Zempléni Múzsa, 2005 (5. évfolyam, 17-20. szám)

2005-06-01 / 2. szám

Zempléni Múzsa A szemben levő falon pedig ez állt: Igyunk, amott mondják: „Veszendő az élet.” Csokonai verseket a sárospataki főiskola énekkara később is énekelt. Harsányi fentebb em­legetett művében utal Orbán József A sárospataki énekkar története című művére, amelyben nyolc Csokonai-dal szerepel. A feljegyzések szerint a 19. század folyamán ezeket (Forró só­hajtások, Szép hajnal emeld fel, Zokoghat még egy betűcskét, hamar követje a tavasznak, Oh, Tihanynak riadó leánya, Csendes este, légy tanúja, Oh, nagy egek, rátok apellálok, Pompás esthajnal) az összhangzattan új szabályai szerint az énekkar vezető énekesei átdolgoztak, hogy továbbra is műsorukon tarthassák. A sárospataki Nagykönyvtár máig őriz néhány kéziratot és egyéb Csokonai-kuriózumot. A Nagy­könyvtár régi kölcsönzési naplójában olvasható Csokonai két saját kezű bejegyzése, amely szerint kikölcsönözte Bocaccio Decameron­át, és Apuleius művét. Itt talált rá Harsányi István és Gulyás József 1916-ban hét kiadatlan, ismeretlen vagy elveszettnek hitt Csokonai versre. Ezeket az Irodalmi Közlemények 1917-es évfolyamában jelentették meg, többek között a Bor­bély Gramariumára c. Csokonai-unikumot40, A víg poétá­t41 vagy a már említett Árpád c. eposz elkészült hexametereit és tervezetét. A pataki kézirattár őrzi másolatban a Szegény Zsuzsi a táborozáskor ősszövegét42, A pesti dicsőség c. vers leghitelesebbnek látszó példányát43, a Békaegérharc s Az istenek osztozása leghitelesebbnek látszó másolatát44. Itt olvasható a költő pajkos tárgyú latin nyelvű prózai műve, a Geographia Antiqua. Lusus ingenii Csokonaiani. 45 A Levéltárban őrzik Kazinczy Ferenchez 1803. február 20-án írt levelének eredetijét, amelyben Dayka Gábor verseit bírálta, s amelyet Erdélyi János széljegyzetekkel látott el. A sárospataki utókor is ápolja Csokonai emlékét. A kollégiumhoz kapcsolódó Iskolakertben levő szoborparkban - ahol a leghíresebb pataki tanárok és tanítványok emlékét örökítették meg - állították fel 1972. október 14-én Vilt Tibor Csokonairól készített 80 centiméteres bronz­szobrát, melyet egy másfél méteres talpazattal emeltek meg. S ha e kis írás végén még egy­szer visszatekintünk Csokonai és Sárospatak kapcsolatára, úgy hisszük, talán sikerült árnyal­tabbá tenni egyik legnagyobb költőnk és híres iskolavárosunk kapcsolatáról a köztudatban élő képet. (A tanulmányt Szilágyi Ferenc kritikai kiadásával egybevetette és a jegyzeteket írta Földy Krisztina Lilla.) Jegyzetek 1 Harsányi István: Csokonai Sárospatakon, Sárospatak, 1922. A Sárospataki Hírlap Füzetei 10. A műből átvett idézetekre a továbbiakban külön nem hivatkozunk. 2 Csokonay Vitéz Mihály összes művei. /­///. Bevezetéssel ellátva kiadták: Harsányi István és Gulyás József, Budapest, évszám nélkül [1922] . A versek közlése során a Csokonai Vitéz Mihály: Költemények, 1-5. kötet: 1785-1790, 1791- 1793, 1794-1796, 1797-1799, 1800-1805 (sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányokat írta Szilágyi Ferenc, Akadémiai Kiadó, 1. kötet: 1975, 2. kötet: 1988, 3. kötet: 1992, 4. kötet: 1994, 5. kötet: 2002.) kritikai kiadás helyesírását vettük alapul. (A továbbiakban: CsVM 1-5.) 2005. nyár 36

Next