ZeneSzó, 2007. (17. évfolyam, 1-10. szám)
2007 / 9. szám
hagyományaink értékeinek megőrzése mellett, ugyanakkor európai művészként és tudósként úgy véli: „Kelet és Nyugat ütközőpontján álló országnak, népének élete célja csak az lehet, hogy mind a kettőhöz tartozzék, ellentéteiket magában kibékítse, egybeolvassza. Ebből a szempontból értéktelen az a magyarság, amely nem európai, és számunkra értéktelen az európaiság, hanem magyar is egyszersmind.” Az Európai Unióhoz törtő csatlakozás ars poeticáját ennél korszerűbben megfogalmaznia még senkinek sem sikerült. Nevezhetjük ezért Kodályt akár eurocentrikusnak, akár eurokonzervatívnak, hiszen csak az európai zenekultúra értékeinek bázisán tudja elképzelni a jövőt, ugyanakkor tény, hogy az elmúlt harminc esztendő popzeneáradata, kommersz zenei zuhataga, s ezek hazai silány utánzatai, amelyek Caliban primitív indulatainak megnyilvánulásaiként hatnak, a klasszikus zenei értékek teljes visszaszorulásához vezethetnek. Tönkre tehetik vagy már tönkre is tették az ifjúság s a felnőtt társadalom természetes érzékenységét és fogékonyságát a humanisztikus értékek befogadására. Ma már ott tartunk, hogy a drogfogyasztásnak is saját zenéje van, és nyilvánvaló, hogy a „zenei globalizáció” ízlés-, lélek- és erkölcsromboló áradásának hátterében láthatatlan mozgatóként a telhetetlen multinacionális tőke áll. Ha valóságosan művelt világot akarunk itt Magyarországon és Európában a harmadik évezredben, ki kell szabadítanunk kultúránkat a globális ízlésterror öleléséből. HANGVERSENY PÁTER TAMÁS ALAJOS EMLÉKÉRE !A hagyományok ápolása, őrzése és átörökítése nemes feladat, számos példáját tapasztalhatjuk országszerte. Ennek egyik meghatóan szép megnyilvánulásáról szól beszámolónk. Páter Tamás Alajos karnagy, zeneszerző emlékére rendezett egyházzenei hangversenyt tartottak 2007. október 13-án, Budapesten a II. kerületben az Országúti Ferencesek Templomában. A ma is működő nagy nevű Kapisztrán Kórus megalapítója Páter Tamás Gergely Alajos volt. A ferences rend tagjaként bölcseleti és teológiai tanulmányai mellett kántorképzőt is végzett, és már többévi zenei működés állt mögötte, amikor 1941-ben Kodály Zoltán biztatására a Zeneművészeti Főiskola egyházzenei, egyházkarnagyi, majd zeneszerzés szakára iratkozott be. A háborút követő legnehezebb időben 1945-ben az erősen romos Margit körúti Ferences rendház épületében kezdte meg a kórus szervezését. Tagjai egyaránt voltak gyermekek és felnőttek, majd különvált a gyermekkar és rövid időn belül zenekar is társult a kórushoz. Első jelentős szereplésük 1947 novemberében volt. Az akkor már 150 tagú együttest Kapisztrán Szent Jánosról nevezte el, a világraszóló nándorfehérvári győzelem hőséről. Hamarosan ismertté vált a kiváló együttes és rendszeresen szerepeltek a Magyar Rádióban és a Zeneakadémián. Néhány év múlva azonban e lehetőségek egyházi kórus számára az 50-es évek elején megszűntek, de nem a szerepléseik. Ez időtől nem csak a főváros, hanem sok vidéki templom közönsége előtt mutatták be a liturgikus „a capella” irodalmán túl az oratórium, kantáta és mise műfajok gazdag repertoárját. Országjárásukkal valóságos missziót láttak el a nagyszabású zenei remekművek bemutatásával. Előadásaikon a zenekari és énekes szólisták legrangosabb képviselői szerepeltek. Páter Tamás Alajos zeneszerzői bemutatkozását az 1956-ban előadott, kirobbanó sikert elért „Nándorfehérvár 1456”c. oratóriuma jelentette. Ezt követően művek hosszú sora következett, vegyeskarra, gyermekkarra komponált a capella darabok, és orgona, vagy zenekar kiséretes művek, misék. Sajnálatosan rövid élet adatott számára, mindössze ötvenkét esztendő, de ezeket az éveket valósággal végig lobogta. A huszonkét esztendős karnagyi működése során megszólaltatta a zeneirodalom valamennyi korszakának legjelentősebb alkotásait. Minderről beszámolók, kritikák levelek szólnak. De mindenekfölött közöttünk vannak azok az egykori énekkari tagok akik személyesen ismerhették, közvetlen részesei lehettek a zenei élményeknek és vonzáskörébe tartoztak ennek a rendkívüli karizmatikus egyéniségnek aki tehetségével, emberségével, a szeretet hangján mindenkit meghódított aki a közelébe került. Ők emlékeznek és nem felejtenek! 1995-ben létrehozták a Páter Tamás Alajos Alapítványt. Egyik feladatuk a zeneszerzői oeuvre gondozása. A szerző egyházzenei művei a Tamás Alajos Gyűjteményben vannak, és ezek őrzése és kikölcsönzése jelenti e feladatkört. A feladat másik része annak a lehetőségnek a fenntartása, hogy a művek élő kapcsolatba kerülhessenek az előadókkal és az érdeklődő közönséggel. Ennek érdekében dolgozták ki a pályázati rendszert. Pályázatot hirdetnek gyermekkórusok, felnőtt kórusok, vegyeskarok, egyházi kórusok és zenekarok, számára. A beküldött pályázati anyagot kibővített kuratórium, szakmai zsűri értékeli, és díjazza. Az első pályázatot 1996-ban indították amikor 8 kórus jelentkezett, a következő évben a jelentkezők száma már 15 volt. Ez a létszám körülbelül állandósult az immáron kétévenként meghirdetett pályázatokon. A kórusok a Zeneműtárból kölcsönözhetik ki a műveket. Ennek a nagy szervezést igénylő munkának egyik fő szervezője Kovács Márta aki nagy körültekint ő ZeneSzó