazásra szolgáló nagynyomású, és spe­ciális anyagok szállítására al­kalmas csőféleségeket, s ezek elzáró szerelvényeit mutatják be a szakmai érdeklődők számára. Az idei Securex nemzetközi munka-, tűz- és biztonságvédel­mi kiállítástól az e téren szigorú uniós követelmények miatt is sokat várnak. Indul az EURES és a „migráns” A külföldi munkaerőigény a hazai béreket is felfelé húzza (Folytatás az 1. oldalról.) Az említett szakmában egyébként Magyarországon is munkaerőhiány van, nálunk rá­adásul jóval alacsonyabb bérrel fizetik meg, mint nyugati szom­szédunknál. Ez viszont azt je­lenti, hogy a hazai béreket is be­folyásolja majd ez a rendszer. Az ilyen konkurenciára fel kell készülniük a magyar munka­adóknak - tudtuk meg a munka­ügyi központ vezetőjétől. Az említett EURES az unió közös állásközvetítő rendszere (http://europa.eu.int/eures), amelynek hazai irányítása és ko­ordinálása a szaktárca alá tarto­zó Foglalkoztatási Hivatal fel­adata. A hatalmas adatbázis mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára hasz­nos adatokat, lehetőségeket tar­talmaz. Hazai munkaerőpiaci hasznosításához EURES ta­nácsadókat jelöltek ki, akik kö­zül a mi régiónkban Győrben működik egy személy. A másik új dolog a migráns szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy ha valaki külföldön dolgo­zott és Magyarországon éri a munkanélküliség, akkor az EU- s munkaviszonya alapján itthon jogosult munkanélküli járulék­ra. Ebben már három ügy meg-Igényelt ■■■■ A piaci szükség felül­bírálja a deklarációkat indult, és vannak még érdeklő­dők. Az igazgató elmondta, az EURES és a migráns rendszer­ről tájékoztatókat helyeztek el a munkaügyi kirendeltségeken. Minden munkaügyi központ­ban és kirendeltségen van már egy közvetítő, aki ezeket a fel­adatokat kapcsolt munkakörben ellátja. A zalai közvetítő rend­szer EURES felé történő kiter­jesztése a kanizsai kirendeltség, fejlesztésével történik, ami azt jelenti, hogy Nagykanizsán a ki­alakított új ügyfélszolgálati he­lyiségben már ősszel ki lesz rak­va néhány számítógép az ülő és álló standokra, és azokról a gé­pekről állásajánlatot lehet majd keresni a magyar és az európai uniós rendszeren keresztül. Olyan szolgáltatást indítanak el, melyben a kirendeltségre betérő álláskereső fel tud jelentkezni, meg tudja majd nézni, hogy Nagy-Britannia valamelyik ré­giójában, vagy Katalóniában milyen álláshelyeket kínálnak. Ott lesz az álláskínálók elérhe­tősége is. Kiss Ambrus közölte, az egész ország fokozatosan átáll a rendszerre, és további hatvan munkaügyi kirendeltség fejlesztése indul meg ebben az évben.

Next