Zalai Hírlap, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-17 / 114. szám
6 ZALAI HÍRLAP Látványos eredményjavulás Budapest (mti) A Zalakerámia-csoport 2004 első negyedévében 269,5 millió forint adózás utáni eredményt ért el, ami 52 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához viszonyítva- közölte a társaság pénteken. A csoport árbevétele 18,7 százalékkal nőtt, 4,314 milliárd forintot tett ki. A csoport adózás előtti nyeresége 16 százalékkal emelkedett, 392,2 millió forintot tett ki. Az anyavállalat árbevétele 2,1 milliárd forint volt, több mint 22 százalékkal haladta meg a bázisszintet, adózás utáni nyeresége pedig 256 millió forintra rúgott. A tőzsde elmúlt hete Budapest (mti) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 2,91 százalékot esett az elmúlt héten, pénteken 10.418 ponton zárt. A részvénypiacon 77,49 milliárd forint értékben kötöttek üzletet, szemben a két héttel korábbi 65,43 milliárd forinttal. A vezető részvények az OTP kivételével gyengültek, a Matáv például 7,20 százalékkal. A hét nyertesei között van a 15,30 százalékkal 1.726 forintra dráguló Agrimpex és a 12,50 százalékkal 540 forintra erősödő Pannonflax. A sereghajtó a ritkán forgó, a 34,84 százalékkal 520 forintra gyengülő Domus. GAZDASÁG Eleinte egész jó lónak tűnt Vörös József nyolc éve vágott bele a mezőgazdasági vállalkozásba Nemessándorháza (w. v.) - Harmincnégy évvel ezelőtt a pölöskei termelőszövetkezetben kezdett dolgozni Vörös József, aki a mai napig a mezőgazdaságból él, vagy legalábbis szeretne... - Fölültem egy lóra. Harmincnégy évvel ezelőtt egész jó lónak tűnt, de most úgy érzem, mégis rossz helyre tettem a nyerget - kezdte a nemessándorházai mezőgazdasági vállalkozó, akivel a Falujárás alkalmával ismerkedtünk meg. - A mezőgazdaságban akkor más idők jártak. Egy kiló búzáért kaptunk egy liter benzint. Most tíz kiló búzáért kapunk egy liter benzint, holott mindennek a meghatározója az energia. Vörös József 1996-ban órási lendülettel vágott bele mezőgazdasági vállalkozásába. Privatizálta a sándorházai szövetkezetét. A négyszáz hektár kilencven százaléka bérlemény, 150 hektár szántó, 250 hektár rét-legelő. A terület a domborzati viszonyok miatt jórészt csak húsmarha tartására alkalmas, a gazdaság jelenleg száznyolcvan marhát számlál. — A helyzet az utóbbi 3-4 évben romlott jelentősen. Most jutottam odáig, hogy el kell gondolkodnom, fejlesszek-e tovább vagy adjak el mindent - jegyezte meg a gazdálkodó, aki tavalyelőtt nagy pajtát épített és gépvásárlásba kezdett. - El sem árulom, mekkora az adósságom. Nagyobb beruházásba azért mertem belevágni, mert bíztam abba, hogy az EU-ba lépve, a mezőgazdasági támogatások révén a gépek törlesztését finanszírozhatom. Úgy tűnik, ez mézesmadzag volt. Pedig mindent megpróbáltam. Még biogazdálkodásba is kezdtem. Öt évvel ezelőtt fiatal házaspár kereste meg Vörös Józsefet, és a biogazdálkodás előnyeiről győzte meg az akkor negyvenhét éves vállalkozót. Elméletben minden jó volt, csak a gyakorlatban nem működött. Négyszáz hektáron, megfelelő Próbálkozott biogazdálkodással is tőke és géppark nélkül lehetetlennek bizonyult a próbálkozás, ráadásul a felvevőpiac is hiányzott. Vörös József jelenleg hét embert foglalkoztat, azt mondja, még egyszer ennyinek lenne hely, de a tőke ehhez is hiányzik. - Mi lesz ezután? Úgy érzem, nem hoztak minket olyan helyzetbe, hogy versenybe szállhassunk a többi országgal. Lehet, hogy most, ötvenkét évesen befejezem. Két jelentkező is akadna már a gazdaságra... A falu határában lévő gazdaság jelenleg száznyolcvan szarvasmarhát számlál Közös érdek a versenyképesség A MGYOSZ megpróbálja összehangolni a gazdasági ágakat ■ Hajdú Péter Zalaegerszeg - A gazdaság sokféle területét képviseli a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, melynek főtitkárát, Wimmer Istvánt kérdeztük versenyről, eurós időről. - A sokféleségben lehet-e átfogó gazdasági koncepciója a MGYOSZ-nak? - A szövetség a mezőgazdaság kivételével a gazdaság valamennyi ágazatát képviseli. A termelés, a kereskedelem, a szolgáltatás, a banki szféra számos vállalkozása és ezeket tömörítő szakmai szövetségek, megyei szervezetek is a tagjaink közé tartoznak. Ebben a sokszínűségben néha össze kell hangolni a különböző érdekeket olyan országos szintű gazdaságpolitika mentén, ami egyetemleges érdek. Egyes szakmák, ágazatok között előfordul időleges feszültség, ellentmondás, és ennek a kezelését fel kell vállalnunk. Valamint azt, hogy olyan átfogó gazdaságpolitikára tegyünk folyamatosan és mindig megújítva javaslatot, amelyről meggyőződésünk, hogy az egész magyar gazdaság érdekét szolgálja. Ezért rendszeresen javaslatokat készítünk a mindenkori kormány számára, mert tudatában vagyunk, hogy a kormányzati és a törvényhozási munka nem az érdekképviseleteknek, hanem a politikai pártoknak és a parlamentnek a dolga és felelőssége. A mi feladatunk, hogy ezt kedvező irányban befolyásoljuk. Mondana példát gazdasági ágak közötti feszültségről? - Napi szintű vita kezd kibontakozni, hogy kinek az érdeke fontosabb a megnyíló kelet-európai, nyugat-európai és magyar piacokon. A kereskedőké vagy a fogyasztóké? Napok óta halljuk az időnként örömmel, időnként aggodalommal fogadott információt, miszerint például az élelmiszer kereskedelemben, a kiskereskedelemben megjelentek olyan termékek, amelyeket mélyen az átlagár alatt tesznek ki a polcokra. Azt tudjuk mondani, hogyha ez szabályozott, tisztességes kereskedelempolitikai körülmények között zajlik, akkor a piacnak kell elintézni, melyik termék kerül a polcokra. Ez minden piacgazdaságban normális jelenség, de kezelni kell. Ha vannak ezzel kapcsolatban olyan szükséges kormányzati, és elsősorban adózási kérdések, amelyek segíthetik a hazai termelők versenyképességének erősödését, akkor azt meg kell tenni. De nem a piactól idegen, az uniós szabályozással ellentétes lépéseket sürgetünk. - Gazdasági értelemben milyen EU-ba lépett be a magyar gazdaság? - Nem váratlan az a helyzet, amibe a magyar gazdaság szereplői kerülnek. Történetesen azért nem, mert mint ismeretes, már a csatlakozás előtt jó néhány évvel a magyar gazdaság nagy része a legszorosabb kapcsolatban volt mind az Európai Unió országaival, mind a nemzetközi, illetve világméretű kereskedelmi és termelő cégekkel. A magyar külkereskedelem 80- 90 százaléka ebbe a régióba irányult már korábban is. A szövetségnek mi az álláspontja az euróövezethez való csatlakozásról, milyen dátum 2010? — A konkrét évszámról nem volt határozott állásfoglalásunk, nem az a fontos hogy melyik évben be az eurót. Azt viszont szorgalmazzuk, hogy a magyar gazdaság minél előbb alkalmas legyen arra, hogy csatlakozhasson az EU pénzügyi szférájához is. Ez mindenképpen a magyar nemzetgazdaság érdeke, amit elsődlegesnek tekintünk - válaszolta kérdéseinkre az MGYOSZ főtitkára. Kérdés, vezetjük Wimmer István. „A piacnak kell dönteni...” Balatonlelle (mti) - Tizenkét darab akkumulátor által hajtott kishajó Balatonlellén, a kikötőben, ahol az V. Balaton Nemzetközi Vízi-, Sport- és Szabadidő Kiállítást rendezték meg a hét végén. 2004. május 17., HÉTFŐ Zalaiak az Industrián Zalaegerszeg (h. p.) Holnap tizenkettedik alkalommal nyílik meg a fővárosban az Industria Nemzetközi Ipari Szakkiállítás, és vele párhuzamosan a munka-, tűz- és biztonságvédelmi Securex szakkiállítás. Mint a nemzetközi ipari szakkiállítás rendezői közölték, a közel 15 ezer négyzetméteres kiállítási területen több mint 600 kiállító és közel 200 cég képviselteti magát, mutatja be legújabb termékeit és szolgáltatásait hét egymáshoz kapcsolódó iparágban, hazánkon kívül tizenöt országból. Az Industria lapunkhoz eljuttatott információja szerint idén négy Zala megyei cég nevezett be a kiállításra, jóval kevesebb, mint tavaly, amikor a részt vevő zalaiak száma meghaladta a tízet. Az idei jelentkezők nem először állítanak ki a Hungexpo vásárterületén. A Lenti Olajipari Gépgyár Rt. olajkutaknál alkalmazott hozammérőket, és más olajipari szerelvényeket vonultat fel. A zalaegerszegi PEZA Csiszolóanyag és Kereskedelmi Kft. a fa-, fém-, bőr-, illetve kerámiaiparban használatos, flexibilis felületű csiszolóanyagokat vonultat fel, részben mint forgalmazó, részben bizonyos alapanyagok további feldolgozásával saját termékként is. A Nagykanizsán működő Printec BB Export-Import Kereskedelmi Kft. ipari nyomtató berendezéseket képvisel és forgalmaz, ezekből mutatja be a legújabbakat. Érdeklődésünkre a cégnél elmondták, hogy a nyomtatás esetükben a különféle termékek fém, illetve más anyagból készülő csomagolásának feliratozását, vonalkóddal való ellátását jelenti. Az ugyancsak kanizsai Vanex-Hungária Kft. szintén az olajipar beszállítója. Mint elmondták, olaj- és gázipari, valamint erőművi alkalmazásra szolgáló nagynyomású, és speciális anyagok szállítására alkalmas csőféleségeket, s ezek elzáró szerelvényeit mutatják be a szakmai érdeklődők számára. Az idei Securex nemzetközi munka-, tűz- és biztonságvédelmi kiállítástól az e téren szigorú uniós követelmények miatt is sokat várnak. Indul az EURES és a „migráns” A külföldi munkaerőigény a hazai béreket is felfelé húzza (Folytatás az 1. oldalról.) Az említett szakmában egyébként Magyarországon is munkaerőhiány van, nálunk ráadásul jóval alacsonyabb bérrel fizetik meg, mint nyugati szomszédunknál. Ez viszont azt jelenti, hogy a hazai béreket is befolyásolja majd ez a rendszer. Az ilyen konkurenciára fel kell készülniük a magyar munkaadóknak - tudtuk meg a munkaügyi központ vezetőjétől. Az említett EURES az unió közös állásközvetítő rendszere (http://europa.eu.int/eures), amelynek hazai irányítása és koordinálása a szaktárca alá tartozó Foglalkoztatási Hivatal feladata. A hatalmas adatbázis mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára hasznos adatokat, lehetőségeket tartalmaz. Hazai munkaerőpiaci hasznosításához EURES tanácsadókat jelöltek ki, akik közül a mi régiónkban Győrben működik egy személy. A másik új dolog a migráns szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy ha valaki külföldön dolgozott és Magyarországon éri a munkanélküliség, akkor az EU- s munkaviszonya alapján itthon jogosult munkanélküli járulékra. Ebben már három ügy meg-Igényelt ■■■■ A piaci szükség felülbírálja a deklarációkat indult, és vannak még érdeklődők. Az igazgató elmondta, az EURES és a migráns rendszerről tájékoztatókat helyeztek el a munkaügyi kirendeltségeken. Minden munkaügyi központban és kirendeltségen van már egy közvetítő, aki ezeket a feladatokat kapcsolt munkakörben ellátja. A zalai közvetítő rendszer EURES felé történő kiterjesztése a kanizsai kirendeltség, fejlesztésével történik, ami azt jelenti, hogy Nagykanizsán a kialakított új ügyfélszolgálati helyiségben már ősszel ki lesz rakva néhány számítógép az ülő és álló standokra, és azokról a gépekről állásajánlatot lehet majd keresni a magyar és az európai uniós rendszeren keresztül. Olyan szolgáltatást indítanak el, melyben a kirendeltségre betérő álláskereső fel tud jelentkezni, meg tudja majd nézni, hogy Nagy-Britannia valamelyik régiójában, vagy Katalóniában milyen álláshelyeket kínálnak. Ott lesz az álláskínálók elérhetősége is. Kiss Ambrus közölte, az egész ország fokozatosan átáll a rendszerre, és további hatvan munkaügyi kirendeltség fejlesztése indul meg ebben az évben.