Zempléni Múzsa, 2020 (20. évfolyam, 77-80. szám)

2020-12-01 / 4. szám

PAPP Dénes Fivérek a láthatáron Egy verseskönyv, amely három szerzőt tud­hat magáénak, talán érdekes. Egy verses­könyv, amely három testvér írásait fűzi egybe, szimbólum. A családi egység jelentés- és je­lentőségteljes képét idézi meg, a szövetséget. A Horizont cím ég és föld találkozását ígéri, így lesz egyszerre távlat és határ, a felfogható lét és a megismerhető élet köre. A kötet hatvanegy verset tartalmaz, szakaszolásra, csoportosításra irányuló tö­rekvés nyomaival nem találkozunk. Sőt, az egyes versek szerzőségét csak a tartalom­­jegyzékből tudjuk meg, a szövegcímek után zárójelben valamelyik Kádái keresztnevé­nek kezdőbetűje adja tudtunkra. Ugyan­akkor a szerkesztés utólagosan fölfed némi tematikai rendszerezettséget, amely mintha a közösen megképzett horizont felől egy közös origó felé kívánna tekinteni. A léte­zés és a személyiség bejárt, belátható vagy éppenséggel csak sejthető peremvidékei fe­lől az ismerős, felidézhető lélektájak közös metszetét adó család és szülőföld, tehát az eredet irányába. Földrajzilag jól meghatározható ez a közös metszet, a szűkebb szülőföld egy kis­város, Onga. A település hazánk északkeleti régiójában található, a Bükk és a Zemplén hegyei között elterülő, olykor az Alföldet idéző síkvidéken, amely itt-ott már a Cse­rehát lankáin hintázik. Két folyó öleli kö­rül, a Hernád és a Sajó. A 16. században felégették a törökök, de újraépült, állítólag II. Rákóczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Görgey Artúr is járt itt. Ugyanez a hely fontos állomása volt Málik Roland költő­nek, aki 2011-ben, harmincöt évesen halt meg Ecuadorban. Talán a kötet földrajzi nevei is mutathatnak egyfajta horizontot. Például Onga két helyen bukkan föl köny­vünkben, egyszer Miskolc {irányvektor), egyszer London viszonylatában {Áttétek­). Szerepel még a szövegekben Rakamaz te­lepülés (Rituálék), a Hernád folyója {Kéz­apa) és néhány budapesti utcanév {mint­egy 95

Next