Zalai Hírlap, 2017. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-01 / 204. szám
6 ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN El kell érnie a minimálbért BUDAPEST A nyugdíjasszövetkezetekben munkát vállaló nyugdíjasok fizetésének a munka törvénykönyve alapján el kell érnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum időarányos részét, ugyanakkor esetükben nincs bérplafon, mondta Kováts Balázs, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjasszövetkezet ügyvezetője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben a foglalkoztatási formában csak öregségi nyugdíjasok, köztük a 40 éves szolgálati viszonyt követően nyugdíjba vonult női munkavállalók vehetnek részt, korengedményes nyugdíjasok nem. Kováts Balázs szerint a kiskereskedelmi és a gyorséttermi láncoknál, a beszállító cégeknél és az egészségügyi szektorban nagy a munkaerőhiány, ezért vélhetően a nyugdíjasok ezeken a területeken tudnak majd könnyen elhelyezkedni. A nyugdíjasszövetkezetekről szóló jogszabály szerint a nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben vetszik fel. Emellett a nyugdíjukat is megtarthatják, mit MNB-devizaárfolyam 1017 amitrusztus 31. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva 1 156,53 a Svájci frank 1 267,11 ▼ Cseh korona 1 11,73 ▼ Euro 1 306,14 a Horvát kuna 1 41,30 a Japán jen 100 232,84 t Új román lej 1 66,69 A Szerb dinár 1 2,57 Orosz rubel 1 4,40 a Angol font 1 331,75 a USA dollár 1 257,33 a a Változás az előző naphoz képest GAZDASÁG Szilva- és körtebemutató A több ezer fajtából az üzletekben elég kevéshez lehet hozzájutni Folytatás az 1. oldalról. Az elnökhelyettes megemlékezett arról is, hogy 125 éve vette kezdetét a hazai növényfajta-kísérletezés Cserháti Sándor professzor mosonmagyaróvári munkásságának köszönhetően. Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke köszöntőjében meghatározó gazdasági ágazatként említette a kertészetet, noha megyénk nem a meghatározó kertészeti területek közé tartozik. Ennek ellenére Zalában is egyre többen foglalkoznak a kertészet különböző ágazataival. Mint elmondta, a támogatások alapján tapasztalták, sajnos mintegy 100 hektárral csökkent a megyében a körte termésterülete, viszont a fogyasztási igény növekszik. Ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a magyar kertészek, szükség van az újításra, új fajták megismerésére, ehhez nyújtanak segítséget a gazdáknak a fajtabemutató rendezvényeken elhangzó információk, mondta többek között a kamara elnöke. Dr. Szani Zsolt, a Nébih körte témavezetője többek között a termesztés és a kereskedelem ellentmondásos helyzetéről is szólt. Míg a körtefajtáink rendkívül változatosak, addig a nagy áruelosztó központok, láncok csak néhány fajtával foglalkoznak, nem tudják kezelni ezt a sokszínűséget. Becslések szerint a világon mintegy 3 ezer körtefajta létezik, hazánk is nagyon gazdag tájfajtákban. Az áruházláncok elsősorban két fajtát, a Vilmost és a bőse kobakot veszik át, az üzemi ültetvények is ezekre alapoznak. Ezeknek az ültetvényeknek a 60 százaléka Zala és Borsod megyében található meg, Zala nagyon jelentős a hazai körtetermesztésben. Az elmúlt tíz évben többször kutattam a Dunántúlon régi gyümölcsfajták után. Lenyűgöző a házikertekben, sző-A kereskedelem értékmérője az egységes árualap és az egységes kezelési mód lőhegyeken található körtefajták sokszínűsége. Egy fogyasztó viszont, aki az áruházakból jut hozzá a gyümölcshöz, ezekből csak néhány fajtát ismerhet meg. A kereskedelem értékmérője az egységes árualap, az egyfajta kezelési mód. A körte esetében az egyik nehézség például a rendkívül változatos alak, a kereskedelem nem tud kialakítani annyiféle ládarendszert, amire szükség lenne. Ez a helyzet, ez a sokféleség a helyi piacon értékesítő kistermelők számára ad lehetőséget. A rengeteg színnel, ezzel ők tudják megismertetni a fogyasztókat - mondta érdeklődésünkre a szakember, s azt is közölte, hogy a pölöskei állomás is több mint 150 körtefajtát tart a referenciagyűjteményében. A telepet Szili Ferenc állomásvezető mutatta be az érdeklődőknek. Elmondta, fajtaszámban bővelkedő ültetvényeik vannak cseresznyéből, meggyből, almából és egyedülálló a dió fajtagyűjteményük. Három éve telepítettek gesztenyét, és kis területen, egy hektáron tartanak szőlőt, aminek fajtaszáma viszont meghaladja a 300-at. Az állomásvezető az előadások végén kinn az ültetvényen is bemutatta körtefajtáikat. Sok információ hangzott el a szilvafajtákról is Márkné Deák Szilvia témavezető előadásában, aki a nemesítés európai trendjeiről, a fajták jellemzőiről beszélt az érési sorban elfoglalt helyük, a betegségekkel szembeni ellenállóságuk, külső megjelenésük, ízük alapján. E két gyümölcs betegségeiről, károsítóiról és az ellenük való védekezésről is részletes információk hangzottak el a fajtabemutatón. hp A fiatal körteültetvényben Szili Ferenc (jobbról) beszélt a fajták jellemzőiről fotó: Pezzetta Umberto Jövedelemtérkép KÖRKÉP Az utóbbi években jelentős uniós támogatást kaptak a hazai kkvk. A cél a foglalkoztatás bővítése, a technikai modernizáció és a területi különbségek mérséklése. A várt hatás kettős lett volna: egyfelől kevesebb munkanélküli, s ezzel kevesebb költségvetési kiadás, másfelől a korábbi állásnélküliek jövedelme is jelentősen emelkedett volna, olvasható a GKI Zrt. lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójában. A csökkenő állástalanság miatt a már alkalmazásban állók keresetei is gyorsabban növekedhettek a nagyobb munkapiaci verseny miatt. Mindkettő a területi kiegyenlítődés irányába mutatott volna. A GKI Zrt. megvizsgálta, hogy a legutolsó elérhető adatok alapján mi valósult meg ezekből a várakozásokból. A területi kiegyenlítődés egyik legfontosabb szegmense a lakossági jövedelmek közötti különbség mérséklődése. Ha a helybeliek jövedelme átlag felett nő, akkor a kiskereskedelem és a kapcsolódó szolgáltatások bővülése is átlag feletti lehet. De több lehet az építkezés is. Ugyanakkor a lakossági jövedelmek kistérségi alakulásáról nincs hivatalos adat. Azonban a helyi lakossági jövedelmek jelentős részét (közel 70 százalékát) adó kereseteket és egyéb adózó jövedelmeket közelíteni lehet a NAV szja-bevallásainak területi adataiból. A lakossági adózó jövedelmek 70 százalékát a bérek, keresetek teszik ki, a maradék 30 százalékot pedig a működési eredmény, valamint a vegyes- és a tulajdonosi jövedelem alkotja. A GKI az szja-bevallásokból számítható nettó összjövedelmet vizsgálta. Ez a nettó keresetekhez hasonló mutató, de tartalmaz tulajdonosi (például lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedelmeket is. Ezzel a teljes helyi adózó lakossági jövedelem háromne-Ez 8 százalék körüli reálnövekménynek felel meg gyedét is meghaladó mutatóhoz jutottak. A legutolsó elérhető adat 2015-re vonatkozik. Az adatokból kiderül, hogy a szombathelyi, győri, székesfehérvári és a paksi járások által kijelölt „félkörön”, valamint Budapest környékén helyezkednek el a magasabb egy lakosra jutó nettó adózó jövedelemmel rendelkező járások. A déli, keleti és észak-keleti országrészen összpontosulnak az alacsony jövedelműek, mely szabályt a fejlettebb várossal rendelkező (például a debreceni járás) vagy a kis lélekszámú járások törik csak meg. Egyes esetekben a járásközpontban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető (például tiszaújvárosi járás). Kiemelendő, hogy a legszegényebb nyolc járás egy lakosra jutó nettó adózó éves jövedelme az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben (ezek közül hét az Alföldön található). Ezzel szemben a két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 millió forintos „álomhatárt” is. 2009 és 2015 között járásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos infláció mellett 8 százalék körüli reálnövekménynek felel meg. 13 járás esetében csökkent az adózó reáljövedelem, emellett 75 járásnál átlag alatti emelkedés volt. Átlag felett nőttek a jövedelmek 67 járásban, míg további 19-nél jelentős, 15 százalék feletti volt a reálváltozás. Az Alföldön és az észak-keleti régióban árnyékolja a képet a közmunkaprogram intenzívebb jelenléte, ami által 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság plusz jövedelemre tett szert. A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot jóval meghaladó jövedelemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózzanak a szomszédos térségek átlagához. Ezt az ott működő autóipari cégek munkaerő „felszívása/elszívása” magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát, derül ki a GKI kutatásából. 7h A lakossági adózó jövedelmek 70 százalékát a bérek, keresetek teszik ki 2017. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK HAZAI TERMELÉS, SZÉLES FAJTAVÁLASZTÉK Lukács József alelnök a két bemutatott gyümölcsféleség hazai jelentőségét néhány számmal jellemezte. Mint elmondta, az országban évente 45-46 ezer tonna szilvát állítanak elő a gazdálkodók összesen 8 ezer hektáron, s ebből 3000- 3500 tonnát exportálnak. A fajtaszortiment alapján két-három hónapon keresztül fogyasztható a friss szilva Magyarországon. Körtéből pedig évente 3-3,5 millió tonna terem Európában, hazánkban pedig mintegy 3300 hektáron 28-30 ezer tonnát termesztenek belőle. Magyarországon rendkívül széles körre fajtaválaszték áll rendelkezésre, ami alapján a nyár eleji korai termésektől őszig lehet fogyasztani. Fejlesztik a szakképzési infrastruktúrát SZOLNOK A minőségi szakképzés alapja a korszerű oktatási környezet kialakítása, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium az elkövetkező 10 évre mintegy 10 milliárd forintos keretösszegből infrastruktúra-fejlesztési programot indít a szakképző intézményeknél, jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Szolnokon, az országos szakképzési tanévnyitó ünnepségen. Az elképzelés szerint az ország minden szakképzési intézménye megújul, és 21. századi feltételeket nyújt. Varga Mihály változatlanul az egyik legfontosabb feladatnak nevezte a szakképzés rendszerének továbbfejlesztését, amely a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét hivatott támogatni. A miniszter kitért arra, hogy a foglalkoztatásban már nem a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, hanem a megfelelő végzettséggel és tudással rendelkező szakemberek számának gyarapítása. Bill