Zalai Hírlap, 2014. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-16 / 13. szám

2014. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA A szegény ördög dilemmái PREMIER Tamási Áron vidám zenés bábjátéka a Griff Bábszínház műsorán Magyar Hajnalka magyar.hajnalka@zalaihirlap.hu Zalaegerszeg - Tamási Áron Kossuth-díjas író (1897-1966) egyetlen bábdarabját, a Szegény ördögöt tűzte műsorára a megyeszékhelyi Griff Bábszínház. A premiert pénteken 17 órakor tartják, az előkészüle­tekről és a darab hátteréről a Jászai-díjas vendégrende­zőt, Árkosi Árpádot kérdez­tük. Aki amúgy négy évvel ezelőtt már színpadra vitte ugyan a darabot a debreceni Vojtina Bábszínházban. - Aggódás dolgozott ben­nem, vajon szabad-e ugyanazt a művet még egyszer megren­deznem, tartottam tőle, hogy majd visszahúznak a debrece­ni megoldások - avat be ben­nünket dilemmáiba a rendező - Munka közben érkezett meg a megnyugtató válasz, ugyan­is kiderült, hiába ugyanaz a történet, a zene, a báb és kellék, mégis újjászületik az előadás. Mégpedig azáltal, hogy másik művészeti csapat kelti életre, akiket amúgy csak dicsérni tudok... Jó ér­zéssel dolgoztam tehát, szó sincs arról, hogy megírt kore­ográfiát követve valamiféle konzervet nyitottunk volna fel. Éppen ettől az újraterem­téstől lett különleges kaland ez a munka. De miről is szól a vidám, zenés mese? Kámpecz, a szegény ördög itt reked a földön, nem juthat vissza a számára oly kedves pokolba. Ráadásul se pénze, se kenyere, csak egy zsörtölő­dő felesége, Lamenta és két szerencsétlen fia. Ám­ ___ pecz és Répecz. Mit tehetne szegény feje? Furfanggal próbál se­gíteni magán. Vajon tudjuk-e, hogy Tamási Áron miért bábjáték formájában írta meg ___ ezt a történetet?­­ Konkrétan nem, de élhe­tünk a gyanúval, hogy jeles íróink akkor nyúltak a bábjá­ték eszközéhez, ha a mondan­dójukat a saját műfajukban Ember és ördög egyaránt botladozva éli az életét, csak a természet állandó nem bonthatták ki nyilvánva­ló közvetlenséggel - válaszol Árkosi Árpád. - Esetünkben is társadalmi látlelet tárul fel a mese köntösében, olyan pa­rabola, amit nem biztos, hogy elmondhatott volna. A mű ugyanis 1953-ban született, a sztálinizmus ár­nyai között. S hogy mi volt az az üzenet, amit be kellett cso­magolni? - Hát, hogy az ördög is gázban van... - nevet Árkosi Árpád. - Nem kell a pokol­nak, de nem kell az emberek­nek sem, ráadásul a rossz he­lyett inkább a jó felé hajlik, rokonszenvet érez az esendő emberek iránt. Tehát már az ördög sem tudja, hova tarto­zik. Arra kényszerül, hogy el­raboljon egy gazdag embert, hátha így visszafogadja a po­kol birodalma. Akad egy sze­gény asszony is, aki a két ör­­dögfit itt fogná a földön, hi­szen nincsenek még úgy elfa­Fotó: Pezzetta Umberto jutva, hogy ne lehetne belőlük rendes embert nevelni... Az ötvenes években, amolyan ae­­sopusi meseként volt mit gon­dolkodni ezekről a kérdések­ről. A darabban ember és ör­dög egyaránt botladoz­­ómm­va éli az életét, csak a természet harmóniája és szépsége állandó. A hátteret adó mag­vas gondolatok mellett alapvetően mégis vi­___ dám a történet, átszövi a székely népi humor.­­ Az erdők, hegyek szom­szédságában élő népek sajá­tos látásmóddal, világképpel bírnak, amiben mindig jelen van valami költői, romanti­kus, látomásos vonulat. Ezt minden tehetséges székelyföl­di író, így Tamási is kitűnően képes tükrözni - jellemzi e sajátos gondolkodásmódot Árkosi Árpád, aki több alka­lommal személyesen is meg­­merítkezett e közegben. A darab népi motívumokra épülő fülbemászó aláfestő ze­néje Szokolay Dongó Balázs munkája, a bábokat és a dísz­letet Grosschmid Erik tervez­te. A bábokat szerencsére megőrizték Debrecenben, így készen kapta őket a Griff, a díszletet pedig makettek alapján rekonstruálták. Több­féle technikát alkalmaznak, szerepel a színen teljes alakos és Muppet típusú báb is. A bábszínészek száma azon­ban kevesebb az egerszegi elő­adásban, ami nem könnyítette meg a dolgukat, s a világítás sem volt alkalmas minden el­képzelés megvalósítására. - Tudomásul kell vennünk, hogy ez a terem egy stúdióból lett kialakítva, nem bábszín­háznak épült - jegyzi még meg a rendező. - Az is tény, hogy a Hevesivel való társ­bérletnek vannak előnyei, de hátrányai is. Amikor itt dol­gozom, nem is mulasztom el mindig bátorítani a városve­zetést, hogy ne féljenek ál­dozni egy önálló bábszínház­ra. Megéri. Árkosi Árpád Jászai-díjas ven­dégrendező (jobbra) dicsérőleg szólt a Griff társulatáról, a szí­nészekkel és egyéb közremű­ködőkkel is elégedett volt a munka során. A darabban szerepel B. Szolnok Ágnes, Medgyesi Anna, Benkő Zsu­zsanna, Balázs László, Szilinyi Arnold, Farkas Attila valamint Hettinger Csaba (fent) A nyár kezdetéig csak külföldön Jubileumi programsorozatra készül az idén már 25 évessé váló Tankcsapda Debrecen (gyf)­­ A nyári fesztiválszezon kezdetéig nem ad koncertet ideha­za a Tankcsapda, a deb­receni trió csak európai turnén vesz részt a tavaszi hónapokban. A zalai ra­jongók számára jó hír, hogy az egyik fellépés helyszíne Lendva lesz. A Tankcsapda idén ünnepli fennállása 25 éves jubileumát, s ennek apropóján különleges programmal készülnek. A trió ígérete szerint lesz új album, a nyári fesztiválszezonban kü­lönleges jubileumi koncertek várhatóak tőlük, de ezekre fel is kell készülniük, így a szo­kásos tavaszi hazai turnéjukat 2014-ben nem tudják vállalni. Helyette egy rövid, alig több, mint tucatnyi várost érintő eu­rópai koncertsorozaton vesz­nek részt. A március 14-én kezdődő program során egyrészt olyan nyugat-európai városokat ke­resnek fel, amelyekben na­gyobb létszámú magyar közös­ség él - így koncertet adnak az angliai Manchesterben és Bris­tolban, az írországi Dublinban, továbbá Zürichben, Bécsben és Koppenhágában, valamint több német nagyvárosban is. A töb­bi koncert a Kárpát-medence határon túli magyar területein zajlik, s ennek során erdélyi, felvidéki és délvidéki városok mellett a szomszédos Lendván ugyancsak láthatóak lesznek. Ez utóbbi helyszínen a tervek szerint egy kis klubban, a Pad­lásban ad koncertet a zenekar április 5-én. A korlátolt befo­gadóképesség miatt az ide szó­ló jegyek várhatóan hamar el­fogynak. A Tankcsapda az elmúlt év végén egy különleges vállal­kozásba fogott, újrakiadásban ismét megjelentette az összes eddigi nagylemezét. A 13 CD mellett e­gy tizennegyediket is forgalomba hoztak, ez utóbbi A zenekar őszre új nagylemezt is ígér a rajongóinak - amely az Igazi hiénák címet viseli - új dalokat és ritkasá­gokat, továbbá eddig kiadat­lan felvételeket tartalmaz. A Tankcsapda zenekar tagjai: Fejes Tamás dobos, Lukács László énekes-basszusgitáros és Sidlovics Gábor gitáros ZALAI HÍRLAP • 7 RÖVIDEN Körmendiek vendégjátéka Páka (gyf) - Vasárnap es­te öt órakor mutatja be a pákai művelődési ház színháztermében az Anasztázia című mese­játékot a Körmendi Kas­télyszínház Társulata. Lendvaiak bemutatója Letenye (gyf) - A dél-za­lai kisvárosban is bemu­tatja a lendvai fiatalok által létrehozott Egy - Más Vándorszínház társulata a több muravi­déki és magyarországi településen már sikerrel színre vitt Cabaret című musicalt. John Kander, Fred Ebb és Joe Maste­­roff­­világhírű művének adaptációját január 25- én, este hat órai kezdet­tel láthatják az érdeklő­dők a Fáklya Művelődé­si Központban. Spanyolnátha zalaiakkal Zalaegerszeg (adzs) -A Spanyolnátha című internetes művészeti fo­lyóirat fennállása 10. évfordulóján január 22- én a Miskolci Galériá­ban rendeznek jubileu­mi programot. A bemu­tatkozó szerzők között két zalai alkotó, Turbuly Lilla és Tóth Imre is szerepel, mindketten ak­tívan publikálnak a Spa­nyolnáthában. Olvasóklub délután négykor Zalaegerszeg (adzs)­­ A megyeszékhelyi Jó­zsef Attila könyvtárban január 16-án, csütörtö­kön 16 órakor kezdődik az olvasótábori klub foglalkozása. további képek, információk zao/9 Zolai Hírlap Online Öt óra a tévé előtt Kevesebben nézik a kereskedelmi csatornákat Zalaegerszeg (ZH-információ)­­ Naponta átlag négy óra 57 percet tévéztek az em­berek október és novem­ber között, a Nielsen kö­­zönségmérés­ adatai sze­rint pontosan ugyanany­­nyit, mint egy éve. A tévézők nagyobb arány­ban választották a szórakozta­tó, közszolgálati és filmcsa­­tornákat, mint az előző évben - derül ki az mti-hez eljutta­tott adatokból. Csökkent a ke­reskedelmi tévék együttes kö­zönségaránya, de még mindig ezeket nézik a legtöbben. A gyermekek naponta átla­gosan három és fél órát tévéz­tek a vizsgált időszakban, 16 perccel többet, mint egy éve, beérve a 18-49 éveseket, azok három óra 30 perces té­­vézési ideje egy perc híján ugyanannyi, mint 2012-ben. Az 50 évesek és idősebbek át­lagosan 6 óra 24 percet töltöt­tek a tévé előtt, öt perccel ke­vesebbet az előző évinél. Ta­valy október és december kö­zött az országos kereskedelmi csatornák együttes közönség­­aránya a teljes népesség köré­ben , csaknem 29 százalékos volt, mintegy hat százalékkal alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Újra a képernyőn Juhász Előd a régi Zenebutik műsorokkal

Next