Zalai Hírlap, 2011. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-31 / 126. szám

2011. MÁJUS 31., KEDD UBORKABOTRÁNY Az unión belül szabadabbá vált a kereskedelem. Ám a termék végül is nyomon követhető: a szállítónak jelentenie kell, miből mennyit hozott be az országba A jó minőségű hazaitól is tartanak (Folytatás az 1. oldalról) Úgy hallottuk, hogy két áruházlánc zalai egységeiben is volt Spanyolországból szár­mazó zöldségféleség, de már csak a raktárakban, mivel a cégek a korlátozásokat hallva maguktól bevonták ezeket az áruféleségeket. A zalai ellen­őrzések eddigi eredményeiről érdeklődtünk Szabó Bélától, a Zala Megyei Kormányhivatal Nö­vény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igaz­gatóhelyettesétől, aki azonban érdeklődé­sünkre nem válaszol­hatott, mivel a vidék­­fejlesztési miniszter tegnap délutántól min­den erre vonatkozó in­formációt magához vont. Egyébként Fazekas Sándor tegnap az MTI közlése szerint kijelentette, hogy Magyaror­szágon nincs Spanyolország­ból származó fertőzött zöld­ségféleség. Bár az uborkával kapcsola­tosan most nem kapott soron kívüli feladatot, de a különfé­le ellenőrzéseikkel és a jog­szabályi feladatok betartatá­sával a Zala Megyei Kor­mányhivatal Élelmiszer­lánc-biztonsági és Állat­egészségügyi Igazgatósága őrködik még folyamatosan napi és leendő táplálékaink biztonságán. Hogyan, milyen módszerekkel, milyen üte­mezésben? - érdeklődtünk az igazgatóság vezetőitől. - Létezik egyéves ellenőr­zési tervünk, amiben kocká­zatelemzés alapján a teljes ál­lategészségügyi és élelmi­szer-vertikum egységei szere­pelnek, az állattartó telepektől a boltokig, ez 4552 egység. Ezek közül legalább 2221 esetben mintavételre is sor ke­rül, ezek a minimálisan évente betervezett számok. Ezenkí­vül vannak tavaszi, nyári, téli szezonálisan kiemelt ellenőr­zéseink, amelyek jelentősen növelik még a mintavételek számát. Ezenfelül pedig a so­ron kívül elrendelt ügyek nö­velik az ellenőrzések számát - sorolja dr. Fúró Tamás igazgatóhelyettes. A szakember többek között elmondta, az uniós csatlako­zásunkkal a kereskedelem egyrészt egyszerűsödött, hi­szen a közösségen belüli áru­mozgás nem számít export­nak vagy importnak. Sza­badabbá vált a kereskedelem, de hozzátette, nem sza­badossá. - A tagországokból szár­mazó terméket csak úgy sza­bad behozni Magyarországra, ha a beszállító vállalkozás be­jelenti a hatóságnak azt a he­lyet, ahová az áru kerül. Ezen­kívül rendszeresen jelentenie kell, miből mennyit hozott, hogyan tartja nyilván, azaz a termékek nyomon követhetők - fűzte hozzá a szakember. Végül is bekerült az or­szágba bizonyos mennyiségű fertőzött zöldségtétel, s mint ismert, korábban más jellegű élelmiszerekkel is előfordult ez... A van-e százszázalékos biztonság? kérdése tehát in­kább költői kérdés, amelyre Dr. Boncz Attila igazgató így reagál: - Az unióban, így hazánk­ban is az élelmiszert előállítóé a legfőbb felelősség. Ezért az élelmiszer-biztonság terén igen nagy hangsúlyt kap az önellenőrzés, a HACCP és más hasonló rendszer műkö­dése. Ezzel minden egység­nek rendelkeznie kell. Ha ezt jól csinálják, akkor a kockázat minimális. Mi a termékek, forgalmazó egységek ellenőr­zésekor ezeknek a rend­szereknek a meglétével, be­tartásának ellenőrzésével is igyekszünk minimálisra csökkenteni az élelmiszerek­ben rejlő egészségügyi kocká­zatot.­­ Ne is kérdezzen az ubor­káról, ennek a mérgezésnek köszönhetően még a jó ma­gyar termést sem merik meg­venni a népek - fakadt ki egy zöldséges tegnap a kanizsai vásárcsarnokban. - Hihetet­len, de senki sem mer hozzá­nyúlni az áruhoz, mintha min­den uborka mérgező lenne. Pedig most van a szezon, ta­valy ilyenkor egy nap akár 20 kilót is el tudtam adni, most örülök, ha két-három darabot elvisznek. - Szombat délelőtt már jár­tak itt az állat- és növény­egészségügyi szakhatóságtól, mindenkit kikérdeztek, van-e spanyol áruja - mondta Szo­­kol Pál egy másik zöldséges­stand mögül. - Amúgy itt a csarnokban csak január, feb­ruár környékén lehet találni import zöldséget, tavasztól már a hazai termelők is tudnak szállítani. Nekem nem rosz­­szak a tapasztalataim, jóllehet a vevők többsége az elmúlt napokban megkérdezi, honnan van az uborka, de mi­kor mondom, hogy magyar a termék, megnyugszanak és vásárolnak is. Egyéb­ként mi zöldségesek nem sokat tehetünk, a termelőnek kell iga­zolnia, hogy betartot­ta a szükséges előírásokat. Azt azonban nem tudom, hogyha mégis probléma adódna, kit vonnának felelős­ségre.­­ Nem szeretem, ha ger­jesztik a hisztériát, ezt a bak­tériumot nem a magyar, ha­nem a spanyol uborkában mu­tatták ki - jegyezte meg Hor­­váthné Vargek Eszter, aki szerint a hazai élelmiszerbiz­tonsággal nincs probléma. - Ha tehetem, magyar terméket vásárolok, még akkor is, ha kicsit drágább, mint a külföld­ről behozott. - Engem hidegen hagy ez az uborka-mizéria, jómagam őstermelő vagyok, csak azt ho­zom a piacra, ami otthon meg­terem a fóliasátor alatt - árulta el a beleznai Pongrácz József. - Amúgy termelőként az a vé­leményem, ha valaki odafigyel a termésre, akkor nem fordul­hat elő ilyesmi. Persze nagy té­telben minden másként műkö­dik, mint kicsiben. - Ilyen méreteknél a kony­ha már veszélyes üzem - fo­galmazott érdeklődésünkre Büki László, a Zalagast ügy­vezető igazgatója. A zala­egerszegi cég 1984-ben kap­csolódott be az iskolai étkez­tetésbe. Jelenleg naponta kö­zel 7300 adag ebédet főznek, emellett reggelivel, uzsonná­val, vacsorával látnak el kol­légistákat. - A nyersanyagokat szer­ződéses partnerektől szerez­zük be, zöldségekre jelenleg három nagy szállítóval állunk kapcsolatban. Alapfeltétel az árukísérőjegy, a származás igazolása. A fertőzés hírére mi is visszakerestük ezeket a dokumentumokat, és azt lát­tuk, hogy hónapok óta hazai nyersanyagot kaptunk, spa­nyol uborkát nem használtunk fel. Onnan csak egy szállít­mány paradicsom érkezett 2-3 héttel ezelőtt - sorolta. - Friss zöldséget, uborkát viszonylag keveset haszná­lunk, jobbára csak tízóraira szendvicsekbe, és díszítésre, illetve gyroshoz. Ilyen árak mellett nem is engedhetjük meg, hogy ebből készüljön a saláta - tette hozzá. Mint az ügyvezető elmond­ta, 320-350 millió forintos éves nyersanyagköltségük­ből, 40-50 millió forintot köl­tenek zöldségre, gyümölcsre. A korosztályok eltérő igényei miatt az általános iskolások­nál fele-fele arányban hasz­nálnak mélyfagyasztott és friss zöldséget, gyümölcsöt. Az óvodásoknál az arány sok­kal inkább a friss áru felé, a középiskolásoknál pedig je­lentősen a fagyasztott ter­mékek javára billen el.­­ A feldolgozás során be­tartjuk a közegészségügyi elő­írásokat, működik a minőség­­biztosítás HACCP-rendszere. E téren nem engedhető meg la­zaság, nagyon kell figyelni, ezért vallom, veszélyes üzem a közétkeztetés. Ha baj történik egy több száz adagot készítő konyhán, akkor nem két-há­­rom tagú család rontja el a gyomrát. Szerencsére az el­múlt több mint két évtizedben egyszer sem fordult elő élel­miszer-higiéniával kapcsola­tos probléma a cégnél - mond­ta Büki László ügyvezető. Működik a minőségbiztosítás HACCP-rendszere, e téren nem engedhető meg lazaság, mert veszélyes üzem a közétkeztetés... 4. A coli bélbaktérium egyik válfajának számító EHEC-baktérium kiváltotta, mindenekelőtt véres és­hasmenéssel járó fertőzés a hatóságok szerint ig május közepén Észak-Németországban kezdődött . Azóta már továbbterjedt, és a 16 németországi­­ tartomány közül a legkevesebb 10-et érint.­­ A fertőzésben megbetegedettek, illetve a gyanús esetek száma már meghaladja az 500-at a betegek közül csaknem százan életveszélyes állapotban vannak. Fábián Gyöngyi (balról) és Királyné Török Andrea a Landorhegyi iskola konyhájának zöldség-előkészítőjében almát mos az ebédhez az­­ A napi ötven adagnál többet főző közétkeztetőknél, mint a Zalagastnál is, naponta kötelező A tegnapi hírek szerint Magyarországon nincs baktériumfertőzött uborka, ételmintákat eltenni. Ezt teszi Mrakovics Csabáné a Landorhegyi iskola tegnapi ebédjével mindenesetre felhasználás előtt jól meg kell mosni, majd meghámozni A kórokozó E. coli baktérium A különböző törzsek­ből álló coli baktérium (Escherichia coli) az ember egészséges bélflórájában is meg­található. Több törzs is rendelkezik úgyneve­zett virulencia faktor­ral, vagyis olyan anyagot termelnek, amelyek gyengítik a szervezet ellenállóké­pességét. Ezek a tör­zsek elsősorban has­menést eredményez­nek, bélnyálkahártya­­gyulladást okozva, ami vizes, esetleg véres hasmenést, hányást, hasi görcsöt okoz. Olvasóink véleménye Gérczel Ildikó - Tudatos vásárló vagyok, én mindig megnézem, hon­nan származik a boltban az áru. Most azonban nem ke­rült erre sor, mert édes­anyám a kertben megterme­li a zöldséget és a salátának valót, így nem vásároltam zöldséget és uborkát sem. Móricz Józsefné - Hallottam a fertőzött uborkáról szóló híreket, én bizony tartok az ilyesmitől. Ha vennem kell zöldséget, uborkát, akkor lehetőleg az egerszegi piacon vásárolok, de erre is ritkán kerül sor, mert sok savanyúságunk maradt tavalyról. Birinyi Lajosné - Nagyon szeretjük a salá­tákat, az uborkát is, sokat eszünk belőle, a hét végén is az volt ebédhez. Úgyhogy egy kicsit megijedtem, fi­gyeltem is, nem lesz-e vala­mi baj, de szerencsére nem történt. Mostanában nem veszek uborkát. Szerintem Halból nem szedem ki a szálkát, a gyümölcsöt, zöld­séget csak akkor mosom meg, ha sáros. Nagyképűen mondhatnám: szeretek ve­szélyesen élni, pedig talán csak óvatlan vagyok, annak ellenére, hogy már volt ételmérgezésem. Valamitől meg kell halni, szoktam a hárítani féltő intéseket, de magam se gondolván komolyan, ez lesz egy­szer a vesztem. Lehet, hogy mégis át kell értékelnem nyegle hozzáállásomat, mert az egykor hírhedett spanyolnátha után majd­nem száz évvel spanyol­­hasmenés-járvány látszik kibontakozni. Arany Gábor arany.gabor@zalaihirlap.hu A NAP TÉMÁJA ZALAI HÍRLAP­­ 5 további képek, információk zalai hírlap .

Next