ZeneSzó, 2007. (17. évfolyam, 1-10. szám)

2007 / 10. szám

_1­1- A KODÁLY ZOLTÁN JUBILEUMI ESZTENDŐRŐL .. Elhagyva a 2007-es esztendőt visszhangzik bennünk a sok zenei emlék. A „Kodály-év” megmozgatta az országot és hatósugara messze túlszárnyalt a nagyvilágba. Két neves évfordulóra emlékeztünk. Március 6-án volt Kodály Zoltán halálának 40. évfordulója, és december 16-án születésének 125. évfordulója. A megszámlálhatatlan rendezvény, megemlékezések, hangversenyek átszőtték a teljes esztendőt, sőt az előké­születek, a tervezések már az azt megelőző évben elkez­dődtek. A felkészüléshez a „legkisebbek” is felzárkóztak, sőt kezdeményezői voltak az országos mozgalomnak. Talán a pi­ramis hasonlata mutatja szemléletesen ezt a hatalmas zenei bemutatkozást. A tudomány, a népzene és a zenepedagógia jeles képviselői tartották előadásaikat. Kiállítások mutatták be Kodály életét, munkásságát. Kiváló együttesek, szólis­ták, kórusok, zenekarok, neves művészeink, karmestere­ink szólaltatták meg Kodály zeneszerzői munkásságának csodálatos oeuvréjét, egyre magasabbra jutva, míg a csúcsot a csodálatos Maratoni-hangverseny jelentette december 12-én a Zeneakadémián. Ilyenre még soha nem volt példa! Egész nap két helyen a Nagyterem­ben és Kisteremben Kodály művei szólaltak meg, kiváló művészek, zenekarok, budapesti és vidéki kórusok előadásában. Telt ház volt a Zeneakadémián és hömpölygött a közönség egész álló nap, elragadta­tással dicsérték a produkciókat, az ő nevükben is han­gozzék itt a dicséret és elismerés! Szóljunk most az alapokról. Arról a széles és biz­tos bázisról, ahonnan a csúcsra igyekvők elindultak és elindulnak. Ők a „legkisebbek”, az ország isko­láinak, kórusainak széles tábora. Kodály Zoltán oly gyakran gondolt őrájuk és említette jelentőségüket. Nos csatasorba álltak, kezdeményezői voltak tavasz­tól, télig a zenei rendezvényeknek. Bemutatót, zenei napot, ünnepi hangversenyt, vetélkedőt rendeztek, Kodály műveltségi versenyek résztvevői voltak. S tet­ték ezt éppen azok, és ott, ahol az idő és pénz szorí­tása a legerősebb. Túl­emelkedtek az elfogadhatatlan óraszám nehézségén. Áldozatos pedagógusok és lel­kes gyermekek ajánlották fel idejüket és energiájukat, hogy példát mutathassanak arra, hogy „Legyen a zene mindenkié!” És hol? Falun, községben, kisebb és na­gyobb városban, a főváros különböző kerületeiben. Lehe­tetlen beszámolni a zenével való találkozás e sokrétű meg­nyilvánulásáról. De éppen a különbözőségüknél fogva had említsünk meg néhány példát. A Mátra-aljai szépséges Tar község - Kodály Zoltán népdalgyűjtéseinek egyik színhelye - már tavasszal ren­dezett Kodály-vetélkedőt, bevonva a környék több iskoláját. A Népdalok gyönyörű seregszemléjét - kiemelve Kodály gyűjtéseit - vonultatták fel osztályéneklési versenyek során. Tavasszal Cegléden a Kossuth Lajos Gimnáziumba. Ősszel Pécset a Ciszteri-rend Nagy Lajos Gimnáziumában. (Ez is­kolánként kb. 600 tanuló aktív énekét jelentette.) A főváros környéki Budaörs az egész évet átívelő program keretében novemberben Ünnepi hangversenyt tartott, három amatőr kórus rész­vételével, ahol a Polgármester saját gyermekkori élményét - Kodály sze­mélyes megismerését iskolájukban tett látogatása során - mondhatta el köszöntőjében. Budapest XI. kerület Pedagógia Központja egész napos továbbképzést szervezett, befejezésként a zárókoncerten a kerület va­lamennyi iskolájának énekkara szerepelt, korosztályuknak megfelelően előbb 3 kórusban, majd összkarban. Felemelő volt és emlékezetes marad a sok száz gyermek örvendező éneke. Mindeközben zajlott a Magyar Zenei Tanács és Jeunesses Musicales Hungary „Serkenj fel kegyes nép” címmel megrendezett Kárpát-meden­cei vetélkedője. A döntőt december 17-én tartották Kecskeméten hat általános iskolai és hat középiskolai csoport részvételével. A szülőváros Kecskemét, egész évet átívelő sokrétű, gazdag programja ugyancsak külön beszámolót érdemel. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a KÓTA, éves tervé­ben kiemelt helyen szerepelt valamennyi Kodály Zoltán szellemében és tiszteletére rendezett zenei esemény. Magyar és Nemzetközi Kórus-és karmester verseny, Szakmai továbbképzések, Éneklő Ifjúság hangversenyek, Ünnepi hang­versenyek rendezése az ország minden részében. A teljesség igé­nye nélkül megemlítve Nyíregy­háza, Debrecen, Eger, Veszprém, Pécs, Szeged városainak közös zenei összefogását. E lap hasáb­jain bőséges tájékoztatásban, és különböző beszámolókban értesülhettek olvasóink. A KÓTA Ifjúsági Bizott-­­­ságának rendezvénye, a Kodály I Zoltán Zenei Műveltségi Verseny­e december 1-én volt Budapesten.­­ A tervezés ez esetben is egy évvel előbb kezdődött. A „Fel­hívás”-t követően az ország kü­lönböző részeiből jelentkeztek általános és középiskolák. A házi versenyek megtartását követően 10 csapat jelentkezett a döntőben való részvételre. A feladato­kat nagy körültekintéssel szervezte a szerkesztő bizottság Mocskonyiné Tallér Edit vezetésével. Tagjai: Hraschek Katalin, Cseri Zsófia, Igaliné Büttner Hedvig, Réger Mónika, Döbrössy János, Nagy Ernő. Ők egyúttal közreműködő segítői is voltak a döntő lebonyolításakor. További szak­mai segítséget nyújtott dr. Kerekesné Péter Anna és dr. Mindszenty Zsu­zsanna, a KÓTA társelnöke. A verseny színhelye a Magyar Kultúra Alapítvány Corvin terme volt, ahol a versenyre érkezett nyolc iskola 6-6 fős csapata foglalta el helyét az asztaloknál.­­ Kodály Zoltán zenéje szólalt elsőként, a Marosszéki táncok részlete, majd egy elhangzott beszédből hangzottak fel szavai, és befe­jezésül felcsendült a Nagyszalontai köszöntő.­­ A felvételek után Weöres Sándor versét mondta el Fabis Enikő 8. osztályos tanuló. Ezt követte a zsűri bemutatása: Kollár Éva és Ugrin Gábor, elnök: Szőnyi Erzsébet A résztvevő csapatok a sorsolás sorrendjében: Bocskai István Gim- Kodály Zoltán vetélkedő a Corvin teremben ZeneSzó 5

Next