Zalamegyei Ujság, 1924. december (7. évfolyam, 290. szám)

1924-12-19 / 290. szám

VII. évfolyam 290. Mám. Ára 1500 korona Péntek, 1924 december 19» “'■’'"'..’ÄS! *. ww* »»• Ksazthelyi­ fiókkiadó hivatal és helyi szerkesztőiség •t Kisfaludy­ utca 15. szám. Mv«YEI ÚJSÁG Zalacsák­y POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. ^311 J1 % Főtiszt: Gosztony László plébános szerkesztőség: Lijes-utca 12. tzrta. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. szám. Előfizetési árak: egy hónapra 30000 korona negyedévre 90000 korona. Szerkesztőségi telefon: 183. Kiadóhivatali telefon: 67 Tapolcai szerkesztőség és fiókkiadóhivatal Tapolcza Bacsányi­ utca 5. Budapesti telefon: József 3—55 Nevesten levelekre nem válaszolunk. — Kéziratok­ nem adunk vissza. Nem hindu maharadzsa, nem is amerikai pénzfejedelem, sőt csak nem is gróf Krasszin elvtárs és mégis ragyogó, fényes vonaton vonult be a Szajna-parti városba. Vilmos császár, aki mégis csak császár veit, nem utazott olyan pompával, mint Krasszin, az orosz szovjet franciaországi bolseviki konzula. A francia lapok leírják, hogy Csicserin párisi kirendeltje külön vonaton érkezett „nagyszámú szolgáival feleségével, és kísé­retével.“ A vonat négy kocsiból állott, amelyek amerikai kénye­lemmel, a lehető legnagyobb luxussal vannak berendezve. — Krasszint a hivatalos Franciaor­szág és a francia szociáldemok­raták fogadták. A francia szo­­­cialisták azonban, mikor meglátták fényes vonatot, az elegáns, világfias Krasszint és kényes környezetét , csalódottan tá­voztak a pályaudvarról. Mennyi­vel okosabbak azok, mint a ma­gyarok ! A magyarok már évti­­­­zedek óta látják a szocialista fő­­elvtársak kényelmét és mégsem tudnak oly gyorsitéletüek lenni, mint a nyugati franciák. Krasszin azután 80 lóerős Fiat­­gépekkel hajlatod pazar, tizszobás lakására. És a francia szocialis­­táknak ez sem tetszik: ők azt hitték, hogy Krasszin III. osztá­lyon és egyszerű ruhában érkezik meg és villanyoson megy, kis egyszobás lakásába, amely egy­szerűbb lesz, mint Smith Jere­miásé, aki tudvalevőleg egy szobával is beéri. De legnagyobb volt csalódá­suk, midőn Krasszin elvtársukat a francia diplomaták „Kegyelmes Uram“-nak szólították és mikor látták Krasszin arcáról, hogy az cseppet sem ütközött meg azon. És a francia vörösök csak egyszer láttak „ilyent“ és kiáb­rándultak Moszkvából és a vörös tanok világot megváltó eszméi­ből.­­ Nálunk kissé máskép áll a dolog: a munkás­tömegek most sem hiszik el, hogy a „vezérek“ a vérüket szívják, hogy tulajdon­­­képen egy beteges arisztokrácia előfutárai. * Több verzió kering Oroszor­szágról. Egyik szerint nincs nagy nyomor, a m­ásik szerint több ember hal éhen, mint amennyi születik. Nem tudjuk biztosan, hogy melyik az­­ igaz, de az biztos, hogy Oroszországban nincs jólét. És ugyanekkor Krasszin, mint egy maharadzsa vonul be Párisba. A francok csodálkoznak ezen, mi nem. Mi emlékezünk még azokra az időkre, mikor a fővárosi munkástömeg káposztát és tököt evett négy hónapig (persze hús és igen sokszor kenyér nélkül) és a népbiztosok éléskamrái tele voltak mindazzal, ami ingere szemnek és szájnak. Följegyezték, hogy Kun Béla spájzában, aki néha órákig beszélt a nép előtt a lemondás és éhezés erényéről, több mázsa zsírt, több mázsa sonkát, szalonnát, füstölt húst, 600 üveg befőttet, több mázsa lisztet, rengeteg pezsgőt, sört, bort és pálinkát találtak.­­ Mi tehát cseppet sem csodálkozunk Krasszin „kegyelmes úr“ párisi bevonulásán.* Érdekes, hogy Franciaország és Anglia mostanában hadat üzen­tek a kommunizmusnak, sőt egy világkongresszust akarnak össze­hívni a tévtanok ellen. — De ugyanekkor kegyesen elismerik a szovjetet, sőt Krasszin előtt ki­nyitják a párisi szalonok ajtaját. Mi nem csodálkozunk ezen sem, mert az üzleti láz nagyobb min­dennél nemcsak Nyugaton, hanem Csonkamagyarországon is. — Krasszin „ kegyelmes úr“ pedig a­­ markába nevet: ő tudja, hogy ki­­ csinálja a nagyobb üzletet. * Van Krasszin kíséretében egy volt francia százados is, aki a bolsevizmus kitörésekor ment Oroszországba egy misszióval, hogy a francia állampolgárokat és a francia vagyonokat megvé­­delmezze. Ellenkezőleg történt: félév múlva Lenin legjobb barátja lett. A barátságot megérdemelte, mert féléven belül ő lövette ha­lomra az oroszországi franciákat. És ez a kapitány Krasszinnal uta­zott. A franciák másnap letartóz­tatták, de harmadnap szabadon bocsátották, mert a kapitány már orosz állampolgár. Ilyen furcsa dolgok történnek manapság gallusok földjén. A francia nem­­­zeti pártokat természetesen ez az eset rendkívül feldühösítette, de­ nem örülnek neki a szocialisták sem. Mondják, hogy Herrio azért lett súlyos beteg. Nála. A kisgazdák Nagyatádi szelle­mében akarnak tovább dolgozni A kisgazdapárt ezután is együttműködik Bethlennel és az egységes párttal. — Nem lesz országos kisgazdakongresszus. — A Nagyatádi Emlék Bizotság ülése. — A politika hívei. Bpest, dec. 11. A Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság ma délelőtt az egységes pártban érte­kezletet tartott, amelyen az egy­séges párt valamennyi kisgazda képviselője megjelent és képvisel­tette magát valamennyi kisgazda szervezet. Az értekezlet elnökévé Mayer János földmivelésügyi minisztert választotta, aki hosszabb megnyitó beszédet mondott. Nagyatádi ha­lála után — mondotta —felmerült, az a kívánság, hogy váljanak külön, s alakítsanak kisgazda­­pártot. Ezzel szemben állt az a valóság, hogy nem volna helyes csupán azért, hogy kisebbségi ellenzék legyenek, ott hagyni a többséget. Másrészt a különválás mellett szólt a felelősség tudata, mert a kormány szanálási akció­ját a pártválsággal nem volt sza­bad megdönteni. A felelősség ér­zetét növelte még az a tudat, hogy a mai helyzetet stabilizálni kell. A földmivelésügyi miniszter után Szijj Bálint szólalt fel, majd Lovászi János mondott emlékbe­­szédet Nagyatádiról. Közben megérkezett Bethlen mi­niszterelnök, aki Lovászi után rögtön felszólalt. Üdvözölte a meg­jelenteket, majd kijelentette, hogy nem azért áll itt, hogy emlékbe­szédet mondjon Nagyatádi felett, hiszen azt az előtte szóló meg­tette. Azért jött, hogy üdvözölje a gazdatársadalmat és azért, hogy hirdesse, hogy azt a politikát, amelyet Nagyatádival évtizedeken keresztül folytatott, ezentúl is, az itt ülőkkel együtt akarja folytatni. Ha a kisgazdatársadalom meg­érti, hogy együtt kell küzdenie a többi társadalmi osztállyal, akkor meg kell értenie a többi társa­dalmi osztálynak azt, hogy rájuk az a kötelezettség hárul, hogy a kisgazdatársadalom érdekeit fi­gyelembe vegyék. A kisgazdák közül sok a kísér­tés, a próbálkozás. Vannak egyéni érdekek, sértett hiúságok, melyek arra törekednek, hogy a kisgaz­dák erejét a rf­aguk számára ki­használhassák. Nagyatádi abban volt nagy, hogy különbséget tu­dott tenni a színarany és a hami­sítvány között. Visszautasította az olyan törekvéseket, amelyek a kisgazdatársadalom és más osz­tályok között éket akartak verni. Amikor önök döntenek, — mon­dotta — jusson eszükbe, hogy ezt az országot együttes erővel tudjuk összetartani. Áldozatokat kell hozni, mert nem csak jogok, de kötelességek is vannak a ha­zával szemben. Arra kérem önö­ket, hogy amikor most határoza­tot hoznak, kövessék azokat a férfiakat, akik kipróbált hazafiak, akik évtizedek óta önöket szol­gálták és a jövőben is barátaik és testvéreik akarnak lenni. Azo­­­kat a valódi kisgazdákat köves­sék, akik sohasem árulták el az önök érdekeit. g­öKdrei Endre balatonendrédi ref. lelkész szólalt fel ezután. Beszédében a kisgazdák­­ sérel­meit tette éles bírálat tárgyává. Herczeg Sándor rámutatott arra, hogy a kisgazdatársadalomnak nem szabad eltévedni Nagyatádi szellemétől. Kriszt Béla dr. hangoztatta, arra az irányra, amelyet Bethlen miniszterelnök és Nagy­atádi együtt tűztek ki, nyugodtan támaszkodhatnak.­­ Szijj Bálint ismertette az eddigi gy­á­rts eredményét> millió 50.000 korona,amely 22 Napirend szerint következett a döntés a felett, hogy az országos kisgazdakongresszus szükséges- e. Herczeg Sándor a kongresszus összehívása ellen szólal fel Elő­­ször a kisgazdaszervezeteket kell kiépíteni. Nincs szükség a kis­gazdapártot uj alapokra fektetni. *hogy kongresszus szükségessége feletti döntést szü­kel?b bizottsághoz utalják. Moholcsy Lajos hangoztatta, hogy a szere*etet, amelyet Nagyatádi érzett, át kell plántálni f TMaghyar nép szivébe. Kijelen­tette, hogy lehet ugyan elégület- 3­­ Vidéken, de ez nem azt az Nagyatádi párt­­jával szemben nyilvánulna meg. Kc­orab0 Sándor indítványozta, hogy a napirenden levő összes tárgyakat együttesen tárgyalják, hozzájárul 62161 w7 indítványhoz felfüggeszteitTMai elnök 32 ü­lést Az ebéd ugyancsak az egységes­párt helyiségében volt, amelyen M^rjanos a kormányzót kösz^ A délutáni ülést fél 3 órakor irtotta meg Mayer János paüfa h*1 János kiskomáromi kis­ 3 hangsúlyozta, hogy Nagy­atádi helyesen tette, hogy kezet fogott Bethlennel, mert Így meg- S3 | «égektól az "országot. erős k^lTÍ’ "“kV ‘o^bbra is erős kézzel kormányozzon. btn'Ztí /,Ó2E«eí^ontó értelem­­ben szólalt fel. Azért jött fel íár·az^1ClniSZe­|em,Utód-Gyula és Ed­e/Endre az adózók sérel­mét teszik szóvá. ku,­uszminiszter a .n^po ktatás terén tapasz­­­talható bajokról és azoknak a kis­­gazdák­ról nézve káros következ­­i « ^Szé,í* Rem­é,i' hogy hanG*51^0 az ISVäzlatot még Január­­heti* Vagy felárban beterjeszt» Búd miniszter hangoztatta hnTM C fe'* mai akarja megerősíteni. Az értekezlet ezután tómon. pá­ 3fail-01 ke,,> 3 kisgazda­kor 1*0 gyü,és<*et tart. záróhge^HM*3yer János mondott záróbeszédet, melyben kijelentette,

Next