Zempléni Múzsa, 2016 (16. évfolyam, 61-64. szám)

2016-03-01 / 1. szám

LÁTÓTÉR­ Ekat, leépíti a gátlásokat és egy - az alkohol hatása által teremtett - szürreális világba helyezi bele az embert. Ha valaki mértékkel fogyaszt tudatbefolyásoló­ és módosító italt, akkor annak inkább hasznát látja, mert nem megváltoztatja a tudata állapotát, hanem csak jobb kedvre hangolja az egyént. A nemzeti érzés mértéktartó alkalmazása segítheti egy-egy politikai közösség összetar­tozását. Különösen akkor, ha nagy és megoldandó feladat áll az adott közösség előtt.33 Abban a pillanatban, amikor ez mértéktelenségbe fordul át, az adott politikai közösség önértékelése teljesen elszakad a realitásoktól, és merőben szürreális világba kerül. Megítélésem szerint ez az állapot állt elő 1914 őszén Európában. Abban - már csak az általam áttekintett színdarabok alapján is - biztos vagyok, hogy Magyarországon is ez volt a helyzet. A háború kitörése és a nemzeti bornírtság tobzódása egybeesett. 1914 szeptemberé­ben - képletesen szólva - Magyarország elkábította magát önnön tételezett nemzeti nagy­ságától. Mondhatnám azt is: Magyarország más európai országokkal egyetemben módosult tudatállapotba került. Sok idő kellett ahhoz, amíg kijózanodott, hogy aztán megint ittassá váljék. A Nagy Háború utáni időszak tapasztalata alapján ugyanis tudnunk kell, hogy nem csak a nemzeti érzéstől lehet megrészegülni.34 Jegyzetek 1 Ezt a folyamatot mutatja be: Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán. (1914. június 28. - 1914. július 28.). Szerk.: Gerő András. Habsburg Történeti Intézet, Budapest, 2014. 2 Esti Újság, 1914. XIX. évf. 165. szám 3 Kecskeméti Lapok, 1914.145. szám 4 Lehetséges olyan megközelítés, amely minden háborús tematikát vagy katonaszereplőt tartalmazó darabot a há­borús propagandába sorol be. A magam részéről csak azt tekintem háborús hitvallásnak, amely kifejezetten e célból íródott. Kétségtelenül igaz azonban, hogy jó néhány 1914 előtt írott darabot átalakítottak, és a háborúról szóló hang­súlyokkal láttak el. Ezeknek a rendezői elképzeléseknek a számbavétele igazi színháztörténeti kutatói feladat, de az én megközelítésem ezt nem tartalmazza. • A háborús propagandaszínház külön vonulatát képezik a gyerekeknek szóló színdarabok, így például a Komor Gyula és Stephanides Károly által írott „Szepi, a főcserkész”, amelyet a Vígszínház mutatott be 1914. december 19-én. A szüzsé szerint Bombaország (értsd Szerbia) agitátort küld Komitácsi személyében, hogy a háború ellen hangolja a szittyákat. Nem jár azonnal sikerrel, és mindenki nagy örömmel vonul a bombák ellen. Nyebogár, miután a szittyák elfoglalták a fővárost, hiába menekül a földalatti börtönei miatt rettegett „Gonoszok gonoszához” segítségért, a szittyák győzedelmeskednek. (Magyar Színpad, 1914.329. szám, december 19.). De ilyen darab volt az ugyancsak a Vígszínházban 1915 decemberében bemutatott, Komor Gyula által írott színmű, amely a „Hindenburg bácsi” címet viselte. A darab nem túl bonyolult történetében Hungária és Konrád vitéz együtt sikerrel szállnak szembe a gonosz Nyikolajevics­ Muszkával, aki végül elnyeri méltó büntetését (Színházi Élet, 1915.15. szám, december 21.).­­ A Népopera mutatta be a „Vörös ördögök” című színművet. Műfaja szerint alkalmi játék 7 képben. írói: Mérei Adolf és Dr. Béldi Izor. A darab szerkezete: I.A vörös ördögök. II. A mitrovicai tánc. III. A nazarénus. IV. Mindenütt jó, de legrosszabb otthon. V. Megfizettem Világosért. VI. Vive la Kaiser. VII. Magyarország nem volt, hanem lesz. Történet két magyar huszárról, akik sikeresen küzdenek a fronton. Egy volt negyvennyolcas honvéd bosszút áll egy orosz tábornok megölésével régi sérelmeiért. Párizsban forradalom tör ki és a nép követeli, hogy tegyék le a fegyvert a németek előtt. Napóleon szelleme megjelenik és babérkoszorúját Vilmos császár fejére teszi. A Magyar Országgyűlés háború utáni első ülésén deklarálja, hogy Lengyelország és Szerbia koronája a királyhoz tartozik immár. (Magyar Színpad, 1914. 231. és 235. szám, szeptember 2. és 15.). A Vígszínház mutatta be Gábor Andor „Előre!” című szín­játékát 5 felvonásban. Egy, a hadüzenet miatt Franciaországban rekedt magyar földbirtokost és lányát megtámadja a csőcselék, mire egy magyar diplomata védelmükre kel, közben a támadók szétszélednek a porosz közeledésének hírére. A két fiatal közel kerül egymáshoz. Közben hadba vonuló katonák gyülekeznek az Astoriában, Budapesten, és a „nagyszerb­ komité” két kémje is feltűnik. (Magyar Színpad, 1914. 236. szám, szeptember 17.).­­ Pásztor Árpád 1877-ben született, és 1940-ben halt meg. Színműíróként, fordítóként, újságíróként tevékenyke­dett. (Az életrajzi és intézménytörténeti adatok forrása a továbbiakban külön hivatkozás nélkül is. Magyar életrajzi lexikon, I—III. kötet. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1981; valamint: Magyar színház­ 19

Next