Zalamegye, 1888. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1888-04-08 / 15. szám

dag asztal — kellő szellemi műveltség híján, vagy mindez cím, név, rang nélkül, manap sokakat tesz elégedetlenekké. Irigye lesz az ilyen mindenkinek, aki annak van birtokában, amit­ Ő sóhajtozva nélkülöz. S viszont: fényes szellemi tulajdonok, előkelő származás, név, jó társadalmi tónus — vagyon nélkül, szintúgy sokakat tesz boldogtalanokká. — Irigység, gyűlölködés bur­jánzik fel a szépen elkészített kedély-talajban is, s kész az elégedetlen exisztencia. Most csak az a kérdés: melyik cserélne meg a másikkal? — Lelkében mindegyik azt hordozza, sőt titkot sem csinál belőle, hogy megcserélne amazzal. És ha csakugyan tehetné ezt, meg tudna-e abban nyugodni? — Nem merünk igennel felelni e kérdésre, mivel a vágyak ily esetekben zabolázhatatlanok. Vágyai, óhajtásai minden embernek van­nak; s ha ezek nem utópiák, hanem a józan törekvés egészséges rugói, akkor nincs miért elítélni azokat. De vágyakat táplálni irigység­ből, gyűlölködésből, vagy hogy életünk javát megkeserítsük : ez a legszerencsétlenebb módja a boldogulás felé törekvésnek. Be kell érnünk helyzetünkkel, nemes am­bícióval törekednünk a jobbak nyomdokait kö­vetni, akkor meglesz, amiről tévedt és­szel oly hiába álmodoztunk : az elégedettségben, a jólét­ben elmaradhatatlan egyenlőség. Boldog, aki túlteszi magát helytelen vá­gyain és nem követel többet, mint amennyit megérdemel. Ez egyenlő a legjobbakkal. A „Zalam­egyei gazdaság­i egyesület" hivatalos értesítője. H­i­r­­d­e­t. hí­é­n­y. A „Zalam­­­gyei Gazdasági Egyesület" részéről három hectoliterre való burgundi mag eladatik. Venni szándékozók forduljanak az egyesület ügy­vezető elnökségéhez. Zala-Egerszeg, 1888. április 3. HÁCZKY KÁLMÁN v. elnök. A Tapolcza-vidéki helyi érdekü vasút. Tapolcza, 1888. ápr. 4. Évről évre meg-megújul városunkban a vasútépí­tés tárgyában a mozgalom; egy ideig uton útfélen beszél­nek is róla; de midőn arról van szó, hogy az ige testté váljék, hogy az arra szükséges anyagi kelléke­k m­eg­szereztessenek, az érdekelt közönség az ügy fölött na­pirendre tér. —­Ezt annyival inkább csodáljuk, mert az érdekelt közönség teljes tudatában lehet annak, hogy a közle­kedési eszközök közt a legfontosabb szerepet játs­szák a vasutak. — Azon vidék, mely bár a legnagyobb áldozatok árán is, vasutat törekszik létesíteni, — vagyonosodásá­nak alapját veti meg. Mert a különböző termelési ágakból nyert termé­nyek forgalmának vasúton való közvetítése nemcsak nyer egyszerűség- és közvetlenségben, de igen nagy mértékben fokozza a forgalmat is. — a közvetítés egyszerűsége által annyiban nyer a forgalom, hogy a termelő és kereskedő könnyem nélkü­lözi valamely harmadik, negyedik vagy ötödik személy közvetítését; a közvetlenség pedig önmagától kínálkozik az említett két fontos tényező könnyebb — közvetlen — érintkezése folytán. A közvetítés egyszerűsége tehát azon roppant előn­nyel jár, hogy a szállítási költségek igen mérsé­kelteb­ek és hogy a szállítás gyorsabbá és terjedtebbé tétetik. — Nem szabad tehát azon nemzetgazdasági igazság elől elzárkóznunk, hogy mindaz, mi a forgalmat minél közvetlenebbé teszi, magát a termelést és vagyonosodást mozdítja elő. Ha áll az, hogy valamely vidék népessége vagyo­nával és képességével együtt a vidék éltető vére­ és szíveként tekintendő, úgy joggal állíthatjuk, hogy ál­dott vidékünkön a vasút - a közlekedési eszközök eme legfontosabbika — azon ér­teend, mely a szívből minden irányban éltetve, munkálkodni fog. És bár helyi érdekű vasútról van e helyen szó, mégis figyelembe veendő azon nagy horderejű cél, mely szerint ez áldott vidék, végre valahára a nemzetgazda­sági és országos érdekű vonalakkal fog összeköttetni. A termelés és vagyonosodás az itt elmondottakon kívül, még más irányban is fog mutatkozni, ha a vas­útépítés csakugyan foganatosíttatni fog. Ugyanis: mindazon városok, helységek stb fek­vőségei, melyeken a tervbe vett vasút el fog haladni, értékben olyannyira fognak fokozódni, hogy már magá­ban véve ezen előny is megérdemli, hogy az érdekelt közönség a Tapolcza-vidéki vasút ügyét lelkesen fölkarolja. De ha el is tekintünk azon előnyöktől, melyeket a vasút valamely vidék népességének nyújt, kár­­ volna a kedvező alkalmat, mely most e helyi érdekű vasút építkezésére nézve kínálkozik, elszalasztani ; a kínálkozó alkalom meg nem ragadása által vidékünkre roppant kár háramlanék. — Tapolczai. A megyei általános tanítói testület köréből. A zala-megyei választmánya Udvardy általános tanítói testület Központi Ignác tantestületi elnök elnök­lete alatt március hó 27-én a zala-egerszegi polgári iskola tanácstermében ülést tartott, melynek lefolyását a következőkben adjuk.: Elnök a megjelent tagokat üdvözölve, előadja, hogy a zala-egerszegi tek. takarékpénztár részvénytár­saság 10 frtot, Mendly Károly polg. isk. tanár 4 frtot voltak kegyesek az országos tanítói árvaház javára adományozni, ami örömmel vétetett tudomásul. Elnök folytatólag jelenti, hogy a legutóbbi köz­ponti választmány határozatának megfelelőleg Lőry 1. budapesti bank­­gyei tanítók által és váltóüzlet tulajdonosnál a zalame­at országos tanítói árvaház részére­­ eszközölt gyűjtésből 900 frt névértékű, 5­1 %-ot kamatozó papirjáradékot vásárolt 83 frt 75 kr. árfolyammal és pedig 200 frt névértékűt a nagy­kanizsai, 200 frt név­értékűt a zala­egerszegi tésből, 500 frt névértékűt járáskör által eszközölt gyár­pedig a sümegi központból az árvaház javára eszközölt gyűjtésből. Egyúttal meg­jegyzi, hogy az országos tanítói árvaház kezelő bizott­ságától vett írásbeli értesítés szerint ezen papírjáradékok is — tekintet nélkül árfolyamukra — névértékük szerint vézetnek be a 3000 trtos megyei alapítványba. E jelen­tés tudom­ásul vétetett. Ugyancsak elnök jelenti, hogy Pálya Mihály csák­tornyai polgári iskolai igazgató, mint a muraközi taní­tói járáskörben az orsz. tanítói árvaház gyűjtő bizott­ságának elnöke, 35 irt 20 krt küldött be a központba, mint az általa kibocsátott iveken befolyt gyűjtés ered­ményét. Ezen összeg - az eddigi megállapodásokhoz képest­­­ külön takarékpénztári könyvön helyeztetett el, mint a muraközi tanítói járáskör gyűjtése. A jelen­tés helyeslőleg tudomásul vétetett. Olvastatott a muraközi tanítói kör választmányá­nak 1. évi február hó 15 én tartott választmányi gyű­léséről felvett jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv H­ik pont­jában tekintettel arra, hogy az állami tanítóképezde Csáktornyán julius hóban eddigi helyiségéből kivonulni kénytelen s a képezde új helyisége még csak október hóban lesz lakhatóvá téve, tekintettel, hogy a Csák­tornyán tartandó megyei tantestületi közgyűlés alkal­mával a vidéki kartársak elhelyezése legcélszerű­ebben a tanítóképezde helyiségében történhetik, a muraközi tanítókör központi választmánya azon indítványt ter­jeszti a megyei tantestület központi választmányához, hogy az idei csáktornyai megyei tantestületi közgyűlés lehetőleg július hó első napjaiban tartassék meg. A központi választmány nagyon is méltányosnak tartja a muraközi tanítói kör választmányának ezen indítványát, tekintve azonban, hogy a megyei tantestület tisztviselői ép egész junius hóban vannak legjobban elfoglalva úgy, hogy lehetetlenség julius hó első napjaira a közgyűlést megelőző teendőiknek eleget tenni már c­sak azért sem, mivel a járásköröktől a szükséges adatok sem érkeznek be azon időre: a központi választmány a közgyűlés határnapját augusztus utolsó napjaira tűzte ki annyival is inkább, mivel, mint a múlt évi nagy­kanizsai köz­gyűlés alkalmával tapasztalhattuk, úgy sem számítha­tunk nagyobb számú olyan tanítókra, a­kik távolabb helyekről a közgyűlést megelőző napon érkeznek s így ezek elszállásolása a tanítóképezde igénybe vétele nél­kül is eszközölhető, a közelebb lakók pedig úgy is a gyűlés napján mennek s így ezek elszállásáról nem kell gondoskodni. A központi választmány a muraközi tanítói kör választmányának megkeresésére kérvényt intéz a magas minisztériumhoz, hogy az 1885. évi december hó 12-én 49225. sz. a. kiadott ama magas rendeletét, mely sze­rint a középiskoláknál az izr. tanulók szombati napon irni és rajzolni tartoznak, ha csak szüleik irásbelileg nem kivánják gyermekeiknek felmentését — terjeszsze ki és kötelező erejűvé tegye az állami, államilag segé­lyezett és községi népiskoláknál is. Tekintve, hogy a Nagy-Kanizsán mult 1887. évi augusztus hóban tartott megyei tantestületi közgyűlés előértekezletén dr. Ruzsicska Kálmán megyei kir. tan­felügyelő úr azon óhajának adott kifejezést, hogy a járáskörök közgyűléseik alkalmával tegyék tüzetes meg­beszélés tárgyává, mikép lehetne a tavaszi hónapokban falu­helyeken a szorgalmi időt célszerűebben beosztani, hogy így a nagyobb tankötelesek iskolai kötelezettsé­geiknek a törvényben előírt módon eleget téve, szü­leiknek is többé - kevesbbé segélyére lehetnének ; to­vábbá, hogy a pontatlan iskoláztatás célszerüebben megszüntethető: a központi mint volna log­választmány felkéri a járásköröket, hogy eme két pontot tavaszi közgyűlésük tárgysorozatába felvenni s hozandó hatá­rozatukról a központi választmányt értesíteni szívesked­jenek, hogy a központi választmány kellő időben gon­doskodhassék az iránt, miszerint a járáskörök nézetei összegezve a megyei nagygyűlés elé terjesztessenek. A­ pusztákat és telepeket fogja betűrendes egymásutánban mutatni. Midőn ezen új kiadásra kamarakerületünk érde­kelt köreinek, különösen pedig az ügyvédek, jegyzi, gyárosok, nagyobb kereskedők hívják, egyúttal tudtul adjuk, és iparosok figyelmét fel­miszerint ezen mű ára kemény angol vászonkötésben 11 forint előfizetési árban van megállapítva, holott a bolti ár 8 forint lesz. Az előfizetési pénzek közvetlenül az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz (uj kereskedelmi miniszteri palota) cimzendők. Sopron, 1888. évi március hó 21-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. A soproni ipar- és kereskedelmi kamara köréből. Hirdet­m­é­n­y. Az országos m. kir. statisztikai hivatal „A magyar korona országainak helységnévtára" című műnek egy új kiadását határozta el, mely munka szerkesztésével Dr. Jekelfalussy József, miniszteri osztálytanácsos úr, bízatott meg. Ezen mű, mely még ez év folyamán fog megje­lenni, egészen új és teljesen m­egbizható adatokat fog tartalmazni s ugy az adatok gazdagsága, mint világos beosztás s könnyű kezelhetőség által a legfokozottabb igényeknek is meg fog felelni. Szerkesztését illetőleg megemlítjük, hogy a mű két részből fog állani: az általános és betűrendes részből. Az általános rész a megyei és járási, a törvényke­zési, egyházi, közlekedésügyi és pénzügyi beosztást fogja tartalmazni; m­íg a betűrendes rész, mely a tulajdon­képeni Magyarországot és Horvát Szlavonországokat­­ elkülönítve fogja tartalmazni, az egyes helységeket. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnegyed alkalmából tisztelettel felkérjük ket., kiknek előfizetésük március végével lejárt, az előfizetés szíves megújítására , hátralék­os előfizetőinket pedig a hát­ral­ék mielőbbi megküldésére kérjük. — Akik lapunkat tovább járatni nem akarják, szíveskedjenek azt a lap egyszerű visszaküldésével értésünkre adni. A lap kiadó­ hivatala. A feltámad­ási ünnepélynek az időjárás nagyon kedvezett. Tengernyi nép jelent meg a keresztény vi­lág eme legszebb és legmagasztosabb ünnepén. Kivonult a helybeli huszárszázad is Hauschka kapitány vezény­lete mellett a templom előtti téren sorfalat képezve és díszlövéseket tett. A körmeneten részt vett Svastiu Benó főispán és Radocza János kerületünk országgyű­lési képviselője is. Qvad­o a megye főispánjának. Megyénk szeretve tisztek főispánjánál, Svastits Benó őméltóságánál már­cius hó 31-én névnapja alkalmából a megye tisztikara, a városi tisztviselői kar, a tantestületek küldöttségileg, számos tisztelője és barátja személyesen fejezték ki szerencse kivánatukat, az Ég áldását kívánva a megye ügyeit oly bölcs szakértelemmel és odaadó buzgósággal vezető férfiúnak. Este őméltóságánál fényes estély volt, melyen mintegy negyvenen vettek részt. A gazdag menü, a kitűnő borok és pezsgő a legvidámabb hangu­latot keltették, melyek hatása alatt számos lelkes és sikerült tosztot mondottak. Radocza János, kerületünk köztiszteletben álló képviselője március hó 31-én jött városunkba, mint fő­ispán úr őméltóságának vendége s a húsvéti ünnepeket városunkban töltötte. Városunk választó polgárai tisz­teletére f. hó 2-án délután 1 órakor az „Arany Bárány" Casinói helyiségében díszebédet rendeztek, melyen közel százan vettek részt s melyen mind végig fesztelen jó kedv és derült hangulat uralkodott és számos lelkes felköszöntőket mondottak. Az első felköszöntőt Svastits Benő főispán mondta ő felsége a királyra ; ezután po­harat emelt Németh Elek városi főjegyző a zala-eger­i szegi iparos és kereskedő osztály nevében R­adoczára, Kovács Károly polgármester Svastits Benő főispánra, Radocza János a kerületre és Zala-Egerszeg város pol­gáraira, Balaton Radoczára, fődésére és a város iparosaira, Krosetz János az ipar fej­dr. Czinder István Ra­doczára, Hrabovszky Flóris Radoczára, Radocza János Cserfán alispánra, Svastits Benő Zala-Egerszegre és annak tevékeny polgármesterére, Radocza János Szabó Samura, Vizy Gyula Radoczára, Radocza János Bala­tonra, Krosetz János a magyar nemzetre s annak fel­virágozására, Bosehán Gyula ama delejességre, mely Radocza és választói közt létezik, Szigethy Antal Cser­fán­ és Háczkyra, Radocza a tanférfiakra, Szigethy An­tal Radulovits Gerőre, Udvardy Ignác a tanférfiak ne­vében Radoczára, Hrabovszky Flóris Radoczára, mint a jogászok díszére, dr. Czinder István a főispánra, Bosehán Gyula Arvay István iskolaszéki elnökre, dr. Fritz és Páslek Radoczára, dr. Czinder István Arvay Istvánra, mint az ügyvédi kamara tevékeny elnökére, Radocza János a város polgármestere és főjegyzőjére. Öt óra tájban megyénk szeretett főispánja berekeszté a felszólalásokat a megye nevében mondott amaz imával: éljen a haza. — Radocza János képviselőnk — mint a bankett alatt tartott egyik beszédében kijelenté­s— a pünkösdi ünnepek alkalmával fog körünkbe jönni, mi­kor is nemcsak Zala-Egerszegen, hanem a kerület több helyén is meg fog jelenni s beszédet fog tartani. Hozza Isten szeretett képviselőnket körünkbe! A Koba-jánosház-sümegi helyi érdekű vasút részvénytársaság alakuló közgyűlését folyyó évi április 15-én, d. e. 10 órakor a sümegi városház termében fogja megtartani a következő tárgysorozattal: 1. Az engedélyesek jelentése az alaptőke beszerzéséről, elhe­lyezéséről és a társulat tervezetének bemutatása. 2. A társulat megalakulása, egy elnök, egy h. elnök, igazga­tóság, felügyelő bizottság és könyvelő választása. Az engedményesek jogainak átruházása 4. Az építési en­gedélyokmány, építési szerződés és az alapszabályok beterjesztése. 5. Az elsőbbségi részvények elkészítése és elhelyezése.­­ Elnöki előterjesztés a távírda, posta és dohányjövedéki igazgatóságokkal kötendő szerződések iránt. 7. Zala és Vasmegye hozzájárulása alapján léte­sítendő hitelművelet iránti jelentés 8. Netári indítvá­nyok. Budapest, 1888. március 27-én. Tisztelettel az engedményesek nevében: Eitner Sándor engedményes és végrehajtó bizottsági elnök. Kinevezés: A m. kir­. igazságü­gyminiszter Bajomy István sümeghi kir. járásbirósági segéd telekköny­vve­zetőt a zalaegerszegi kir. törvényszékhez telekkönyv­vezetővé nevezte ki. Eljegyzés: Simonffy Béla okleveles gépész, elje­gyezte Zala-Egerszegen Kráxner János kádármester kedves leányát, Szidóniát. Állandó választmányi ülés. A törvényhatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén fel­veendő 1887. évi megyei házipénztári-, utfentartási-, betegápolási-, katonabeszállásolási-, közigazgatási fogház ,

Next