ZeneSzó, 2008. (18. évfolyam, 1-10. szám)
2008 / 1. szám
ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! Beszámoló a Hajdú-Bihari Zenei Egyesület Kodály-emlékhangversenyéről Amikor már-már azt gondolná az ember, hogy mindenki csak a saját ügyes-bajos dolgaival van elfoglalva, akkor jön egy kezdeményezés, egy ötlet, ami először csak a legmerészebb vállalkozó szellemű társak fantáziáját mozgatja meg, majd egyre többen állnak az ügy mellé, végül már szinte mindenki részt akar benne venni. Ez persze akár természetes is lehetne, hiszen a kezdeményezés jelmondata: „Ünnepeljünk együtt, egymás és magunk örömére”! A 2006-os évben Bartókot ünnepeltük, s tudtuk, hogy egy év múlva kedves kötelességünk lesz nagy tanítónkra, Kodály Zoltánra emlékezni. Debrecen honatyái, hamar felismervén, hogy a város és Mesterünk között különleges kapcsolat volt, szokatlan intenzitással koordinálták és támogatták az évfordulóval kapcsolatos kezdeményezéseinket. A város rendezvénysorozatot indított Kodály-emlékév Debrecen címmel, melyben számos esemény sorakozott, mind a Kodályra való emlékezés jegyében. Tudományos konferencia az MTA tagjainak részvételével, kiállítás Gulyás György, a Debreceni Kodály Kórus alapító karnagya hagyatékából, műveltségi vetélkedő abban a szakközépiskolában, mely még életében felvette a nagy zeneszerző nevét és koncert a Zenei Világnapon, a Debrecenben ritkán játszott Háry János hangversenyszerű előadásával. Még a Debreceni Irodalmi Napok is zenei főtémával kezdődött ebben az évben. A Hajdú-Bihari Zenei Egyesület hangversenyét ezen emlékév záróeseményeként, Kodály születésnapjához igazodva, 2007. december 15-én rendeztük meg. Az egyesület elnöke - e cikk szerzője - két éve, amikor elfoglalta ezt a nem túlságosan hálás, de lehetőségekben gazdag pozíciót, célul tűzte ki az önállóan működő, külön életet élő tagozatok összefogását, s azt, hogy minden évben szervezzen egy olyan hangversenyt, melyen a gyermekkórusok, nőikarok, felnőtt vegyeskarok és zenekari szekciónk jelenlegi egyetlen tagja, a Lyra Szimfonikus Zenekar mind részt vesznek. Itt persze nem is elsősorban a részvételre szándékoztuk helyezni a hangsúlyt, hanem a közös előadásra, az együttes muzsikálás lehetőségének megteremtésére. Az elképzelés másik alappillére az volt, hogy együtteseink olyan produkcióban vehessenek részt, melyet önerőből nem tudnak létrehozni. Így született meg az az ötlet, hogy a Kodály-év záró eseményeként csendüljön föl a Psalmus Hungaricus több kórus aktív közreműködésével. A mű előadásához a Lyra zenekar (művészeti vezető: Pallagi Tamás) professzionális segítőtársra is talált: a Debreceni Filharmonikus Zenekar is hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhatott dédelgetett álmunk. Városunk még mindig legjobb akusztikájú hangversenytermében, a Bartók-teremben telt ház előtt, ünnepélyes légkörben zajlott le ez a számunkra oly fontos esemény. Az ünnepi est - a helyszín adottságait kihasználva - egy tárlatmegnyitóval kezdődött: Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg az előtérben rendezett, Kodály Zoltán élete és munkássága képekben című kiállítást, majd a hangversenyteremben városunk alpolgármestere, Halász János köszöntötte a megjelenteket. Angyali gyermekhangokkal kezdődött Kodály szellemének megidézése. A Voces Iuvenum Gyermekkar Dobiné Hajik Katalin vezényletével az Ének Szent István királyhoz, az Ave Maria és az Angyalok és pásztorok című műveket adták elő megragadó átéléssel és energiával. A kiváló, nagymúltú női kar, a Kölcsey Kórus igen változatos műsorral gazdagította hangversenyünket. A 150. genfi zsoltárt vezényelt Duffek Ildikó egyetemi hallgató), Árva vagyok (vezényelt Tamási László), Táncnóta (vezényelt Baliga Ádám egyetemi hallgató). Az együttes nemcsak tisztán, a különböző karnagyok elképzeléseit bravúros pontossággal megvalósítva, de rendkívül megkapóan és magával ragadóan adta elő műsorát. Ezt követően a Debreceni Egyetem Monteverdi Kórusa lépett a színpadra: a Magyarország címere, a Székely keserves, végül a Szép könyörgés című vegyeskari művek hangzottak el tőlük, Takács Ildikó és Pazár István irányításával. Örömmel hallottuk, hogy kórusaink bátran vállalkoznak kevésbé ismert, esetleg nehezebb, de mély mondanivalót tartalmazó művek előadására is. A korai Kodály-művek egyikének, a Nyári estének kicsit még posztromantikus hangzásvilágát a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar ideálisan tolmácsolta. Pallagi Tamás vezetése alatt az együttes sok új és szép zeneművel örvendeztette már meg a közönséget, ez az előadás is emlékezetes percekkel ajándékozta meg a hallgatóságot. A két nagyzenekari műsorszám közötti ellenpontként Guessous Majda Mária csodásán szép hangját hallgathattuk. A félig arab származású fiatal előadó Kodály által gyűjtött népdalokat énekelt, s autentikus biztonsággal varázsolta elénk a múlt században még élő magyar népi kultúrát. Az este csúcspontja kétségkívül a Psalmus Hungaricus nagy apparátust felvonultató megszólaltatása volt. Ez a csodálatos hitvallás rendszeres műsorszáma a magyarországi hangversenyeknek, a 2007-es évben mégis 4 ZeneSzó