ZeneSzó, 2007. (17. évfolyam, 1-10. szám)

2007 / 9. szám

hagyományaink értékeinek megőrzése mellett, ugyanakkor európai művészként és tudósként úgy véli: „Kelet és Nyugat ütközőpontján álló országnak, népének élete célja csak az lehet, hogy mind a kettőhöz tartozzék, ellentéteiket magában kibékítse, egybeolvassza. Ebből a szempontból értéktelen az a magyarság, amely nem európai, és számunkra értéktelen az európaiság, ha­nem magyar is egyszers­mind.” Az Európai Unióhoz tört­ő csatlakozás ars poeticáját ennél korszerűbben megfogalmaznia még senkinek sem sikerült. Nevezhetjük ezért Kodályt akár eurocentrikusnak, akár euro­­konzervatívnak, hiszen csak az európai zenekultúra értékeinek bázi­sán tudja elképzelni a jövőt, ugyanakkor tény, hogy az elmúlt harminc esztendő popzeneáradata, kommersz zenei zuhataga, s ezek hazai si­lány utánzatai, amelyek Caliban primitív indulatainak megnyilvánu­lásaiként hatnak, a klasszikus zenei értékek teljes visszaszorulásához vezethetnek. Tönkre tehetik vagy már tönkre is tették az ifjúság s a felnőtt társadalom természetes érzékenységét és fogékonyságát a humanisztikus értékek befogadására. Ma már ott tartunk, hogy a drogfogyasztásnak is saját zenéje van, és nyilvánvaló, hogy a „zenei globalizáció” ízlés-, lélek- és erkölcsromboló áradásának hátterében láthatatlan mozgatóként a telhetetlen multinacioná­lis tőke áll. Ha valóságosan művelt világot akarunk itt Magyarországon és Európában a harmadik évezredben, ki kell szabadítanunk kultúránkat a globális ízlésterror öleléséből. HANGVERSENY PÁTER TAMÁS ALAJOS EMLÉKÉRE !A hagyományok ápolása, őrzése és átörökítése ne­mes feladat, számos példáját tapasztal­hatjuk országszerte. Ennek egyik meg­hatóan szép megnyilvánulásáról szól beszámolónk. Páter Tamás Alajos karnagy, zene­szerző emlékére rendezett egyházzenei hangversenyt tartottak 2007. október 13-án, Budapesten a II. kerületben az Országúti Ferencesek Templomában. A ma is működő nagy nevű Kapiszt­­rán Kórus megalapítója Páter Tamás Gergely Alajos volt. A ferences rend tag­jaként bölcseleti és teológiai tanulmányai mellett kántorképzőt is végzett, és már többévi zenei működés állt mögötte, amikor 1941-ben Kodály Zoltán bizta­tására a Zeneművészeti Főiskola egy­házzenei, egyházkarnagyi, majd zenesz­erzés szakára iratkozott be. A háborút követő legnehezebb időben 1945-ben az erősen romos Margit körúti Ferences rendház épületében kezdte meg a kórus szervezését. Tagjai egyaránt voltak gyermekek és felnőttek, majd különvált a gyermekkar és rövid időn belül zenekar is társult a kórushoz. Első jelentős szereplésük 1947 novemberében volt. Az akkor már 150 tagú együttest Kapisztrán Szent Jánosról nevezte el, a világraszóló nándorfehérvári győzelem hőséről. Hamarosan ismert­té vált a kiváló együttes és rendszeresen szerepeltek a Magyar Rádióban és a Zeneakadémián. Néhány év múlva azonban e lehetőségek egyházi kórus számára az 50-es évek elején megszűntek,­ de nem a szereplé­seik. Ez időtől nem csak a főváros, hanem sok vidéki templom közönsége előtt mutatták be a liturgikus „a capella” irodalmán túl az oratórium, kantáta és mise műfajok gazdag repertoárját. Országjárásukkal valósá­gos missziót láttak el a nagyszabású zenei remekművek bemutatásával. Előadásaikon a zenekari és énekes szólisták legrangosabb képviselői szerepeltek. Páter Tamás Alajos zeneszerzői bemutatkozását az 1956-ban előadott, kirobbanó sikert elért „Nándor­fehérvár 1456”c. oratóriuma jelentette. Ezt követően művek hosszú sora következett, vegyeskarra, gyermekkarra komponált a capella darabok, és orgona, vagy zenekar kiséretes művek, misék. Sajnálatosan rövid élet adatott számára, mindössze ötvenkét esztendő, de eze­ket az éveket valósággal végig lobogta. A huszonkét esztendős karnagyi működése során megszólaltatt­a a zeneirodalom vala­mennyi korszakának legjelentősebb alko­tásait. Minderről beszámolók, kritikák leve­lek szólnak. De mindenekfölött közöttünk vannak azok az egykori énekkari tagok akik személyesen ismerhették, közvetlen részesei lehettek a zenei élményeknek és vonzáskörébe tartoztak ennek a rendkívüli karizmatikus egyéniségnek aki tehetségé­vel, emberségével, a szeretet hangján min­denkit meghódított aki a közelébe került. Ők emlékeznek és nem felejtenek! 1995-ben létrehozták a Páter Tamás Alajos Alapítványt. Egyik feladatuk a zeneszerzői oeuvre gondozása. A szerző egyházzenei művei a Tamás Alajos Gyűjteményben vannak, és ezek őrzése és kikölcsönzése jelenti e feladatkört. A feladat másik része annak a lehetőségnek a fenntartása, hogy a művek élő kapcsolatba kerülhes­senek az előadókkal és az érdeklődő közönséggel. Ennek érdekében dolgozták ki a pályázati rendszert. Pályázatot hirdetnek gyermek­­kórusok, felnőtt kórusok, vegyeskarok, egyházi kórusok és zeneka­rok, számára. A beküldött pályázati anyagot kibővített kuratórium, szakmai zsűri értékeli, és díjazza. Az első pályázatot 1996-ban indí­tották amikor 8 kórus jelentkezett, a következő évben a jelentkezők száma már 15 volt. Ez a létszám körülbelül állandósult az immáron kétévenként meghirdetett pályázatokon. A kórusok a Zeneműtárból kölcsönözhetik ki a műveket. Ennek a nagy szervezést igénylő munkának egyik fő szervezője Kovács Márta aki nagy körültekint­ ő ZeneSzó

Next