Zempléni Múzsa, 2020 (20. évfolyam, 77-80. szám)
2020-12-01 / 4. szám
PAPP Dénes Fivérek a láthatáron Egy verseskönyv, amely három szerzőt tudhat magáénak, talán érdekes. Egy verseskönyv, amely három testvér írásait fűzi egybe, szimbólum. A családi egység jelentés- és jelentőségteljes képét idézi meg, a szövetséget. A Horizont cím ég és föld találkozását ígéri, így lesz egyszerre távlat és határ, a felfogható lét és a megismerhető élet köre. A kötet hatvanegy verset tartalmaz, szakaszolásra, csoportosításra irányuló törekvés nyomaival nem találkozunk. Sőt, az egyes versek szerzőségét csak a tartalomjegyzékből tudjuk meg, a szövegcímek után zárójelben valamelyik Kádái keresztnevének kezdőbetűje adja tudtunkra. Ugyanakkor a szerkesztés utólagosan fölfed némi tematikai rendszerezettséget, amely mintha a közösen megképzett horizont felől egy közös origó felé kívánna tekinteni. A létezés és a személyiség bejárt, belátható vagy éppenséggel csak sejthető peremvidékei felől az ismerős, felidézhető lélektájak közös metszetét adó család és szülőföld, tehát az eredet irányába. Földrajzilag jól meghatározható ez a közös metszet, a szűkebb szülőföld egy kisváros, Onga. A település hazánk északkeleti régiójában található, a Bükk és a Zemplén hegyei között elterülő, olykor az Alföldet idéző síkvidéken, amely itt-ott már a Cserehát lankáin hintázik. Két folyó öleli körül, a Hernád és a Sajó. A 16. században felégették a törökök, de újraépült, állítólag II. Rákóczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Görgey Artúr is járt itt. Ugyanez a hely fontos állomása volt Málik Roland költőnek, aki 2011-ben, harmincöt évesen halt meg Ecuadorban. Talán a kötet földrajzi nevei is mutathatnak egyfajta horizontot. Például Onga két helyen bukkan föl könyvünkben, egyszer Miskolc {irányvektor), egyszer London viszonylatában {Áttétek). Szerepel még a szövegekben Rakamaz település (Rituálék), a Hernád folyója {Kézapa) és néhány budapesti utcanév {mintegy 95