Zalai Hírlap, 2018. augusztus (74. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-23 / 195. szám

12 ZALAI HÍRLAP Népi mesterség, szárnyaló lélek Zsolnai Tímea és Wegroszta Zoltán közösen állította ki az alkotásait Nagykanizsán SZABÓ ZSÓFIA_______________ zsofia.szabo@zalaihirlapHj NAGYKANIZSA Régi idők „derék" iparosainak világa, falusi életképek, ám még égbe tartó, szárnyaló lelkek is láthatók egy különleges kiállításon, amely nemrég nyílt a Hevesi Sándor Mű­velődési Központban. A rendhagyó, ihlető természet című tárlaton a Veszprémben élő Zsolnai Tímea művészette­rapeuta és a kiskanizsai Weg­roszta Zoltán fafaragó népi iparművész mutatja be együtt munkásságának több ékessé­gét. Az alkotókat nemcsak a közös kiállítás és a művészet szeretete köti össze, hanem családi szálak is. Abban viszont nagyon el­térnek egymástól, hogy belső indíttatásból milyen alkotások születnek a kezük nyomán. Zsolnai Tímea művészette­rapeuta nemez- és üvegfest­mény kompozícióit, illetve textilszobrait valójában ször­nyű fájdalom keltette életre. - Öt éve veszítettem el a fiamat autóbalesetben - mond­ta Zsolnai Tímea. - Ekkor tértem vissza az alkotáshoz, hisz korábban keramikus­nak tanultam. Azonban egy betegség miatt nem sikerült befejeznem az iskolát. Más területen folytattam később a tanulmányaimat: művészette­rapeutaként végeztem. Lelki betegeknek szerettem volna segíteni feldolgozni különbö­ző traumákat, méghozzá az alkotás révén. Most viszont már elmondhatom, saját ma­gam lettem a saját magam pá­ciense. Az első képeim a fiam halálának emlékére készültek. Azokban az időkben ismer­kedtem meg egy hölggyel, aki szintén elveszítette a gyerme­két. Vele közösen mutattunk be az alkotásokból egy kiállí­tást, Anyák, ha sírnak címmel. Az emberek kezében eszköz van a művészet révén, hogy szavak nélkül is kifejezzék az érzéseiket. Látszik is több, ki­állított munkámon, hogy ezek­ben az időkben születtek. Sö­­tétebbek a színek. Azonban a későbbi munkáim, amelyeken világosabb virágmotívumok vannak, így már a bejárt lelki utat mutatják be. Zsolnai Tímea hangsúlyoz­ta: festményein a gyapjú lágy­sága számára az anyai szerete­­tet szimbolizálja. - Annak idején gyapjúból rakosgattam ki túlvilági motí­vumokat - folytatta. - Ezekre üveglapot helyeztem, majd erre üvegfestékkel olyan mo­tívumokat festettem, ami már a realitást képviseli, mint egy édesanya, életfa és még so­rolhatnám. Maga az üveglap a határ az alkotásaimban, ám ez mégis lehetőséget ad arra, hogy a földöntúli élet és a jelen kapcsolatban maradhasson. A fémhatású textilszobrokat pár éve kezdtem el készíteni. Azonban a gyapjú még mindig közelebb áll hozzám. Wegroszta Zoltán fából ké­szíti a munkáit. Szabadidejét is ennek szenteli több mint negyed százada. Szobrok, szé­kelykapuk, kopjafák tucatjait készítette az évek során. - A fák ismerete, egyúttal a természet szeretete hivatásos részét képezte, hiszen faipari egyetemen végeztem, majd A gyapjú lágysága, az üveg keménysége, a fa melegsége erdőgazdaságnál dolgoztam, így mondhatni, a téma adott volt, ám a paraszti kultúrát, életképeket, a földművesek mindennapjait is előszere­tettel formáltam meg fából. Mostanában új sorozaton dol­gozom, ami régi mestersége­ket kelt életre - mesélte Weg­roszta Zoltán, aki közel húsz éve kapta meg a fafaragó népi iparművész címet. - Renge­teg szakmát ma már csak hal­lomásból lehet ismerni, ilyen például a gerencsér, a bognár vagy a csizmadia foglalkozá­sa, sokszor azt sem tudjuk, melyik mivel dolgozott. Ezért örökítettem meg mindezeket, hogy egyáltalán megmarad­jon az utókornak valamikori létezésük - tette hozzá a fa­faragó. Wegroszta Zoltán elárulta: alkotásaihoz már régóta gyűj­ti a száraz faanyagot, hogy mindig kéznél legyen, ami­kor dolgozni kezd. Akár 8-10 óráig is eltart, mire aprólékos igénnyel, részletekbe menően elkészít egy szobrot, vagy egy képet.­­ Ezúttal 25 szobrot, to­vábbá képeket mutatok be a nagyközönségnek, amik az elmúlt években készültek. Nem fotók alapján dolgozom, hanem fejből. A sáskaasszo­nyok piacozása, a menyasz­­szony kikérése, a kocsmaud­var pillanatai is emlékekből keltek életre. Egy másik, most készülő sorozaton a nők élet­útjának jelentősebb mérföld­köveit, történéseit elevenítem fel. Életfa az Anyák sírnak sorozatból (Zsolnai Tímea) A két alkotó a közös kiállítás enteriőrjében a tárlatmegnyitónFotók: Szakony Attila Virágmotívumos üvegfestmény Álmodtam a zalai erdőkről (Wegroszta Zoltán) Gyapjúkép a korábbi alkotói korszakból Sáskaasszonyok Kiskanizsáról NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki Előző rejtvényünk megfejtése: 824, 862 zaol.hu KULTÚRA 2018. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK Egy római tanulmányút vizuális lenyomatai Szeptemberben nyílik Tóth Norbert képzőművész tárlata ZALAEGERSZEG Tóth Nor­bert képzőművész ez év tavaszán a Római Magyar Akadémia ösztöndíjával tanulmányúton vehetett részt az örök városban. Az ott magába szívott élmé­nyekből, inspirációkból nyílik hamarosan kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóte­remben, jövőre pedig Rómá­ban is számot ad az utazás vi­zuális lenyomatairól. A megyeszékhelyen szep­tember 7-én, 18 óra 4 perckor nyílik meg a tárlat (az alkotó nem kedveli a kerek időponto­kat), az élményt performance vezeti fel. A megnyitó szere­pét betöltő produkcióban Bor­ka Attila író, a Spanyolnátha művészeti folyóirat főmunka­társa, valamint Nadrai Róbert vesz részt. A szeptember 29-ig látogat­ható kiállítás sokféle technikát és műfajt felvonultatva rajzol­ja meg Tóth Norbert vizuális Megidézi Göbel Árpád alakját is világát. A római élmények a festmények mellett installá­ciók és objektek formájában is közönség elé kerülnek, to­vábbá dokumentumfilm és ismeretterjesztés is színesíti a palettát. A tárlat megidézi Gö­bel János Árpád festőművész, a zalaegerszegi főgimnázium egykori rajztanárának alakját, aki 1931-ben ugyancsak római tanulmányúton vehetett részt, a Collegium Hungaricum ösz­töndíjával. Csak pár nap volt még hátra az utazásból, ami­kor rejtélyes betegség döntöt­te ágynak, ami pár hét alatt végzetesnek bizonyult. A zalai művészt Rómában temették el. Kései kollégája, Tóth Norbert az ő nyomait is kutatta Rómá­ban. MH Látogasson el weboldalunkra! “JP­A I a Zala megyei j­Lm hírportál

Next