Zalai Hírlap, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-24 / 274. szám
2008. NOVEMBER 24., HÉTFŐ AKTUÁLIS Naponta meleg tea és ennivaló VÖRÖSKERESZT A felmérések szerint a hajléktalanok iskolázottabbak az átlagnépességnél (Folytatás az 1. oldalról) A CSÁO, a családok átmenti otthona 40 főt fogad be. Oda már akár várólistát is készíthetnénk, akkora az igény rá. Rajtuk kívül körülbelül harminc-negyvenen élnek az utcán. Közülük a kemény mag, mintegy tucatnyian, távol tartják magukat a szállótól minden körülmények között - jellemzi a helyzetet. - Régi motorosok, megvan a túlélési technikájuk. Azért a segítséget elfogadják tőlünk - mondja az intézménynél hetedik éve dolgozó szakember. Ha valaki veszi a fáradságot és kimegy a szállóra, naponta egyszer még meleg ételhez is jut. Köszönhetően többek között egy belvárosi étteremnek is, amelyik a menüből megmaradt ételt inkább ide szállíttatja, s nem küldi megsemmisítésre. Hányan kerülnek önhibájukból utcára? - kérdezem. - Mi az, hogy önhibából? - néz vissza érdeklődve. - Megromlott családi kapcsolatok, figyelmetlenül aláírt szerződés miatti kisemmizettség, elvesztett munkahely, megszűnt állami gondozás és sorolhatnám az okokat. Mennyire hibáztathatok ők ezért vagy egy rossz döntésükért? - kérdezi. Nincs felelet. Könnyű az utcára kerülni és nagyon nehéz visszakapaszkodni. Kéréseknek “Sikerül, közben mérhetetlen nehézséggel kell megbirkózniuk. Leginkább az előítéletekkel. Pedig ők sem rosszabbak, mint mi vagyunk, mi az átlag, a lakásban élők. Sőt, a hajléktalanok éppenséggel iskolázottabbak az átlagnál, legalábbis az adatok szerint. A népesség 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, míg a hajléktalanok között ez az arány 10 százalék körüli. Az elmúlt évtized felmérései szerint közöttük a szakmunkások aránya jelentősen magasabb, mint az átlag népességben. Közben a város szélére érünk, egy elhagyott telepre. A sötétben szó szerint életveszélyes a közlekedés, hiányzik az összes aknafedél, a lépcsőcsorba, de a gyakorlott szem megtalálja, hová érdemes benézni. - Ja, csak maga az - ereszti le a husángot a borostás arcú vékony férfi, amikor felismeri a félhomályos terembe lépő Kardos T. Ádámot. Szolid szeméthalmon át jutunk a „hálóba”. Pislákoló gyertya fénye növeszt óriási árnyakat az ablaktalan szoba falára, a koszos ágybetéten köhécses társa, Gyula, aki 14 éve él az utcán. - Tavaly még eljártam dolgozni, festő-mázoló a szakmám. Idén már nem bírtam, a tüdőm tönkrement, felét kivették - ad rövid számvetést. Színtelen hangon válaszol a kérdésekre, sokadszor mesélheti el, hogyan semmizte ki testvére az örökségből. Története tipikus. Az esetek kétharmadában szülővel, házastárssal kialakult konfliktus után választják inkább az utcát. Az is árulkodó, hogy a hajléktalanok háromnegyede férfi. János már egy belvárosi utcán toppan, tántorog elénk. Pergő nyelvvel zúdítja ránk történetét az 52 éves férfi. - Július 7-e óta az utcán élek. Elváltam, otthagytam az asszonyt, pedig járna nekem a lakás fele, de nem tudja kifizetni. A végrehajtó mégis azt mondta, el kell jönnöm, azután egyezzünk meg pénzről. Mit kerülgessen engem?! így legalább nem gyűlöltük meg egymást teljesen. Szerencsére nem rossz a kapcsolatunk, néha még ki is mossa a ruháimat - magyarázza, aztán gyorsabb beszédre vált, mintha félne, nem hallgatjuk meg. Festés, mázolás, burkolás, árokásás. Liget, állomás, bontásra váró épület - nála ezek a munka és lakás stációi. - Megértem az asszonyt és a gyerekeket is, hogy nem foglalkoznak már velem. Nem dolgoztam, nem tudtam fizetni, már egy levest se kaptam otthon. Csak két munkahelyem volt az életemben, az egyik helyen harminc évet húztam le, a másikon hatot, de elküldték a pia miatt. Erre ment rá a házasságom is. Csak magamnak köszönhetem - ismeri el önkritikusan A fedél nélküliek 10-15 százaléka intézetből - állami nevelés, kórházi kezelés vagy ritkábban börtön - kerül utcára. A pszichiátriai ágyak számának csökkentése például közel hatezer embert érintett, közülük sokan azóta is az utcán laknak. A hajléktalan emberek jelentős részének életéből mindenféle emberi kapcsolat hiányzik, különösen a nem hajléktalanokhoz fűződő szálak. Minél régebben hajléktalan valaki, annál inkább igaz ez rá. A hosszú ideje így élők főleg alacsony iskolai végzettségűek és középkorúak, de többnek látszanak; 10-20 év plusz gyorsan rárakódik vonásaikra. A 60 éven felüliek aránya 10 százalék közöttük, míg az átlag népességből ez 25 százalék. Tehát kevés az idős közöttük, nem érik meg. Betegség vagy más miatt. A tbc komoly fenyegetést jelent számukra. E kór kézen fogva jár a szegénységgel, a rossz szociális körülményekkel. Kiszolgáltatottságukban a hajléktalanok gyakrabban esnek erőszak áldozatául, méghozzá kirívón nagy számban. Angliai kutatás szerint körükben 150-szer nagyobb a valószínűsége, hogy bántalmazás miatt veszítsék életüket, mint az átlag népesség körében. Svéd adatok szerint 12-szer gyakoribb közöttük a mérgezés vagy az erőszakos halál. Nem jobbak a hazai tapasztalatok nem. Nálunk minden második ember ellen követtek már el valamilyen bűncselekményt, amióta hajléktalan. Minden tizediket ért már erőszak a hajléktalanszálláson is. Minden hatodik elszenvedte rendőrök, biztonsági őrök brutalitását. Gyakran esik meg az utcán éjszakázókkal, hogy a hazafelé tartók kedvtelésből megverik őket. Mindez legtöbbször a társadalmi előítéletek erőszakos megnyilvánulásait jelenti. A hajléktalanokkal ___ foglalkozó egyik internetes oldal ajánlásait olvasgatva jövünk rá, mit is gondolunk mi a hajléktalanokról. Tekintsük őket is embernek, szól a kérés... Ha megszólítanak minket, ne nézzük át rajtuk, hallgassuk meg őket. Ha tehetjük, vigyünk magunkkal egy-két plusz szendvicset és adjuk a hajléktalannak, amikor pénzt kér. Sokuknak egyetlen bevételi forrása az üveg- és papírgyűjtés, érdemes a visszaváltható flaskákat, régi újságokat odaadni A kemény mag, mintegy tucatnyian távol tartják magukat a szállótól is nekik. Adománnyal, ruhákkal, játékokkal, tartós élelmiszerrel a hajléktalanokat segítő szervezeteket támogathatjuk, javasolja az ismertető és még sorolhatnám azokat a módokat, ahogy segíthetünk a fedél nélkül élő embereken. József falun élt, diplomás nevelőszülőknél. Nem bírtak sokat alakítani rajta, pedig majd tönkrementek bele, anynyira igyekeztek. Így aztán, amikor felnőtt lett, fogta a betyárbatyut és továbbállt pár községgel, ahol kis házat vettek neki a megtakarított pénzükből. Innentől a haverok töltötték ki az idejét. A városban csavarogni viszont nem kell falusi ház, hát eladta, kapott érte 1,2 millió forintot. - Elment a pénz - mosolyodik el a fiatalember, csak azon gondolkodik, hogy két vagy három hét kellett hozzá. Most az éjjeli menedékhelyen húzza meg magát, eljár alkalmi munkába, csirkéket pakol. Az utcára kerülés mögött a gazdasági okot, a munkanélküliséget csak sejteni lehet abból, hogy a hajléktalanok között nagyon magas az úgynevezett szegény megyékből származók aránya. Jánost a buszállomás várótermében fedezzük fel. Mellére bukott fejjel a legvédettebb sarok félhomályában alszik. A harmincéves férfi négy hónapja keveredett ide Sajószentpéterről, miután összeveszett apjával és nem maradhatott otthon. Azóta küzd a mindennapokkal a zalai megyeszékhelyen. Éjjel az utcákat járja, nappal a várótermekben próbál pihenni. Ezt még minap, a szolidaritás éjszakáján mondta el, amikor társaival a Dísz téri sátorhoz húzódva melegedett és fogadott el pár falatot, néhány pohár teát. ____ Most nehéz lenne szót érteni vele, alig tér magához a szólongatásra. Igyekszik felállni, ám lábai csak több próbálkozás után tartják meg, de így is elkel a segítség, amíg az autóhoz sétál. Némi alkohol fűti belülről, de a látszat ellenére inkább fáradt és éhes. Beül az autóba, szótlanul majszolni kezdi a kezébe adott kenyeret és a kenőmájast. Nem tiltakozik, hogy az éjjeli menedéken töltsön pár órát, pedig eddig mindig messze elkerülte. Már a Hock János úton járunk, amikor tiszta hangon megszólít: - Ismerlek, emlékszem rád a szolidaritás éjszakájáról. Mondtam, hogy nem bírom már sokáig - próbál elmosolyodni. Pár perc múlva János alakja eltűnik a szálló folyosóján, mi meg elindulunk vissza, a városba. Még van nálunk tea és ennivaló. Gyula tizennégy éve fedél nélkül. Tavaly még eljárt dolgozni, idén már nagyon megromlott az egészsége (felső képünkön). Lakás az utcán. Korábban a bankautomatának adott helyet a forgalmas utca melletti beugró. Ma lakásként funkcionál, ha fűtetlen és zajos is (alsó képünkön) Fotó: A szerző Egymillió embert tesztelnek Magyarországon kétezer ingyenes HIV-szűrést végezhetnek az akció során Budapest (mti) Világszerte egymillió ember kérhet HIV-tesztet az AIDS világnapja alkalmából, Magyarországra kétezer ingyenes teszt érkezik Újhelyi Eszter, a Nemzeti AIDS Bizottság főtitkára elmondta: az amerikai AIDS Healthcare Foundation az idei AIDS világnapra a világ öszszes országára kiterjedő kampányt szervez, melynek során egymillió ingyenes HIV-tesztet bocsát az akcióban részt vevő szervezetek részére. A világméretű kampány november 26-a és december 1 -je között lesz. A kampány során Budapest mellett Nyíregyházán, Baktalórántházán már biztosan lesz szűrés, a tervek szerint Pécsre és Szegedre is kerül a kétezer ingyenes tesztből. A magyarországi ingyenes szűréseket a Szent László Kórház szervezi. Ahhoz, hogy még több helyre eljuthasson a szűrés, további támogatók jelentkezését várja a kórház PLÜSS Alapítványatette hozzá. A teszt fájdalommentes, az ujjbegyből vett egy csepp vérből meg tudják állapítani, hogy valaki HIV-pozitív-e. Az eredmény pedig néhány perc alatt kiderül. A szűrés teljesen anonim és ingyenes — hangsúlyozta Újhelyi Eszter. Tavaly másfélszer több HIV-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ezzel mintegy 1500-ra nőtt a regisztrált HIV-pozitívok száma. Továbbra is Budapesten találták a legtöbb fertőzöttet, a sorban második Pest megye, a harmadik Fejér megye. TCC7T Hieác FRFDMFNNYFl I iWis# mn 1*1 i I mst §%!«* !«#' IW » tow I 111 1 i HssslW Több éve kerültem először kapcsolatba hajléktalanokkal, úgy gondoltam, az átlagnál, de csak az átlagnál, már jobban ismerem őket. Tévedtem, minap 15 kérdéses tesztlapot töltöttem ki a hajléktalanokról, csak 7 válaszom volt helyes. Nem tudtam, hogy az „átlag" hajléktalan öt éve van fedél nélkül, egyharmaduk él az utcán, a többi valamilyen szálláson húzza meg magát. Nem tudtam, hogy 40-50 százalékuk rendszeresen dolgozik, alkoholt csak kevesebb mint kétharmaduk fogyaszt napi gyakorisággal. Nem tudtam, hogy a fővárosban 15 ezren élnek fedél nélkül, s csak harmaduknak jutna hely hajléktalanszálláson. ZALAI HÍRLAP9 Negyedével kevesebb halott Budapest (mti) Érzékelhetően, mintegy nyolc százalékkal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma az év első kilenc hónapjában az előző évi adatokhoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint a halálos balesetek száma jelentősen, negyedével (24 százalékkal), míg a súlyos sérüléssel járó eseteké nyolcadával (12 százalékkal) alacsonyabb annál, mint amennyi tavaly ugyanebben az időszakban történt. Közúti balesetben 20 ezren sérültek meg, közülük 708-an vesztették életüket, 221-gyel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az elhunytak 47 százaléka vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők több mint a fele, 55 százaléka, az elöl ülő utasok több mint 60 százaléka nem használta a biztonsági övét. A súlyosan megsérültek száma meghaladta az 5 ezret, a könnyebben megsérülteké pedig megközelítette a 14 ezret. Az említett időszakban kizárólag a vasúti és közúti járművek közötti balesetek számában mértek növekedést, az emelkedés aránya itt jelentős, 28 százalék. A balesetek 62 százalékát személygépkocsik, 10 százalékát kerékpárosok, 9 százalékát teherszállító járművek, 7 százalékát gyalogosok okozták. Az ittasan okozott balesetek száma is közel negyedével (22 százalékkal) csökkent.