Zalai Hírlap, 2010. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-30 / 25. szám

SZOMBAT­I 2010.01. 30. --------------------------------------------------------------------------------­ Terjedőben Horváth A. Attila horvath.attila@zalaihirlap.hu Sajátos vallási jelenség bontako­zott ki az utóbbi években ha­zánkban: a keresztény és po­gány elemekből építkező úgyne­vezett ősmagyar szinkretizmus térnyerése olyan jelentős, hogy a katolikus püspöki konferencia is felszólalt már e témában. M­ég az ősszel je­lentette meg a magyar püspöki kar körlevelét, amelyben felhívja a hívek fi­gyelmét „a katolikus hit meg­őrzésére az újpogányság egyre terjedő szellemével szemben”. A körlevél megfogalmazása szerint ismét erőre kapott a po­gányság, és ahogyan Szent Ist­ván halála után, úgy most is tá­madja a kereszténységet.­­ Szükséges és jogos, hogy helyes öntudatra ébredjünk, keressük, újra tudatosítsuk iga­zi értékeinket, magyar öröksé­günket kulturális, történelmi és tudományos területen egy­aránt. Ennek része az is, hogy megerősödjünk keresztény ön­tudatunkban... Sajnos az öntu­datra ébredésnek vannak vad­hajtásai is. Ezek egyike a kü­lönböző vallási elemeket keve­rő „ősmagyar szinkretizmus”, ami azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő val­lási nyelvezetet használ és így könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is - jelezték a katolikus püspö­kök. Milyen igény hívta életre e mozgalmakat, és mi­lyen gondolatkörből merítenek? E kérdé­sekről beszélgettünk Szalai Attila babos­­döbrétei plébánossal. Az atya elöljáróban je­lezte: szeretné a sar­­kos, éles kijelentéseket kerülni, hiszen a témának erő­sek az érzelmi vonatkozásai, megbántani pedig senkit sem kíván.­­ E jelenség térnyerésének oka világosan látható: egyre nagyobb az igény a nemzeti ébredésre, a nemzettudat erő­sítésére, a múlt rendszer­ugyanis folyamatosan rom­bolta identitásunkat, újabban pedig a liberális ideológia „kezdi ki” nemzeti jelképein­ket. A kommunizmus évtize­deiben a régi hagyományos keresztény értékrend folyto­nossága megszakadt, a csalá­dok többségében nem öröklő­dött tovább, a rendszerváltás után pedig sokan nem találtak vissza az egyházi közössé­gekbe. A megvalósult kapi­talizmus visszásságai általá­nos nyugatellenes hangulatot szültek, és ez visszavetül a ka­tolikus egyházra is, így az em­lített mozgalmak a Szent Ist­­ván-i kor előtti időkbe nyúl­nak vissza, ám valójában idealizált múltat teremtenek, olyat, amilyen valószínűleg sosem létezett - fogalmazott Szalai Attila. Hozzátette: a mozgalmak egy része nem érinti a kereszténységet, sőt, elhatárolódik attól, ezért az egyháznak elsősorban azok­ról az irányzatokról kell állást foglalnia, amelyek a keresz­ténységből és az ősi magyar vallási hagyományokból hoz­nak létre sajátos keveréket.­­ Egyes irányzatok Jézusra hivatkoznak, ám szerintük a honfoglaló magyarság másfé­le forrásból származó keresz­ténységét Szent István és az utána következő uralkodók „nyugatias” kereszténységre cserélték fel, s ezzel elszakad­tak a magyar hagyományok­tól. Vannak, akik ennél to­vább mennek, és a szkíták, párthusok révén magát Jézust is kapcsolatba hozzák a ma­gyarsággal. Mások a gnoszti­­kus evangéliumokra hivat­koznak a kanonizáltaiddal szemben, s ezzel tulajdonkép­pen alternatív kereszténysé­get képviselnek. Ám a fő probléma az, hogy az irány­zattal szimpatizálók többsége nincs tisztában a gnosztikus evangéliumok lényegével, csak egy-egy tetszetős elemet ragad ki a szövegekből. Ha pontosan megértenék az ira­tok világszemléletét, valószí­nűleg nem volna olyan szim­patikus számukra a gnoszti­­cizmus. Nem véletlen, hogy az egyházi közösség annak idején az apostolok tanításá­val összeegyeztethe­tetlennek minősítette, és elutasította ezeket az iratokat. Szalai Attila sze­rint a hasonló eszmék terjedésének egyik oka az, hogy a keresz­tény emberek sem is­merik kellően az evangélium tanítását, ezért könnyen befo­lyásolhatók, és nem tudják felismerni az apokrif iratok­ban rejlő ellentmondásokat. A vallási tájékozatlanság miatt tehát szükség volna a felnőtt­­oktatásra, s az is problémát okoz - folytatta -, hogy a fia­ a „kevert" vallás A magyarságnak nem volna szüksége légvárakra saját léte, identitása igazolásához tazoknak csak kis százaléká­val képes az egyház rendsze­res és élő kapcsolatot fenntar­tani. - Azon kell dolgoznunk, hogy ez másként legyen, hi­szen aki találkozik a hiteles jé­­zusi tanítással, nem igényli majd e kevert eszméket. - Ezek az irányzatok rész­ben történettudományi alap­vetéseket utasítanak el. Ön szerint a történészszakma mi­ért nem képviseli hangsúlyo­sabban a nyilvánosság előtt a tudományos álláspontot? - kérdeztük. - A szinkretizmus követői az akadémikus történetírást is kritikával illetik, dogmák mentén gondolkodónak tart­ják, így aztán nem fogadják el annak érveit sem. Érdekes egyébként, hogy bár tudo­mánytalannak minősítjük a szlovákok és románok köré­ben terjedő, valóban légvá­rakra építő származáselméle­teket, nálunk is megjelentek hasonló eszmék. Pedig a ma­gyarságnak ezekre nem volna szüksége identitása, léte iga­zolásához. Szalai Attila plébános ösz­­szegzésképpen elmondta: a katolikus keresztény dogma­tikával összeegyeztethetet­len, tévedéseket is tartalmazó eszmerendszerekről van szó. A jelenség egyszersmind arra figyelmezteti a katolikus pap­ságot, hogy nem elég pusztán értelmi szempontból közelíte­ni a hívekhez, a teljes embert kell megszólítani, érzésvilá­gával együtt. Szalai Attila plébános:­­ A Bibliában található evangéliumok köz­vetítik hitelesen Jézus tanítását Fotó: Katona Tibor Megszépül a Szent Miklós-templom Gyuricza Ferenc gyuricza.ferenc@zalaihirlap.hu M­ég ez évben megkez­dődhet a tornyiszent­­miklósi templom fel­újítása, hiszen az épület külső renoválására több mint ötven­millió forintos pályázati tá­mogatás áll rendelkezésre. A számítások szerint ez az ösz­­szeg a legszükségesebb mun­kálatokra elegendő. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt szakrális épület ál­lapotáról többször is szóltunk már lapunkban. Annak idején megírtuk, hogy az időjárás vi­szontagságain túl a templom mellett mintegy két évtizeden át folyamatosan közlekedő kamionok keltette rezgések is komoly károsodásokat okoz­tak benne. A teljes körű felújí­tásra azonban sem az egyház­­kerületnek, sem a település­nek nem volt pénze, ezért a szükséges összeget pályázati úton próbálták előteremteni. A legutóbb benyújtott igény végül támogatásra lelt, így az Új Magyarország Vidékfej­lesztési Program révén sike­rült a szükséges anyagi fede­zetet biztosítani. - Még a tavalyi év végén kaptuk a hírt, hogy a templom külső felújítására mintegy öt­venmillió forintot nyertünk - mondja Tüske ,/ezre­ plébános. - Hogy ez az összeg elegendő lesz-e, azt csak a szakértői vizsgálatok után lehet biztosan tudni, ugyanis a tető megbon­tásakor előjöhetnek olyan rej­tett hibák, amelyekkel előzete­sen nem számoltunk. Ameny­­nyiben ilyen meglepetések nem érnek bennünket, úgy szűkösen, de talán kijövünk a pénzből. Gondot jelent ugyan­akkor, hogy az uniós pályázat utófinanszírozott, ezért az egyes munkafázisok kifizeté­séhez a püspökség és a ked­vezményes hitelt biztosító he­lyi takarékszövetkezet segítsé­gét is igénybe kell vennünk. Úgy gondolom, a konkrét munkálatok a közbeszerzési pályázat lebonyolítása miatt legkorábban a tavasz folya­mán kezdődhetnek el. Az épület felújítási prog­ramja a falak szigetelését, a külső vakolását és színezését, a csatornázást, a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás cseréjét foglalja magába, az elavult pa­la helyére hódfarkú cserepet helyeznek fel. Mindemellett sor kerül a belső villanyszere­lési munkálatokra is, a fres­kókhoz azonban egyelőre nem nyúlnak. Tüske József szólt ar­ról is, hogy az épület repedése megállt. Ez nyilván köszönhe­tő annak is, hogy a kamionfor­galmat másfelé irányították, így a nehéz tehergépjárművek keltette rezgések is elmarad­tak. - A legnagyobb problémát jelenleg az épület beázása okozza - folytatta Tüske Jó­zsef. - Ennek egy részét ugyan sikerült megszüntetni, de a pa­la az évtizedek során olyany­­nyira porózussá vált, hogy fo­lyamatosan átadja a nedvessé­get a faanyagnak. Jelenleg nem tudni pontosan, hogy emiatt a tetőfából mennyit kell kicserélni, illetve szükség lesz-e a tetőszerkezet megerő­sítésére. Szeretnénk továbbá a templombelsőt is helyreállíta­ni, az azonban csak egy későb­bi pályázati program kereté­ben valósulhat meg. A tornyiszentmiklósi temp­lom freskóit a XVIII. század második felének egyik legis­mertebb festője, Johann Ignaz Cimbal készítette. A munkála­tokat 1774-ben fejezte be. A későbbi időszakban - vélhető­en valamikor a két világhábo­rú között­­ azonban a faliké­pek egy részét átfestették, il­letve teljes egészében leme­szelték. Néhány éve történt egy kisebb kutató feltárás, en­nek során bizonyossá vált, hogy a templomhajó oldalsó falain egykor nagyon szép fi­gurális díszítőfestés volt látha­tó. Tüske József szerint az ere­deti állapot helyreállítása min­denképpen indokolt lenne, en­nek költségeit azonban még nem mérték fel. Tüske József plébános a felújításra váró tornyiszentmiklósi templombanFotó: A szerző ZALAI HÍRLAP «21 Hirdetés­­Arabella spanyolul szeret Arabella Del Mar Erdei hamisítatlan spanyol nő, noha férjével, Erdei Zsolttal németül és magyarul beszélnek, ha valami felbosz­­szantja, spanyolul mondja a magáét. Nem véletlenül szeretné, ha Zsolt is megtanulna spanyolul, mert szerinte ezen a nyelven szépen és gazdagon lehet kifejezni az érzelmeket. Néha zavarja, hogy bokszvilágbajnok férjét úton-útfélen felismerik, és időn­ként a sok utazásból is elege van, de a család boldogságát még­sem ronthatja el semmi. Arabella egyelőre a gyermekneveléssel van elfoglalva, de rövidesen szeretne ismét munkába állni. Mindenütt hódít a 3D Az Avatar immár hivatalosan is a világ eddigi legtöbb be­vételt hozó filmje lett. James Cameron alkotása forradalma­síthatja a filmipart, amely a há­romdimenziós élménynek kö­szönhetően, visszahódíthatja a mozikba a nézőket. Szakembe­rek szerint nemsokára 3D-s robbanás várható, ráadásul nemcsak a filmpiacon. A technológiát már használják nyomtatásra, az orvostudományban, sportközvetítéseknél. Sőt, tervezőasztal he­lyett is: egy 24 éves magyar fiú az eddigiekhez képest fillérekbe kerülő és sokkal jobb háromdimenziós konfigurációt fejlesztett ki a számítógépekhez. Azt ígérik, tíz év múlva már bármelyik nappaliban szokványos élmény lehet a térhatás. MIT OLVAS HOLNAP? Keresse a vasárnap nyitva tartó árushelyeken. A Zalai Hírlap előfizetői kézbesítőjüknél is megrendelhetik! Dzsudzsák: hiányoznak a hazai ízek Barátnője főzi neki a hazai ízeket, miközben Hollandiában is egyre nagyobb sztár lett. A 24 éves magyar labdarúgó, Dzsudzsák Balázs, akit már a Real Madrid is figyel, kiváló évet zárt Eindhovenben, ahol csak ritkán nyílik alkalma ma­gyar pályatársaival találkozni. A sok edzés és meccs között csak néha jönnek össze, hogy klasszikus magyar ugratások­kal és pörkölttel szórakoztassák egymást. A hét sztorija - Védőruhával és védőitallal elviselhető a kinti munka Kutya hideg van! - dünnyög­­jük otthonról kilépve, nem is gondolva azokra, akik télvíz idején is kinn dolgoznak. S milyen érdekes: a zsörtölő­dök véletlenül sem a szabad ég alatt dolgozókból kerülnek ki! Miként kanizsai körútunk során tapasztaltuk: a közterü­let-felügyelők, a postások és az úttisztító segédmunkások is elégedettek a helyzetükkel, a számukra biztosított védőöltö­zettel és védőitallal. Különben is úgy tartják: ha gyorsan dol­goznak, nincs idejük fázni.

Next