ZeneSzó, 2006. (16. évfolyam, 1-10. szám)

2006 / 8. szám

tehetséggel követte példájukat. A mai hangverseny Bartók Béla születésének 125. évére emlékezik. Mi sem illik ide jobban, mint egy Kodály idézet a Visszatekintésből, olyan írásból, mely 1946-ban, éppen 60 évvel ezelőtt, Bartók Béla halálának első évfordulója kapcsán keletkezett: „Elment. Az ittmaradottak dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt, hadd jus­sanak ezek a művek oda, ahová szánva voltak: az emberek szívébe." Nem kétséges előttem, hogy az előadók és hallgatóik szívébe itt ma eljut Bartók műveinek üzenete. Az idei évforduló azonban megmutatta, hogy még sok a ten­nivaló. Akik már részesültek Bartók zenéjének ajándékaiból, tartsák feladatuknak a jövőben, hogy osszák meg kincseiket másokkal. Minél többekkel! És ne csak az év­forduló ürügyén, hanem állandó jelleggel. Hétköznap és ünnepnap. Hiszen ünnep egyúttal minden ilyen közösségi alkalom, ahol az együtt-muzsiká­­lás öröme zengi be a falakat és a lelkeket. Gondolataim sorához immár csupán egy mondat szólaljon meg, a „Levél az otthoniakhoz" befejezése: „Kívánom, az Isten áldja meg kendteket, Szerencsétlenségtől óvja mindenünket, Szíveteket soha bánatba ne ejtse, Nemzetemet soha semmi baj ne érje, Soha semmi baj!" Ezt üzeni nekünk a mi Bartók Bélánk. Ittséből GÖTVEN ÉVES A GALÁNT­AI KODÁLY ZOLTÁN DALOSKÖR „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben él és hal. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be." - olvashatjuk Kodály Zoltán gondolatait az ötven éves születésnapját ünneplő és a Mester útmutatását magáévá tevő együttes, a Galántai Kodály Zoltán Daloskor honlapján. A Daloskor 1956 őszén alakult Ág Tibor karnagy veze­tésével. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyen­gette, aki nevének viseléséhez is hozzájárulását adta és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. Az alapítókarnagy Ág Tibor 1979-ig irányította a kórust, három évig Chemez Zsuzsa, majd 1982-től Józsa Mónika vezeti az együttest. Józsa Mónika a Nyitrai Konstantin Filozófiai Egye­tem ének - zene tanára, aki számos karnagyi díj, különdíj birtokosa, s aki a kórusmozgalomban kifejtett munkássága elismeréséül 2002-ben a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje kitüntetést is megkapta. A Galántai Daloskörrel - mely meg­­alakulása óta ragaszkodik régi elnevezéséhez­ - prófétai elhivatottsággal ápolják Kodály emlékét, a kodályi hagyo­mányokat és messze földre viszik hírét a szlovákiai magyar kóruskultúrának. Jártak Magyarországon, Németországban, Romániában, Csehországban, Olaszországban, Izraelben és Franciaország­ban. Repertoárjuk több mint kétórányi műsoridő, melyben valamennyi stí­luskorszak megtalálható. Komoly értéket képviselnek Kodály és a nagy ma­gyar „klasszikusok", valamint a mai magyar zeneszerző generáció műveinek hiteles tolmácsolásával. 2006. október 7-én a galántai Daloskor ünnepelt. Az utóbbi években lát­ványosan épülő, szépülő mátyusföldi kisváros vegyes kara és karnagya Józsa Mónika ünnepelni hívta közönségét, barátait. Az ünneplés megszervezé­sében élen járt a CSEMADOK városi szervezete, a város önkormányzata s szívét - lelkét kitette most is a fáradhatatlan Mézes Rudolf. Ragyogó napsütés fogadta szombaton délelőtt a Városháza előcsarnoká­ban rendezett kórustörténeti kiállítás megnyitójára érkezett hazai és ma­gyarországi vendégeket. A megnyitót szimpózium követte a nagyteremben, melynek témája a Daloskor története, szakmai fejlődése, Galánta zenei élete, a kodályi örök­ség volt. A meghívott előadók sorában szót kapott az alapító karnagy Ág Tibor, a galántai Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkarának karnagya Balogh Csaba, a Galántáról elszármazott, ma Százhalombattán élő Chemez Zsu­zsa, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke Duka-Zólyomi Emese, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet volt igazgatóhe­lyettese Ittzés Mihály, a Liszt Ferenc Zeneakadémia egyetemi tanára Párkai István, a Magyar Muzsikus Fórum elnöke Tóthpál József. Személyes élmé­nyeiről, a kórusaikhoz fűződő kötődésről, barátságról beszélt Erdélyi Ágnes veszprémi, Kertész Attila pécsi, Kneifel Imre székesfehérvári és Sapszon Fe­renc budapesti karnagy. A szimpózium után Alexander Mézes polgármester fogadta a vendégeket, aki beszámolt Galánta gyors fejlődé­séről és méltatta a kórus városban betöltött szerepét. Délután a vendégek a Kecskeméti Pedagógus Énekkar társaságában Mézes Rudolf szakszerű idegenvezetésével elzarándokoltak a Kodály em­lékhelyekhez. A vasútállomáson - ahol Kodály a legszebb gyermekéveit töltötte - megkoszorúzták az emléktáblát, majd ellátogattak a Kodály Zoltán Alapiskolába, a Gimnáziumba, a városi parkba, ahol szintén egy- egy koszorút helyeztek el Galán­ta nagy fiának emléktáblájánál, illetve szobrainál. A jubileumi nap fénypontja mégis az esti ün­nepi hangverseny volt a maga változatos, remek­műveket felsorakoztató műsorával. Nyolc nagy formátumú Kodály mű szólalt meg szuggesztív előadásban a jubiláló együttes és a vendég Kecs­keméti Pedagógus Kórus tolmácsolásában Az elhangzó művek közül emlékezetes marad Kodály: Ének Szent István királyhoz, Balassi Bálint elfelejtett éneke, Sík Sándor Te Deuma Kocsár Miklós művei közül az Ó, hajnal, hajnal, a Könyörgés tavasszal - 1957, valamint Bár­dos­ Jeremiás próféta könyörgése. A hangversenyen Csáky Pál parlamenti képviselő, volt miniszterelnök helyettes meleg szavakkal köszöntötte a ju­biláló együttest, majd Erdei Péter professzor, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója méltatta a fél évszázad történetét, a galántai kórus helyét, szerepét a magyar kóruskultúra közvetítésében: „Az utóbbi évek­ben elsajátított repertoár, illetve annak magas szintű meg­szólaltatása minden reményt megad arra, hogy az együttes a további években töretlenül építhesse közösségi, szak­mai jövőjét. Józsa Mónika sokéves, lelkiismeretes oktató - nevelő munkája meghozta gyümölcsét." Színpadi műsorával köszöntötte meg az énekkart a ga­lántai Zora Vegyeskar, a Galántai TRIO és Juhász Tamás operaénekes. A varázslatos esten hosszan sorakoztak a köszöntők: a magyarországi és a szlovákiai hivatalos szervezetek, a baráti kórusok, a testvérvárosok képviselői. Virágerdő borí­totta be a színpadot, végül - az ünnepi koncert méltó befe­jezéseként - felcsendült Kodály Esti dala. /CiviIesz /Ultra 10 ZeneSzó

Next