Zempléni Múzsa, 2005 (5. évfolyam, 17-20. szám)

2005-06-01 / 2. szám

4 Puky István (1778-1848) Csokonai közeli barátja és támogatója. Barátságuk kezdete közös sárospataki tanulmányaik elejére, 1796-ra tehető. 5 Puky István visszaemlékezései a Csokonai emlékek, összeállította és a jegyzeteket írta Var­gha Balázs, Budapest, 1960. A magyar irodalomtörténetírás forrásai I. kötetében olvashatók. 6 Csokonai - Nagy Gábornak [Sárospatak, 1796 első fele]. Csokonai Vitéz Mihály: Levelezés, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Debreczeni Attila, Akadémiai Kiadó, 1999. 57-58. o., a továbbiakban: CsVMLev. 7 Csokonai - ismeretlennek [Sárospatak, 1796 első fele], u.a. 58-59. o. 8 A háromrészes vers a Zöld kódex eredetileg 60 soros Az Ősz c. iskolás jellegű leíró versből keletkezett. A kibővített változat keletkezésének idejét Szilágyi Ferenc 1794 utolsó harmadára teszi, a moralizáló toldalékok általános keletkezésének megfelelően. Ld.: CsVM 3. 9 A vers 1790-ben készült ősszövege eredetileg a Zöld kódex­ben található. A kibővített válto­zat keletkezését Szilágyi Ferenc Vargha Balázs és Juhász Géza kronológiájához hasonlóan 1794 második felére teszi, a moralizáló toldalékok általános keletkezésének megfelelően. Ld.: CsVM 3. " Az Ősz c. vers második szakasza, ld. ott. " Az Ősz c. vers harmadik szakasza, ld. ott. 12 Az ősszöveg 1790-ben keletkezett, a kibővített változat születését Szilágyi Ferenc 1794 nya­rára, utolsó harmadára teszi, a moralizáló toldalékok általános keletkezésének megfelelően. Ld.: CsVM 3. 13 Musa vetat mori c. iskolai zsengéjének újraírása. Juhász Géza és Vargha Balázs az 1794-i átdolgozások, az ún. „toldalékos versek” írásának idejére tette a keletkezését, Szilágyi Ferenc azonban azt sem tartja kizártnak, hogy a végleges változat csak 1796-ban Pozsonyban szü­letett. Ld.: CsVM 3. a Szilágyi Ferenc nem ismer ilyen című költeményt a kritikai kiadásban. 15 Szilágyi Ferenc a vers keletkezését 1786-ra datálja. Ld.: CsVM 1. ,e Szilágyi Ferenc a vers két szövegváltozatát két önálló versként tárgyalja. Az első keletkezését 1793-ra, a második „mádi” jelzős változat megírását 1796-ra teszi, ám nem Sárospatakon való tartózkodásához, hanem a Diétái Magyar Múzsa összeállításához kapcsolja. Ld.: CsVM 2. 17 Helyesen: A' Tavaszhoz. Szilágyi Ferenc a vers keletkezését 1793-ra teszi. Ld.: CsVM 2. ,e Szilágyi Ferenc nem ismer ilyen című költeményt a kritikai kiadásban. 19 Szilágyi Ferenc Juhász Géza és Vargha Balázs meghatározását követve 1792-re teszi a vers keletkezését. Ld.: CsVM 2. 20 A verset először Harsányi István adta közre az autográf kéziratból. A költemény egy rövid kis olasz vers fordítása, melyet még olasz tanulmányai kezdetén, 1793-ban másolhatott ki a szerző. A fordítás Szilágyi Ferenc szerint is pataki tartózkodásának idején készülhetett, 1795 őszén. Ld.: CsVM 3. 21 Szilágyi Ferenc Vargha Balázs meghatározását követve, stílusa és verselése alapján Csoko­nai korai, 1793-ban készült olasz fordításai között helyezi el a vers keletkezését. Ld.: CsVM 2. 22 Szilágyi Ferenc szerint a vers a korai olasz fordításokkal egyidős, azaz 1793-ban keletke­zett. Ld.: CsVM 2. 23 Szilágyi Ferenc szerint a korai olasz fordításokkal egy időben, 1793-ban keletkezett, bár verselése feltűnően jobb, mint az közelében született többi fordításnak. 24 A fordítás elkezdésének időpontja bizonytalan, Szilágyi Ferenc 1798 körülre teszi, végleges formáját a kritikai kiadás szerint 1800-1801 körül kapta. Ld.: CsVM 5. 25 Csokonai Vitéz Mihály elegyes poétái munkái, szerkesztette és a szükséges jegyzeteket írta: Juhász Géza, Debrecen, 1955. Zempléni Múzsa 37 2005. nyár

Next