Zalai Hírlap, 2005. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-10 / 134. szám
2005. június 10., PÉNTEK Megmutatták, hogy ők is tudnak A regionális kulturális fesztiválon sokféle művészeti ágban léptek színpadra a résztvevők ■ Sinkovics Eta Zalaegerszeg - Tegnap a Gönczi ÁMK-ban rendezték meg a fogyatékkal élők 3. Nyugat-dunántúli Regionális Fesztiválját, melyen 17 intézmény vett részt. A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület közel húszéves múltra tekint vissza, 1994 óta egyesületi formában működik. Évente országos, kétévente pedig nemzetközi kulturális fesztivált szerveznek különböző művészeti ágakban. Ezeket a programokat nagy érdeklődés kíséri, hiszen az egész éves munkájukat mutathatják be a fellépő csoportok. 2000-től megnőtt az igény a regionális fesztiválok rendezésére, ahová azok is eljuthatnak, akik nagyobb távolságokra kevésbé - egészítette ki fentebbi tájékoztatását Kollerné Miklósy Erzsébet, a speciális művészeti műhely elnökségi tagja, a Magyarszerdahelyi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete és Otthona igazgatója. Mint említette, a mostani, harmadik regionális fesztivál megrendezésében nagy segítséget kaptak Zalaegerszegen a Kiskorú és Felnőtt Fogyatékosok Otthona részéről. - A művészeti tevékenység nagyon fontos az értelmileg sérültek, fogyatékossággal élők számára. Nem titkolt célunk ugyanakkor, hogy megismertessük az épek közösségével a sérültek értékeit. Ez az integráció egy lépcsője, hiszen egyre több olyan rendezvényünk van, ahol ép és fogyatékos művészeti csoportok lépnek fel közösen. Öröm, hogy szerepelhetnek, a taps, amit kapnak, hosszú időre töltést jelent számukra - hangsúlyozta Kollerné Miklósy Erzsébet, aki Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megnyitóját és dr. Ribiczey Pál, a város alpolgármestere köszöntőjét követően üdvözölte a fesztivál résztvevőit. Sok-sok próba, gyakorlás, s nem kevés izgalom előzte meg a tegnapi bemutatót. A szereplők át-Nézőpont ■■■■■■ Ismerjék meg az épek a sérültek értékeit éléssel adták át magukat a dal, a tánc, a produkció örömének. Horváthné Budai Ibolyával, a Csornai Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusával a gyerekek színpadra lépése előtt váltottunk szót. Énekkarral, cigánytánccal, prózával és modern tánccal érkeztek, és az előtérben nyílt képzőművészeti kiállításra is hoztak munkákat. Rendszeresen részt vesznek a fesztiválokon, mint mondta, részint azért, mert a gyerekek kimozdulhatnak a megszokott közegből, másrészt a felkészülés, a szereplés segíti a közösséggé formálódást. A Búcsúszentlászlói Értelmi Fogyatékosok Otthona dallal mutatkozott be, melyet Kajos Orsolya tanított be a fellépőknek. Nagy sikert arattak a Múlnak a gyermekévek című számmal, s mint kiderült, az otthon lakói igencsak szeretik a zenét, korábban verssel, most első alkalommal énekkel készültek. A zalaegerszegi Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének vezetője, Kocsmár Zoltánné elmondta, verset, zalai népdalcsokrot és vásári jelenetet hoztak a fesztiválra. " Nagyon fontos, hogy az otthonok lakói megmutathassák magukat, hogy erősítsük bennük az önbecsülést. A programot felvesszük videóra, visszanézik, ez is óriási élmény számukra. A pölöskefői otthon lakói adják elő műsorukat Fotó: Melles Ferenc Dévai balladák Zalaegerszeg (h. n.) -A Berzsenyi Dániel emlékét őrző ünnepségen elhangzott államfői beszédről is olvashatunk a legújabb Életünkben. A Vas megyei irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat júniusi száma közzéteszi Mádl Ferenc - a májusi egyházashetyes rendezvényen elmondott — gondolatsorát, mely elsősorban Berzsenyi és Széchenyi kapcsolatáról, eszméinek hasonlatosságáról értekezik. A számos lírai szerzemény mellett olvashatunk Weöres Sándor és Füst Milán költészetének párhuzamairól - Schein Gábor tollából, illetve a 22 esztendeje elhunyt Jánossy Ferenc festőművész méltatásáról, s az életművét bemutató nemrég megjelent kötetről - Kecskeméti Kálmán jóvoltából. Természetesen kritikai írásokban sem szenved hiányt a lap. Madarász Imre az egyetemes gyermekirodalom egyik klasszikusát, a Pinocchio kalandjait, Alexa Károly pedig Döbrentei Kornél erotikus töltetű verseskötetét, a Dévai balladákat veszi górcső alá. A folyóiratot ezúttal Jánossy Ferenc festményei, grafikái illusztrálják. Kiw-L.J. UHUI IK KULTÚRA Virág Benedek: ott születtem, ahol a nagy bajt osztogatják Az utódok fejet hajtottak a magyar irodalom szent embere előtt ■ Magyar Hajnalka Dióskál- A napokban szobrot avattak Virág Benedek (1754-1830) tiszteletére szülőfalujában. A magyar irodalom szent emberéről az emlékezőkkel váltottunk szót. Sokáig vitatták, hogy a jobbágy családból származó költő Dióskálon látta meg a napvilágot, ám, mint Gigler László polgármester elmondta, ez pusztán egy félreértésen alapult... - A tévedést az táplálta, hogy arra a kérdésre, hol született, származására utalva azt szokta válaszolni: ott, ahol a nagy bajt osztogatják... Ráadásul amikor 14 éves volt, valóban Nagybajomra került a család. De kétség nem férhet hozzá, Dióskálon született - tesz rendet Gigler László. - A szoborállítás gondolata már két éve megfogalmazódott, de önkormányzatunknak segítő partnerekre volt szüksége. Eljutottunk a budavári önkormányzathoz, amely a Tabán Társasággal karöltve ugyancsak őrzi Virág Benedek emlékét. Az első kérő szóra gáláns segítséget ajánlottak, amihez később még sokan csatlakoztak. Tavaly, a számos rendezvénnyel ünnepivé tett Virág Benedek emlékévben szerettük volna felavatni Farkas Ferenc szobrászművész alkotását, hiszen ekkor Tabáni hajléka a költők zarándokhelyévé vált volt a költő születésének 250. évfordulója, ám csak most tudtunk rá sort keríteni. Virág Benedek Dióskálon járta ki az első hat osztályt, majd Nagykanizsán folytatta tanulmányait a piarista gimnáziumban. 1775-ben pálos szerzetes lett, majd II. József idején, amikor a rendet feloszlatták, világi papként a Batthyány-családnál vállalt nevelői állást. Ekkor már ismerte a nevét az igen szűk körű irodalmi világ. Később Budán, a Tabánban telepedett le, igen kis nyugdíjból, szívós igénytelenséggel élt, alig mozdult ki. Őt viszont annál többen felkeresték. Valóságos irodalmi zarándokhellyé vált hajléka, Csokonai vagy Berzsenyi is neki mutatta meg új műveit. Olyan tekintélynek és közszeretetnek örvendett, hogy amikor egy tűzvész elpusztította a házát, közadakozásból emeltek újat. Ő pedig végezte a magára rótt feladatot: utat tört a magyar költői nyelv számára, fordította és népszerűsítette az ókori latin költészetet (főműve a teljes magyar Horatius), történetíróként pedig papírra vetette a nemzeti eposznak is beillő Magyar századokat, amely Mohácsig idézi fel múltunk fejezeteit. Költői hatása Berzsenyi és Vörösmarty poézisében teljesedett ki. A szoboravatóhoz kapcsolódó tudományos konferencián Péliné dr. Bán Éva, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezető főtanácsosa elnökölt. Őt arról kérdeztük, Virág Benedek mely ténykedését érzi legmesszebb hatónak? - Minden területen jelentőset alkotott, de 250 év távolából az tűnik a legfontosabbnak, hogy ma Dióskálon szobrot emeltek tiszteletére, és az emberek beszélnek róla. Sok magyar költőnek ez nem adatott meg... A szülőfalu, e gyönyörű zalai táj boldog örömmel mondhatja magáénak ezt az örökséget. A költő, a műfordító, a történetíró egyaránt jelen van, hiszen szellemében közöttünk él. A minisztérium a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesületének kezdeményezéséhez csatlakozva lehet részese e szép ünnepnek. - Deli Alfrédtől, a korábbi polgármestertől kaptunk először levelet, amelyben a támogatásunkat kérte a szülőfalu emlékállításához - eleveníti fel a kapcsolat kezdeteit dr. Nagy Gábor, a budavári önkormányzat polgármestere. - Mi is nagyban készültünk már akkoriban az emlékévre, a tabáni helytörténeti múzeumban kiállítás, konferencia foglalkozott a költő életművével. A Tabán nagyon gazdag irodalmi, művészeti hagyományokban, de Virág Benedek kultusza ebből is kiemelkedik. Úgy tudta ötvözni az akkor korszerűt a hagyományokkal, az antik versformákat, az időmértékes verselést a magyar nyelvvel, ahogy korábban senki. Szent öregként példát adott az életével, tulajdonképpen ő tekinthető az irodalomban az első nagy mesternek, akit a kortársi környezet emelt azzá. Igazi nagyságát jelzi, hogy az utókor sem feledkezett meg róla, tanúság erre Kosztolányi Dezső Ének Virág Benedekről című verse, no és a szülőfalu szép ünnepe. Úgy érzem, a dióskáliakkal kialakított, az összetartozás élményén alapuló kapcsolat a jövőben is ápolásra érdemes. Gigler László: - A tévedés puszta félreértésen alapult... Dr. Bán Éva: - A legfontosabb, hogy ma is beszélünk róla... Dr. Nagy Gábor: - A kapcsolat ápolásra érdemes... Farkas Ferenc szobrászművész alkotása Fotó: Pezzetta Umberto ZALAI HÍRLAP . Zalaiak a rádióban Zalaegerszeg (i. e.)Szombaton, június 11-én a Petőfi rádióban Dinnyés József daltulajdonos 22 órakor kezdődő műsorának megyeszékhelyi vendégei lesznek: Péntek Imrével, a Pannon Tükör főszerkesztőjével és Lukács Sándor énekes-zeneszerzővel hallható beszélgetés. Részletek hangzanak el a Tükörcserepek címmel készülő lemezről, melyen zalai költők megzenésített, válogatott versei szerepelnek. Ma nyitják meg a velencei biennálét Róma (mti) - Ma ünnepélyes megnyitóval és bejárással veszi kezdetét az 51. velencei képzőművészeti biennále, amelynek magyar pavilonjában Kicsiny Balázs Navigációs kísérlet című kiállítása képviseli Magyarországot. A központi ünnepség után délben a magyar pavilon kiállítását Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyitja meg a Giardini della Biennale területén. A biennále csak vasárnap tárja szélesre kapuit a nézőközönség előtt, amely november 6-áig tekintheti meg a szemlét a velencei Giardini és Arsenale területén.