Zempléni Múzsa, 2008 (8. évfolyam, 29-32. szám)

2008-06-01 / 2. szám

Zenij)tcni Ml­Z.Izt a vállalkozások a turizmus fellendülését, a borászatok a tiszta, iparmentes terület megőr­zését, a borturizmus fellendülését, az önkormányzatok a munkahelyteremtést, a nagyobb bevételeket, a településfejlesztést, a kultúra iránt fogékonyak annak bemutatását, felvirá­goztatását, az értelmiség megerősödését látják a leendő Zempléni Nemzeti Parkban. (Elnevezés és terület) A védett terület jövőbeli javasolt elnevezése: Zempléni Nemzeti Park (ZNP). Miért nem Abaúj-Zemplén NP vagy Zemplén-Bodrogközi NP? Hivatkozha­tunk történelmi okokra, az egykori Zemplén vármegye elhelyezkedésére (a Bodrogköz is Zemplén része volt), de ugyanezzel az indokkal cáfolni is lehetne (a Zempléni-hegység nyugati oldala Abaújhoz tartozott). Hangsúlyozhatnánk a területek egyenlőségét, bár ek­kor az Abaúj-Zemplén-Bodrogközi NP mellett kellene érvelnünk. Mi ettől egyszerűbb okot fogalmazunk meg, legyen rövid, könnyen megjegyezhető neve. A tervezett nemzeti park a Zempléni-hegységben és a Bodrogzugban helyezkedne el, gyakorlatilag a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet ösz­­szevonásával és átminősítésével. Új védett részek tehát nem kapcsolódnának hozzá. A ZNP a Hernád és a Tisza által körbeölelt területen, a szlovák határig húzódna, kb. 800 km 2 kiterjedéssel. Nyugaton a Hernád-folyó Felsőkékedtől a Sajó folyóig, majd a Sajó-fo­­lyó Tiszába való betorkollásáig. A határ ezt követően a Tisza-folyó a szlovák határig, majd a szlovák-magyar államhatár. Vita csak abban van, hogy a Rakamaz-Nagyfalu határában lévő gyepek is ide tartozzanak-e? De van olyan javaslat is, amely szerint - hasonlóan kárpáti jellegű élővilága miatt - a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzetet is a ZNP igazgató­sága felügyelhetné. A leendő ZNP által érintett települések: Abaújalpár, Árka, Raskó, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Bózsva, Erdőbénye, Erdőhorváti, Fony, Füzér, Gönc, Göncruszka, Háromhuta, Hejce, Hollóháza, Kéked, Kishuta, Komlóska, Makkoshotyka, Mogyoróska, Nagyhuta, Nyíri, Olaszliszka, Pusztafalu, Regéc, Sima, Szegi, Tárcai, Telkibánya, Tokaj, Zalkod. Természetesen számos további település van, amelynek határában védett területek léteznek, de ezek megmaradnának jelenlegi ter­mészetvédelmi besorolásukban, s nem válnának nemzeti parkká, de kezelésüket a ZNP igazgatóság látná el. A jelenleg is védett területek kiterjedése a leendő működési terüle­ten kb. 35.000 ha. Ez megfelel egy átlagos nagyságú hazai nemzeti parknak. (Hidrológiai értékek) A nemzeti park a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. A hegységet két jelen­tős folyó, nyugatról a Szlovákiában eredő Hernád, keletről a Szlovákiában és Ukrajnában eredő Latorca, Ung, Laborc, Ondava és Tapoly folyók vizéből táplálkozó Bodrog szegélye­zi. A Bodrogközt a Tisza határolja. A hegység északnyugati oldalán, a Borsó-hegy aljáig a patakok közvetlenül a Hernádba torkollnak, Hejcétől délre viszont a Szerencs-patakba futnak. A Nagy-Milic környéke, a hegyköz és a hegység középső részének (pl. Kemen­ce-patak) vizeit a Ronyvába ömlő Bózsva-patak gyűjti össze. A Ronyva Felsőregmectől Sátoraljaújhelyig határfolyó, nem sokkal utána a Bodrogba ömlik. A hegység délkeletre tartó patakjai mind a Bodrogba tartanak. A Bodrog legszebb kanyarulatait és morotváit Szegilong és Bodrogkeresztúr között lehet látni. Bár a térség forrásokban és felszíni víz­folyásokban gazdag, a folyók és patakok vízhozama egyenetlen. A térségben a Tisza, Bodrog és Hernád folyók alkalmas terepei a vízi turizmusnak, víz­parti üdülésnek. A Bodrog-zug csatornái és holtágai hazánkban egyedülálló élményt je- 28

Next