Zalai Hírlap, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-01 / 280. szám

8 • ZALAI HÍRLAP MAGAZIN Elméletileg kivégezhető az AIDS MODELL A kutatás eredményét fenntartásokkal fogadják orvosok, jogvédők egyaránt London (mti) Tíz év alatt eltűnhetne a Földről a HIV-vírus, ha a legfertőzöttebb országok teljes lakosságát renszeresen szűrnék és kezelnék - állapították meg kutatók számítógépes modellezéssel. A Lancet című orvosi folyóirat on-line kiadásában megjelent tanulmány inkább feltételezéseken mint valós adatokon nyugszik, és nem foglalkozik logisztikai kérdések megoldásával sem. Az eredmény azonban egészen megdöbbentő. „Viszonylag rövid idő alatt potenciálisan kiüthetnénk a járványos betegséget” - fejtette ki véleményét a modell felállításában közreműködő Charlie Gliks, a WHO AIDS- kezeléssel foglalkozó szakértője. Gliks és kollégái a dél-afrikai és malawi AIDS-adatok alapján állították fel a matematikai modellt, amely feltételezte, hogy a 15 éven felüli lakosság önként aláveti magát a vizsgálatoknak minden évben, és amint HIV-pozitívnak bizonyul valaki, azonnal megkezdik gyógyszeres kezelését, tekintet nélkül arra, hogy beteg-e, így kapták azt az eredményt, hogy tíz év alatt 95 százalékkal csökkenhet a HIV-fertőzések száma. A biztonságos szexuális életről való felvilágosítást és a férfiak körülmetélését mint javasolt megelőzési módokat szintén belevették a stratégiába. A modell hipotézise alapján 2008 és 2050 között felére 8,7 millióról 3,9 millióra - csökkenhetne az AIDS okozta halálesetek száma, és csak szórványosan fordulhatnának elő újabb fertőzések. A szakértők szerint a javasolt eljárás évi legfeljebb 3,4 milliárd dollárt emésztene fel, ám az egyszeri nagy beruházás után a későbbi években a költség jelentősen csökkenne. „Nyilván sok ország jelen infrastruktúráját meghaladja, ám ez nem ok arra, hogy ne vágjunk bele” - helyeselte a A kutatás matematikai modellezéssel jutott a meglepő eredményre tervet Myron Cohen az Északkarolinai Egyetemről, aki hasonló kutatást végzett az Egészségügyi Világszervezettől függetlenül. Jelenleg hárommillió embert kezelnek AIDS-gyógyszerrel. Közel hétmillió vár kezelésre, közben tavaly több mint hárommillióval nőtt a HIV-fertőzöttek száma. A WHO becslése szerint a számuk világszerte 33 millió, a betegek többsége gyenge egészségügyi rendszerrel ellátott afrikai országokban él. A modell szkeptikusai szerint a megkerülhetetlen problémák közé tartozik, hogy az AIDS-gyógyszerek szedését nem lehet abbahagyni. Emellett ha minden fertőzött gyógyszert kap, az növeli majd a szerrel szembeni gyógyszerérzékenységet. Az orvosok azt sem tudják megjósolni, hogy vajon a ma ismert AIDS-gyógyszereket lehet-e évtizedekig szedni. (A legrégebbi gyógyszer-kombináció is csak alig tizenkét éves.) Más szakértők a betegek jogait féltik, hiszen a modell azt feltételezi, hogy a fertőzöttek akkor is kapnak gyógyszert, ha nem betegek. Ez a közösségnek jó, de a pácienseknek nem feltétlenül. (Az AIDS-gyógyszerek komoly mellékhatásokkal járhatnak: hányás, máj- és szívkárosodás.) A WHO ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a modell nyomán nem változtat a betegséggel kapcsolatos eddigi politikáján. «|****fc A HIV-fertőzött gyerekek egy afrikai kórházban. A gyógyíthatatlan betegség továbbra is a fekete kontinensen okozza a legnagyobb veszteséget Eltáncolt előadás A tavasz első napján kárpótolja a nézőket a Mojszejev Dallos Zsuzsa dallos.zsuzsa@plt.hu Budapest - Megijedt a téltől a világhírű Mojszejev együttes, igazgatójuk lemondta hét eleji fellépésüket, amelyeket márciusban pótolnak. Az akrobatákat megszégyenítő ügyességű táncosok 1945 óta lépnek föl Magyarországon. Hogy nem az ideológia tartotta egyben a Mojszejev együttest, és nem a Szovjetunió vezetőinek a szocialista táborra tukmált művészei voltak, azt egyértelműen jelzi, hogy a szovjet birodalom öszszeomlása és a rendszerváltás után is ugyanolyan tomboló sikerrel léptek föl nálunk is az ország nagyvárosaiban, Pécsett, Miskolcon és Szegeden, mint évtizedekkel ezelőtt. Hétfői és a keddi budapesti föllépésük azonban elmaradt. Jelena Scserbakova, az együttes igazgatója nagyon sajnálta, hogy épp a fővárosban nem láthatták nyolcvanöt táncosát, ahol negyvenöt év óta mindannyiszor vastapssal ünnepelte a közönség a művészeket, de olyan híreket kaptak, hogy a felszerelést és a ruhákat szállító kamionok elakadhatnak a hazafelé öt napig tartó úton, emiatt hétvégi moszkvai hagyományos fellépésüket nem merte kockáztatni. A magyar szervezőkkel egyeztette, hogy a hivatalos tavasz első napján, március 21-én érvényesek lesznek a jegyek akkori turnéjukra. A legendás együttes igazgatójának állítása szerint nem volt más választása. Maga is táncolt az együttesben, tudja, milyen csalódás ez a közönségnek és a táncosoknak egyaránt. A névadó mester keménységéről volt híres, csak a legvégső esetben mondtak le fellépést, ezért is bántotta az igazgatót a magyarországi turné megszakadása, mert azokat az értékeket, amelyeket Igor Mojszejev teremtett, híven őrzik, azokra épül az együttes, akiket ma is ugyanolyan alapos válogatással építenek, mint egykor. A fellépő művészek átlagéletkora 24- 25 év, harmincéves koruktól többnyire már nem lépnek színpadra, a többség oktató lett az együttes magániskolájában, ahol hatalmas fegyelmet követelnek ma is. Mojszejev híres volt arról, hogy minden egyes táncosát rendkívül kemény „meghallgatások” során maga választotta ki, hangsúlyt helyezve arra, hogy a társulatában nincsenek szóló- és háttér-, csak egyenrangú táncosok. Iskolájában a színészmesterség és az akrobatika éppúgy tananyag volt, mint a klasszikus balettalapok vagy a különféle kultúrák néptáncai. Meghatározott magasságú fiúk és lányok kerülhettek a karba, akik híresen szépek voltak és karcsúak. Mojszejev és Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője kölcsönösen tisztelték és szerették egymást, mindketten tisztelték az autentikus néptáncot, ennek elemeit felhasználva készítették koreográfiáikat. Ezeket olykor giccsesnek, mesterkéltnek, sőt sziruposnak ítélte a táncos szakma egy része, viszont mindketten állították, a közönséghez az általuk választott út vezet, illetve a megújítás - ha nem erőszakolják meg a népi művészetet -, valóban alkotás. A Mojszejev állandó műsorszáma volt otthon is a Pontozó, amelynek előadásában a magyar néptánc elemei fedezhetők fel. Nem véletlenek az elismerések: Állami és Lenin-díjat kaptak, míg a vasfüggönyön túl a tánc-Oscart is elnyerték. Kísérletezésre otthon van módjuk, külföldi turnéjukon valamennyi táncnak és táncjátéknak Mojszejev a szerzője, de a fiatal koreográfusok is megmérhetik tudásukat az évenkénti moszkvai fesztiválokon. Jelena Scserbakova hozzátette, hogy noha a mester Párizsban dolgozott fiatal korában, mégis szívesebben jött Budapestre, mert itt a szívéhez közelebb álló dolgok történtek a táncművészetben, és ma is örömmel vesznek részt tanítványai a különböző táncfesztiválokon. A szocialista tábor tévénézői jól ismerték a Vörös téri parádékat, amelyeket annak idején a világhírű koreográfus, Igor Mojszejev készített. Az általa alapított táncegyüttes lett a Szovjetunió egyik leghíresebb népszerűsítője, a „Nyugat” jelentős országaiban a kultúra követeiként az orosz lelket testesítették meg. Mojszejev 1906-ban, Kijevben született, a balettiskola elvégzése után a Bolsoj Színházban lett szólótáncos. Nem elégedett meg a klaszszikus balett előadásaival, ezért maga is készített koreográfiákat, amelyek ötvözték a Szovejtunióban élő népek táncait különböző show-elemekkel. Látványos előadásokat hozott létre. Harmincéves korában kinevezték az Orosz Állami Akadémiai Néptáncegyüttes élére, amelyet aztán saját képére formált. 1943-tól Mojszejev Együttesként vitt sikerre. Gyalog és lóháton járva gyűjtötte a nagy Szovjetuniószerte a különféle népek táncait, ezek alapján dolgozta ki műfaját, az úgynevezett szcenikus néptáncot. Az újat kereső, nyughatatlan Mojszejev, aki a konzervatív művészetfelfogást sutba dobva az orosz színház forradalmáraival, Mejerholddal és Vahtangovval kereste inkább a kapcsolatot, abban is úttörő volt, hogy a klasszikus orosz zeneszerzők, mint Borogyin, Glinka vagy Rimszkij-Korszakov muzsikáját fölhasználta a néptánc-koreográfiákhoz. Többek között olyan alkotásairól lett híres, mint a Spartacus, az Orosz és a Moldvai szvit vagy a Partizánok. A mostani sikereik is jelzik, hogy nem az ideológia tartotta egyben az együttest A Partizánok című tánckompozíció a legendás együttestől Moldáv táncokt a Mojszejev együttes előadásában. Stílusukat korábban fanyalogva fogadta a szakma 2008. DECEMBER 1.,HÉTFŐ Változások a terápiában A 90-es évek elején a vírusellenes terápiát csak a fertőzés előrehaladott stádiumában alkalmazták Időközben azonban az idejekorán megkezdett terápiától a következőket várják: 1. Sikerül feltartóztatni a HIV-vírus szaporodását és az immunrendszer lerombolását, ezzel a betegség előrehaladását. 2. A terápiának ellenálló vírusvariánsok kialakulásának megakadályozása. 3. Az érintettek fertőzőképességének csökkentése. A témával összefüggésben készült tanulmányok azt mutatták, hogy HIV-fertőzött terhes nők esetében a gyermek megfertőzésének gyakorisága vírusellenes terápiával nagymértékben csökkenthető. „Ez a kutatás csupán egy elméleti fejtegetés” - szögezte le Kevin De Cock, a szervezet HIV/AIDS hivatalának igazgatója. Mint mondta, a modell közelebbi vizsgálatára azonban a jövő évben sort kerítenek.