Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-07-21 / 162. szám

1942 július 21. irodalom évenként 10 teljes tehervonatszerel­­vény papirosrakományát használta fel s ugyan­­akkor összesen húsz kiadóvállalatnak évenként mintegy másfélmillió pengős hasznot hajtott. Ugyanakkor pedig az ilyen regények írásával foglalkozó 144 »írónak«, jobban mondva szel­lemi bulinak összesen évi 400 ezer pengő­­ jöve­delmet juttatott. Tehát az üzleti vállalkozó huszonhétszer annyit keresett, mint az ő cél­jait kiszolgáló szellemi munkás. Ahogy a humorista látja: A földi ember hegyvidéken Aki azt hiszi, hogy otthon pihenni lehet, az tévelygő. Aki pihenni akar, az kiragadja magát unt környezetéből és megy, mint börtönéből szabadult sas. És hova megy az alföldi sas­­lélek ? A Bakonyba. Mert mi van a Bakonyban ? Hegy és erdő. De nem ám aféle alföldi mé­retű kisded bozótos, hanem őserdő. I^Na és hogy pihen az ember a rengetegben? ! Sátorban alszik és reggel elindul az alvás fáradalmait. Tagadhatatlan kipihenni ugyanis, hogy a sátorban kissé fárasztó volt az alvás. A sátor a hegyoldal szelíd lankáján emelkedett és a talaj kissé ferde. Az ember egész éjtszaka mást sem csinál, mint visszamászik a vackába. Na, annyi baj legyen, az ember elvégre fiatal és azért van a rengeteg, hogy ezt a kis törődést kipihenje. Az ember a hóna alá csap egy jó könyvet és megy a természet lágy ölébe. Puha enyhet keres a fák alatt, hódítják sely­mes illatok és langy zefir. g.No lám, mi bűvös kis csalit. Tujabokor, galagonya, vagy ki tudná, de nem is ez a fontos. A fontos az, hogy árnyat ad. Leteríted a plédet és ráheveredsz. — Ah, mi kéj . . . a guta bele, mi ez alattam? Na persze, persze, egy kőzet. Sziklás vidék ez, partikum, nem hitvány futóhomok. Nemes ércek és kőzetek lelőhelye, tehát lassan a test­tel. Az ember kiszedegeti a fűből a kőzetet, kiszedeget esetleg leül. Lassan a testtel,egyebet is és aztán ismét Imhol már friss erdei jég feszíti keblét, csak mintha ferdén lenne kissé a lelőhely. Mert csú­szik lefelé, csúszik, visszamászik, csúszik, vis­­­szamászik. A sátor is ferde, a szalmazsák is, a lelőhely is. Itt minden ferde. Türelmet veszteni azonban nem szabad. Akad itt nem ferde is. Csak hát kemény. Kőzet. De ezen is lehet segíteni. Az ember kerít egy nya­láb szalmát és végre se nem ferde, se nem kemény. Olvas az ember megbékélt lélekkel, nyugtatja az ő felajzott idegeit és élvezi, amint kósza szellő birizgálja fürtjeit. Birizgálja, birizgálja, ejh, te kis bohó, te csintalan zefir ... izé ... mi a fészkes fülemile ez? Hisz ez nem birizgál, ez mászik! Az em­ber a füléhez kap, hát egy pókot mázolt szét. Egy kis szegény pókot, egy pókocskát, egy pókfélét, egy Araneideát, egy kéttüdős erdei pókot a Dysderideae népes családjából. Szegény kis pók! Mit vétett, hogy így kell pusztulnia ? Aztán olvas az ember tovább, pihen az ember tovább a természet lágy ölén és újabb pókot nyom el. Azaz hogy, hm, ennek szörnyű szaga van, ez nem pók, ez erdei poloska volt. Aztán bizsergető érzés a jobb alsó lábszáron, hangya, hangyicsek, nem is egy, de száz. Né­melyik akkora, mint a hüvelykujjam. Ledobni a kabátot, hű, a nemjóját, már a lapockámon kúszik egy hőscincér ! Aztán inget kirázni se­besen és potyog belőle a mezei poloska, hegyi szöcske, sziklatúró bogár, barlangi kékbenye és odúlakó pirosvirgonc. Le ám a nadrággal is, mint villám ! Mi, karaván, egek! Valóságos rovargyüjtemény. Szirti fülbemászó, kőporlasztó nyenyőke, hegysavszívó zöldbarangár és kéreg­­likasztó ormánc. Hej, természet lágy öle, hej rengeteg, csak még egyszer szabaduljak e fenevadak közül ! (KISS JÓZSEF.) ötvenmillió pengő rövid lejáratú kincstárjegyet vesznek át a vidéki bankok Az 500 millió pengős kincstári jegy kölcsön­jegyzésében a hazai pénzintézetek 300 millió pengővel vesznek részt, de csak a fővárosi bankok. Ennek az oka az, hogy a kormány a vidéki pénzintézetek részére külön 50 millió pengő névértékű 5 százalékos kamatozású kincstárjegyet bocsátott ki 98 százalékos ki­­bocsájtási árfolyamon egyéves lejárattal. A kincstár ezeket a kincstárjegyeket lejáratkor száz százalékos árfolyamon váltja be. A kincs­tárjegyek öt százalékos kamatozása és a ki­­bocsájtási és átváltási árfolyam között mutat­kozó két százalékos különbözet miatt végered­ményben azok a vidéki pénzintézetek, amelyek fölöslegeiket ezekben a címletekben helyezik el, 7 százalékos kamatjövedelemhez jutnak. Ez a magas jövedelmezőség magyarázza, hogy a vidéki pénzintézetek máris igen nagy érdek­lődést mutatnak e legújabb kincstári jegy ki­­bocsájtása iránt. Szabályozták az árpa és a zab vásárlási engedélyének kiadását Az idei termésrendelet értelmében a termelő a beszolgáltatásra előírt mennyiségen felül takarmánygabonáját vagy saját gazdaságában felhasználhatja, vagy pedig eladhatja a Hom­bárnak és annak, aki vásárlási engedéllyel rendelkezik. A vásárlási engedélyeket gazda­ságoknak és állattartással foglalkozó földnél­küli kisembereknek a saját vármegyében tör­ténő vásárlásra a községi elöljáróság, más vármegyében, vagy több vármegyében történő vásárlásra pedig a közellátási hivatal ad ki. Vásárlási engedélyt egyelőre csak azok ré­szére adnak ki, akik állataik első félévi takar­mányozására nem rendelkeznek a helyi szoká­soknak megfelelő abraktakarmány mennyiség­i­gel. A vásárlási engedélyeket az erre a célra rendszeresített űrlapon adják ki. A második félévi szükségletre csak 1943 január elsejétől kezdődően engedélyeznek szabadi vásárlást. Ki­vétel ez alól a sertéshizlalás, amelynek abrak­­szükségletét nem bontják meg. A hizlalási célra vásárolt abrakmennyiség felhasználását a községi elöljáróság külön is ellenőrzi. Aki a bejelentéstől eltérően nem­­ állít hízóba ser­téseket, azt kötelezi, hogy a vásárlási enge­déllyel szerzett árpát olyan gazdának adja át, akinek sertéshízlaláshoz árpára szüksége van. Az esetleg már eddig kiadott vásárlási engedé­lyeket új nyomtatványokra kell becserélni. A takarmánygabona igénybevétele (Hirdetmény.) A közellátásügyi miniszter 108.100/1942. K. M. sz. rendelete alapján közhírré teszem, hogy a termelők teljes árpatermésük 22 százalékát és a teljes zabmennyiségük 30 százalékát a 3.600/1942. M. E. sz. rendelet 29. szakasza szerint kötelesek a Hombárhoz beszolgáltatni. A meghatározott beszolgáltatási kötelezettség alól az illetékes közellátási felügyelőség árpára a egészben vagy részben felmentést adhat, annak termelőnek, aki a MÁSz-szal szemben a közellátásügyi miniszter által megállapított min­tájú körlevélben foglalt feltételek mellett arra vállal kötelezettségett, hogy legalább 10 drb és egyenként legalább 145 kg súlyú hízott sertést beszolgáltat. A termelő a felmentést a közellátási felügyelőségtől legkésőbb 1942. évi augusztus 15 -ig kérheti. Sertésenként számítva legfeljebb egy és fél mázsa árpa beszolgáltatása alól lehet felmentést adni. A felmentés alapján a termelő igényt tarthat arra, hogy sertésenként számítva egy és fél mázsa árpán felül az 1942. évi saját termésű és beszolgáltatandó kukori­cából három és fél mázsát megtarthasson. Aki mentesítő igazolványt kap, köteles a gabonalapjára a mentesítő igazolvány számát és a mentesített árpa mennyiségét hivatalomban (Régi városháza) rávezettetni. Zalaegerszeg, 1942. július 10. Polgármester. Kánikulában ,==== nincs jobb hűsítő ital, mint a természetes szénsavas PETANOL-FROCCS ÜDÍT, gyógyít. Törött, elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos­ utca 8. Telefon 131. Pályázat csipkebogyótisztító és szárító gépekre A földmívelésügyi minisztérium pályázatot hirdetett a csipkebogyótermés magjainak eltá­volítására, a csipkebogyó feldarabolására, va­lamint szárítására alkalmas gépi berendezé­sek szerkesztésére. A pályázat szerint a gépi berendezés rendszere, szerkezete egyszerű, kézierővel meghajtható, jól kezelhető és jól tisztítható legyen. A pályázatot július 31-éig kell benyújtani a kertészeti akadémiához (Bu­dapest, XI., Nagyboldogasszony­ útja 45.). A csipkebogyó termésének magjait eltávolító gépi berendezésre a beérkezett pályázatok kö­zül érdemi sorrendben az első 3.500, a má­sodikat 2.500 és a harmadikat 1.500 pengő pályadíjjal jutalmazzák. A csipkebogyó szárí­tására alkalmas szárítóberendezésre beérkezett pályázatok közül érdemi sorrendben az elsőt 3.500, a másodikat 2.500 és a harmadikat 2.000 pengő pályadíjjal jutalmazzák. A csipke­bogyó termésének magjait eltávolító, valamint a csipkebogyószárító berendezésre egységes gépi szerkezettel is lehet pályázni. Ez eset­ben a beérkezett pályázatok közül érdemi sorrendben az elsőt 7.000, a másodikat 5.000 és a harmadikat 3.500 pengővel jutalmazzák. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítással szolgál az országos m. kir. kémiai intézet vitamin-osztálya (Budapest, II., Keleti Károly­­utca 24.). ■

Next