Zalai Hírlap, 2017. május (73. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-16 / 112. szám
2017. MÁJUS 16., KEDD KULTÚRA Arany gimnáziumában A hévízi Csokonai-társaság áprilisi nagykőrösi irodalmi látogatásáról NAGYKŐRÖS Április végén az Arany János Társaság Arany-emlékév programjának eseménye hagyományteremtő látogatás volt, ugyanis elfogadta a meghívást a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság, tájékoztatta szerkesztőségünket Onhauszné Godó Benita, az Arany János Társaság elnökségi tagja, a református gimnázium tanára. A harmincéves társaság három képviselője érkezett Nagykőrösre: Tar Ferenc, elnök, Zalán Tibor alelnök, dr. Bokányi Péter, az elnökség tagja, irodalomtörténész, tanár. Mindhárom vendég egyegy előadással is készült. Tar Ferenc elnök Arany János évszázadáról beszélt. Történelmi áttekintésében rámutatott, miféle politikai, társadalmi és gazdasági változásokon ment át a 19. század. Egyetlen példát ragadok ki ezek közül: 1817-ben, Arany születésének esztendejében nincs a mai értelemben vett fővárosa az országnak. Az országgyűlés Pozsonyban működik, a király és az arisztokrácia Bécsben székel, közigazgatási szerepet a vármegyék központjai töltenek be, gazdasági értelemben vett fővárosról nem beszélhetünk, kulturális szempontból pedig Kazinczy székhelye, Széphalom tekinthető kiemelt jelentőségű településnek. A század második felének Magyarországa már más képet mutat: a kiegyezés idejére Pest-Buda, majd 1873-tól Budapest a polgárosodásnak, az ország felemelkedésének köszönhetően alig mutat különbséget más európai nagyvárosokkal szemben. Dr. Bokányi Péter Arany János a közoktatásban címmel arról beszélt, hol a helye ma a nemzeti költőként számon tartott művésznek. A tanítási tapasztalattal is rendelkező irodalomtörténész úgy látja, átértékelődnek az egyes életművekben megfigyelhető hangsúlyok, és erősödik az a szemlélet, mely Aranyról mint nemzeti klasszikusról gondolkodik. Ez két jelentést hordoz: egyrészt a maga korában a legjobb gyökerekhez nyúlt a költő, másrészt Arany „Arany után más a hagyomány, mert maga is hagyomány lett. ” dr. Bokányi Péter (irodalomtörténész, tanár) után már nem ugyanolyan az a hagyomány, amelyre építeni lehet, mert maga is hagyománnyá lesz. Dr. Bokányi Péter elmondta, a 19. század második felében már saját kora is a legnagyobb költőnek tartotta Aranyt. Elsősorban a kötelességtudó, szerény Aranyt, aki tudja mi a feladata a magyarság nehéz helyzetében: a nemzeti erkölcs ébrentartása, valamint vigaszt nyújtani. A 21. századot viszont egyre inkább a Margitszigeten önmagát kereső idősödő ember érdekli, aki az idegen nagyvárosban igyekszik olyan kapaszkodókat találni, amelyek mentén érdemes még élni. A középiskolai gyakorlatban az utóbbi évben Arany a 10. osztály helyett a 11-es évfolyam elején kapott helyet, ami azt is üzeni, a költőnek több köze van a Nyugat korához, mint az azt megelőzőhöz. A délutánt a Nagykőrösön jól ismert Zalán Tibor költőnek, a gimnázium egykori tanulójának az előadása zárta. Humoros, szellemes ismertetőjében bevallotta, fiatalon nem kedvelte Arany költészetét, de amikor — ahogyan ő mondta — gondolkodó életkorba lépett, már megszerette őt. Azóta többször „keresztezte” életét. 2003-ban azok között volt Zalán Tibor, akiket felkértek A walesi bárdok című nagykőrösi ballada átiratára, akkor született A névtelen walesi bárd című parafrázisa. A körösi gimnázium öregdiákja ma a békéscsabai Jókai színház dramaturgja, és feladatul kapta, hogy a Toldi című elbeszélő költeményt vigye színre. Mókásan mesélt a költő a megoldás nehézségeiről. Majd 2013-ban a Kortárs című irodalmi folyóirat 10 szerzőt kért meg - köztük Zalán Tibort -, hogy alkossanak egy olyan költeményt, melyben szerepel „Ez az élet egy tivornya” Arany-sor. A legutóbbi felkérést pedig 2016ban kapta, a Bolond Istók című művet kellett színpadra átírnia. Mivel a Toldihoz hasonlóan ez sem bővelkedik párbeszédekben, ezért Arany stílusában, ritmusában egészítette ki azokat Zalán Tibor méltán nagy sikerrel. A baráti hangulatú délutánon Suba Lajos, az Arany János Társaság elnöke az emlékévre megjelentetett kötetekkel köszönte meg, hogy a vendégek elfogadták a meghívást. Az, hogy az alkalomnak lesz folytatása, egészen bizonyos: Tar Ferenc elnök már most az októberi Csokonai-napokra szeretettel invitálta a nagykőrösi társaság tagjait. Rómeó és Júlia kicsit másképp ZALAEGERSZEG VERONA, 1301 címmel mutatja be a Hevesi Sándor Színház új osztálytermi színházi nevelési előadását a 13-19 éves generációnak ajánlva, melynek ma délután van a bemutatója. Shakespeare Rómeó és Júliája nyomán a szövegkönyvet Madák Zsuzsanna írta és ő rendezte a darabot. Veronában négy nappal ezelőtt megtalálták Rómeó és Júlia holttestét Capuleték kriptájában. Senki sem tudja, mi történt pontosan. Három nappal korábban börtönbe zárták Lőrinc barátot, Baltazárt, Rómeó szolgáját és Júlia dajkáját. Három nap után kihozták őket Verona főterére. Azért őket, mert ők tudtak Rómeó és Júlia titkos viszonyáról. Itt kezdődik a történetünk, melyben Kátai Kinga, Barsi Márton, Katona Levente játszik, ahol Kátai Kinga a Verona 1301-ben Kanizsai diákok sikere A Batthyány-gimnázium csapata 2. lett az ESTÖRI történelmi versenyen KISMARTON A kismartoni (Eisenstadt) székhelyű Esterházy Magánalapítvány a 2016/17-es tanévben hagyományteremtő céllal hirdette meg az ESTÖRI - Kreatív Történelmi Versenyt a középiskolák 10. osztályos tanulói számára. A versenyen második helyezést ért el a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium Kani-Zsák fantázianevű, 10.b-2 csapata, Herjávecz Krisztina, Vasvári Zsóka és Csermák Ádám Barna; felkészítő tanár: Alexa Mercédesz és Alexa Péter. Tizennégy középiskolai csapat versengett május 3-án a kismartoni Esterházykastély Haydn termében az ESTORI Kreatív Történelmi Versenyen a győzelemért. Az első helyezett a győri Czuczor Gergely Gimnázium Rami Palmarum fantázianevű 10.a-s csapata, a második helyezett a nagykanizsai Batthyány-gimnázium, a harmadik pedig a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Zsivány Hármas fantázianevű, 10.a csapata lett - tájékoztatta lapunkat az alapítvány képviseletében Schneider Erika. Összesen kilenc vidéki, négy budapesti és egy határon túli iskola mérte össze tudását a döntőn, melynek témája az Esterházy család története a 17. században. A korábbi fordulókhoz hasonlóan az egész napos döntőn is több feladatot kellett teljesíteni, melyekhez a csapatok már otthon, a felkészülési időszakban „kellékeket” készítettek. A háromfős csapatok történelmi háttértudásuk mellett kreativitásban, előadó- és vitakészségben, fotó- és filmkészítési technikákban, valamint a social média használatában bizonyítottak a szakmai zsűri előtt - olvasható a tájékoztatóban. A zsűri tagja volt dr. Kiss Erika (Magyar Nemzeti Múzeum, művészettörténész, szakmuzeológus), Bárány Krisztián (történész, filmrendező), Esterházy Marcell (intermédia-művész), Foki Tamás (Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, igazgatóhelyettes), dr. Keglevich Kristóf (Fazekas Mihály Gyakorló A vetélkedőre 130 csapat jelentkezett, a döntőben 14 mérte össze tudását Általános Iskola és Gimnázium, vezetőtanár), dr. Pálffy Géza (az MTA doktora, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője), dr. Varga Kálmán (történész, muzeológus). A vetélkedőre összesen 130 csapat jelentkezett, s közülük 94 csapat teljesítette a novemberi határidőig az első forduló online feladatait. A versenybizottság döntése alapján 30 csapat jutott be a középdöntőbe, amelyet 2017. február 21-22-én tartottak Budapesten, az MTA Könyvtár és Információs Központ dísztermében. z. Vasvári Zsóka, Csermák Ádám Barna és Herjávecz Krisztina a versenyenFotó: Kerekes Zoltán ZALAI HÍRLAP 7 A halhatatlanság receptjei Dalitól LENDVA A XX. század egyik legkiemelkedőbb képzőművésze, a szürrealizmus egyik vezető személyiségének tartott Salvador Dali képeiből nyílik kiállítás csütörtökön este hét órai kezdettel a lendvai Galéria és Múzeumban. A halhatatlanság receptjei címet viselő tárlat a katalán művész száznál is több rajzát és grafikáját, valamint két falikárpitját tárja az érdeklődők elé. Az október 31-ig megtekinthető kiállítást Tone Persak, a Szlovén Köztársaság kulturális minisztere nyitja meg, a műveket és Dali életútját pedig dr. Marjeta Ciglenecki művészettörténész mutatja be a jelenlévőknek. gyl Úti élmények Vietnamból ZALALÖVŐ Ahogy én láttam címmel tart vetített képes élménybeszámolót a közelmúltban tett vietnami utazásairól csütörtök délután öt órai kezdettel a Salla Művelődési Központ klubtermében Varga Károly. Az előadó a város szülötte, ám jelenleg Zalaegerszegen lakik, illetve ott dolgozik pedagógusként. A délkeletázsiai országba magánemberként jutott el. gyf Látogasson el weboldalunkra zaoity Kodály emléke SZOMBATHELY Kodály Zoltán 1937. május 30-án Kőszeg díszvendégeként vezényelte a Jurisics vár udvarán Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című versére komponált kórusművét, ennek emlékére rendeznek kórusfesztivált a nyolcvanadik évfordulón május 26-28. között a vasi kisvárosban - jelentette be a rendezvény hétfői sajtótájékoztatóján a főszervező. Gráf Zsuzsanna Liszt-díjas karnagy elmondta, hogy az ünnepi koncertsorozat fővédnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, karnagy, aki a szombati díszhangversenyen az említett művet vezényli, a fesztivál énekkarai, illetve a kőszegi Concordia- Barátság Énekegyesület kórusa közreműködésével. Hozzátette: a három nap során Kodály több zeneműve és kórusműve is elhangzik, országos és nemzetközi hírű énekkarok, illetve előadóművészek tolmácsolásában. A díszelőadáson terveik szerint részt vesz Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is, akit a rendezvény díszelnökeként köszöntenek. A három nap során a fesztiválon mások mellett olyan jeles művészek lépnek fel, mint Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester, a nemzet művésze, de Kőszegre várják például a Pécsi Kamarakórust Tillai Aurél Kossuth-díjas karnagy vezetésével. mti