Zalai Hírlap, 2017. május (73. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-16 / 112. szám

2017. MÁJUS 16., KEDD KULTÚRA Arany gimnáziumában A hévízi Csokonai-társaság áprilisi nagykőrösi irodalmi látogatásáról NAGYKŐRÖS Április vé­gén az Arany János Társa­ság Arany-emlékév prog­ramjának eseménye ha­gyományteremtő látogatás volt, ugyanis elfogadta a meghívást a hévízi Csoko­nai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság, tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket Onhauszné Godó Beni­­ta, az Arany János Társaság elnökségi tagja, a reformá­tus gimnázium tanára. A harmincéves társaság há­rom képviselője érkezett Nagykőrösre: Tar Ferenc, el­nök, Zalán Tibor alelnök, dr. Bokányi Péter, az elnökség tagja, irodalomtörténész, ta­nár. Mindhárom vendég egy­­egy előadással is készült. Tar Ferenc elnök Arany János év­századáról beszélt. Történel­mi áttekintésében rámutatott, miféle politikai, társadalmi és gazdasági változásokon ment át a 19. század. Egyetlen pél­dát ragadok ki ezek közül: 1817-ben, Arany születésének esztendejében nincs a mai ér­telemben vett fővárosa az or­szágnak. Az országgyűlés Po­zsonyban működik, a király és az arisztokrácia Bécsben székel, közigazgatási szerepet a vármegyék központjai tölte­nek be, gazdasági értelemben vett fővárosról nem beszélhe­tünk, kulturális szempontból pedig Kazinczy székhelye, Széphalom tekinthető kiemelt jelentőségű településnek. A század második felének Ma­gyarországa már más képet mutat: a kiegyezés idejére Pest-Buda, majd 1873-tól Bu­dapest a polgárosodásnak, az ország felemelkedésének kö­szönhetően alig mutat kü­lönbséget más európai nagy­városokkal szemben. Dr. Bokányi Péter Arany János a közoktatásban cím­mel arról beszélt, hol a helye ma a nemzeti költőként szá­mon tartott művésznek. A ta­nítási tapasztalattal is rendel­kező irodalomtörténész úgy látja, átértékelődnek az egyes életművekben megfigyelhető hangsúlyok, és erősödik az a szemlélet, mely Aranyról mint nemzeti klasszikusról gondolkodik. Ez két jelentést hordoz: egyrészt a maga ko­rában a legjobb gyökerekhez nyúlt a költő, másrészt Arany „Arany után más a hagyomány, mert maga is hagyomány lett. ” dr. Bokányi Péter (irodalomtörténész, tanár) után már nem ugyanolyan az a hagyomány, amelyre építeni lehet, mert maga is hagyo­mánnyá lesz. Dr. Bokányi Pé­ter elmondta, a 19. század második felében már saját ko­ra is a legnagyobb költőnek tartotta Aranyt. Elsősorban a kötelességtudó, szerény Aranyt, aki tudja mi a felada­ta a magyarság nehéz helyze­tében: a nemzeti erkölcs éb­rentartása, valamint vigaszt nyújtani. A 21. századot vi­szont egyre inkább a Margit­szigeten önmagát kereső idő­södő ember érdekli, aki az ide­gen nagyvárosban igyekszik olyan kapaszkodókat találni, amelyek mentén érdemes még élni. A középiskolai gyakorlat­ban az utóbbi évben Arany a 10. osztály helyett a 11-es év­folyam elején kapott helyet, ami azt is üzeni, a költőnek több köze van a Nyugat korá­hoz, mint az azt megelőzőhöz. A délutánt a Nagykőrösön jól ismert Zalán Tibor költő­nek, a gimnázium egykori ta­nulójának az előadása zárta. Humoros, szellemes ismerte­tőjében bevallotta, fiatalon nem kedvelte Arany költésze­tét, de amikor — ahogyan ő mondta — gondolkodó élet­korba lépett, már megszerette őt. Azóta többször „keresztez­te” életét. 2003-ban azok kö­zött volt Zalán Tibor, akiket felkértek A walesi bárdok cí­mű nagykőrösi ballada átira­tára, akkor született A névte­len walesi bárd című parafrá­zisa. A körösi gimnázium öregdiákja ma a békéscsabai Jókai színház dramaturgja, és feladatul kapta, hogy a Toldi című elbeszélő költeményt vi­gye színre. Mókásan mesélt a költő a megoldás nehézségei­ről. Majd 2013-ban a Kortárs című irodalmi folyóirat 10 szerzőt kért meg - köztük Za­lán Tibort -, hogy alkossanak egy olyan költeményt, mely­ben szerepel „Ez az élet egy tivornya” Arany-sor. A legu­tóbbi felkérést pedig 2016­ban kapta, a Bolond Istók cí­mű művet kellett színpadra átírnia. Mivel a Toldihoz ha­sonlóan ez sem bővelkedik párbeszédekben, ezért Arany stílusában, ritmusában egészí­tette ki azokat Zalán Tibor méltán nagy sikerrel. A baráti hangulatú délutá­non Suba Lajos, az Arany Já­nos Társaság elnöke az emlék­évre megjelentetett kötetekkel köszönte meg, hogy a vendé­gek elfogadták a meghívást. Az, hogy az alkalomnak lesz folytatása, egészen bizonyos: Tar Ferenc elnök már most az októberi Csokonai-napokra szeretettel invitálta a nagykő­rösi társaság tagjait. Rómeó és Júlia kicsit másképp ZALAEGERSZEG VERONA, 1301 címmel mutatja be a Hevesi Sándor Színház új osztálytermi színházi ne­velési előadását a 13-19 éves generációnak ajánlva, melynek ma délután van a bemutatója. Shakespeare Rómeó és Júliája nyomán a szövegkönyvet Ma­dák Zsuzsanna írta és ő ren­dezte a darabot. Veronában négy nappal ezelőtt megtalál­ták Rómeó és Júlia holttestét Capuleték kriptájában. Senki sem tudja, mi történt ponto­san. Három nappal korábban börtönbe zárták Lőrinc bará­tot, Baltazárt, Rómeó szolgá­ját és Júlia dajkáját. Három nap után kihozták őket Vero­na főterére. Azért őket, mert ők tudtak Rómeó és Júlia tit­kos viszonyáról. Itt kezdődik a történetünk, melyben Kátai Kinga, Barsi Márton, Katona Levente játszik, ahol Kátai Kinga a Verona 1301-ben Kanizsai diákok sikere A Batthyány-gimnázium csapata 2. lett az ESTÖRI történelmi versenyen KISMARTON A kismartoni (Eisenstadt) székhelyű Es­terházy Magánalapítvány a 2016/17-es tanévben ha­gyományteremtő céllal hir­dette meg az ESTÖRI - Kreatív Történelmi Ver­senyt a középiskolák 10. osztályos tanulói számára. A versenyen második helye­zést ért el a nagykanizsai Bat­thyány Lajos Gimnázium Ka­­ni-Zsák fantázianevű, 10.b-2 csapata, Herjávecz Krisztina, Vasvári Zsóka és Csermák Ádám Barna; felkészítő ta­nár: Alexa Mercédesz és Ale­xa Péter. Tizennégy középiskolai csapat versengett május 3-án a kismartoni Esterházy­­kastély Haydn termében az ESTORI Kreatív Történelmi Versenyen a győzelemért. Az első helyezett a győri Czu­­czor Gergely Gimnázium Ra­mi Palmarum fantázianevű 10.a-s csapata, a második he­lyezett a nagykanizsai Bat­thyány-gimnázium, a harma­dik pedig a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Álta­lános Iskola Zsivány Hármas fantázianevű, 10.a csapata lett - tájékoztatta lapunkat az ala­pítvány képviseletében Sch­neider Erika. Összesen kilenc vidéki, négy budapesti és egy határon túli iskola mérte össze tudását a döntőn, melynek témája az Esterházy család története a 17. században. A korábbi for­dulókhoz hasonlóan az egész napos döntőn is több feladatot kellett teljesíteni, melyekhez a csapatok már otthon, a fel­készülési időszakban „kellé­keket” készítettek. A három­fős csapatok történelmi hát­tértudásuk mellett kreativitás­ban, előadó- és vitakészség­ben, fotó- és filmkészítési technikákban, valamint a so­cial média használatában bi­zonyítottak a szakmai zsűri előtt - olvasható a tájékozta­tóban. A zsűri tagja volt dr. Kiss Erika (Magyar Nemzeti Múzeum, művészettörténész, szakmuzeológus), Bárány Krisztián (történész, filmren­dező), Esterházy Marcell (in­termédia-művész), Foki Ta­más (Fazekas Mihály Gya­korló Általános Iskola és Gimnázium, igazgatóhelyet­tes), dr. Keglevich Kristóf (Fazekas Mihály Gyakorló A vetélkedőre 130 csapat jelentkezett, a döntőben 14 mérte össze tudását Általános Iskola és Gimnázi­um, vezetőtanár), dr. Pálffy Géza (az MTA doktora, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője), dr. Varga Kálmán (történész, muzeológus). A vetélkedőre összesen 130 csapat jelentkezett, s kö­zülük 94 csapat teljesítette a novemberi határidőig az első forduló online feladatait. A versenybizottság döntése alapján 30 csapat jutott be a középdöntőbe, amelyet 2017. február 21-22-én tartottak Budapesten, az MTA Könyv­tár és Információs Központ dísztermében. z. Vasvári Zsóka, Csermák Ádám Barna és Herjávecz Krisztina a versenyenFotó: Kerekes Zoltán ZALAI HÍRLAP 7 A halhatatlanság receptjei Dalitól LENDVA A XX. század egyik legkiemelkedőbb képzőművésze, a szürrea­lizmus egyik vezető sze­mélyiségének tartott Salva­dor Dali képeiből nyílik ki­állítás csütörtökön este hét órai kezdettel a lendvai Galéria és Múzeumban. A halhatatlanság receptjei cí­met viselő tárlat a katalán művész száznál is több raj­zát és grafikáját, valamint két falikárpitját tárja az ér­deklődők elé. Az október 31-ig megtekinthető kiállí­tást Tone Persak, a Szlovén Köztársaság kulturális mi­nisztere nyitja meg, a mű­veket és Dali életútját pe­dig dr. Marjeta Ciglenecki művészettörténész mutatja be a jelenlévőknek. gyl Úti élmények Vietnamból ZALALÖVŐ Ahogy én lát­tam címmel tart vetített ké­pes élménybeszámolót a közelmúltban tett vietnami utazásairól csütörtök délu­tán öt órai kezdettel a Salla Művelődési Központ klub­termében Varga Károly. Az előadó a város szülötte, ám jelenleg Zalaegerszegen la­kik, illetve ott dolgozik pe­dagógusként. A délkelet­ázsiai országba magánem­berként jutott el. gyf Látogasson el weboldalunkra zaoity Kodály emléke SZOMBATHELY Kodály Zoltán 1937. május 30-án Kőszeg díszvendégeként vezényelte a Jurisics vár udvarán Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című versére komponált kórusművét, ennek emlékére rendeznek kórusfesztivált a nyolcva­nadik évfordulón május 26-28. között a vasi kisvá­rosban - jelentette be a rendezvény hétfői sajtótá­jékoztatóján a főszervező. Gráf Zsuzsanna Liszt-díjas karnagy elmondta, hogy az ünnepi koncertsorozat fővéd­nöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, karnagy, aki a szombati díszhangverse­nyen az említett művet ve­zényli, a fesztivál énekkarai, illetve a kőszegi Concordia- Barátság Énekegyesület kóru­sa közreműködésével. Hozzá­tette: a három nap során Ko­dály több zeneműve és kórus­műve is elhangzik, országos és nemzetközi hírű énekka­rok, illetve előadóművészek tolmácsolásában. A díszelőa­dáson terveik szerint részt vesz Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is, akit a rendezvény díszelnökeként köszöntenek. A három nap során a fesztivá­lon mások mellett olyan jeles művészek lépnek fel, mint Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester, a nemzet művésze, de Kő­szegre várják például a Pécsi Kamarakórust Tillai Aurél Kossuth-díjas karnagy vezeté­sével. mti

Next