ZeneSzó, 2011. (21. évfolyam, 1-10. szám)
2011 / 1. szám
A 60 ÉVES BUDAPESTI IFJÚSÁGI KÓRUS KÖSZÖNTÉSE Tűz-szivárvány, azaz a legendás KISZ Központi Énekkar jubileumára A 2010-ES JUBILEUMI ÉV Ha egy pici szerencséje van Lantos Rezső karnagy úrnak, tanítványai Rudi bácsijának, és feleségének, Edit asszonynak, akkor megélhették volna, hogy egykori dalosaik milyen szeretettel gondolnak az együtt töltött évekre, sőt azt is, hogy az általuk 60 évvel ezelőtt alapított Központi Kórus ma is él, sőt virágzik. 2010. május 8-án volt az első születésnapi koncert a Szent Imre Gimnáziumban, a második pedig november 20-án a Szent Teréz templomban, melyek műsorát repertoárjuk legkedvesebb darabjaiból állították össze. Voltak olyan számok, melyekben az egykori tagok is közreműködtek. Azok, akik a lelkük mélyén mindmáig hordozzák a Lantos-házaspár próbáinak, koncertjeinek emlékét, éltetik az akkor született barátságokat, és kotta nélkül tudják az évekkel/évtizedekkel ezelőtt tanult műveket. AZ ELSŐ 27 ÉV Az énekkar 1950. május 1-jén alakult meg Lantos Rezső, Darázs Árpád és Lantos Edit vezetésével. Miután Darázs Árpád 1957-ben elhagyta az országot, Lantos Rezső* és Lantos Edit** vezette tovább a dalos csapatot, amely 1957. március 21-én vette fel a KISZ Központi Művészegyüttes Központi Énekkara nevet. Tartott mindez Lantos Rezső 1977-ben bekövetkezett haláláig. A Központi Kórus kezdettől fogva a legkiválóbbak közé tartozott, sikeresen vett részt az itthoni és az európai fesztiválokon, első díjak sokaságát megnyerve (pl. Debrecen, Hága, Llangollen, Tolosa, Várna, Arezzo, Moszkva, stb). Sikereik nyomán számos magyar szerző ajánlotta új művét az énekkarnak és karnagyának. A legtöbbet Bárdos Lajos, aki 11 kórusdalt írt részükre (pl.: A jövő emberéhez, Énekeljetek!, Még nem elég!, Első népdalrapszódia, Prológus, stb.), melyek bemutatásával Lantos Rezső elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ő alakította ki e művek hiteles előadói hagyományát, mintát és mértéket teremtve ezzel. De elmondhatjuk azt is, hogy mind a mai napig mintául szolgál az a széles érzelmi és dinamikai skálájú előadásmód, az a stílus is, amely Lantos Rezsőt/Editet és kórust ismertté és oly naggyá tette világszerte. „Míg élt, szelíden mosolygott, halkan beszélt, kórusa mennydörgőtt helyette és kórusa suttogta el szívének legbensőbb titkait. Nem a látványos színpadi gesztusok, hanem az összetartozás, az együttérzés varázslatában, a próbák felejthetetlen légkörében, a műért való aggódás bűvöletében forrtak eggyé. Elérte, amit kóruskarnagy elérhet, énekesei rajongtak érte”- írta róla kollégája, Lukin László tanár úr 1977-ben szép búcsúztatójában. IFJÚKOR FELNŐTTKOR 1977-től 1996-ig az énekkar vezetője Strausz Kálmán*** Liszt-díjas karnagy, Vásárhelyi Zoltán és Párkai István tanítványa volt. Vele a Központi Kórus repertoárja oratórikus művekkel gazdagodott, miközben továbbra is fontos résztvevői maradtak a hazai és a nemzetközi koncertéletnek. Strausz Kálmán karigazgatása alatt készült el Liszt Ferenc, Missa Choralis-ának egyetlen itthoni lemezfelvétele. Az együttes az ő irányítása alatt vette fel a rendszerváltás körüli hónapokban mai nevét! A sikerszéria 1996-tól is folytatódott, amikor az énekkar vezető karnagya Gerenday Ágnes**** lett, aki többek között Vásárhelyi Zoltán, Maklári József, Ónody Márta, Nagy Olivér és Szokolay Sándor irányítása alatt végezte el a Zeneakadémiát. Karénekesként kezdte, majd korrepetitora, zongorakísérője, 1986-tól pedig másodkarnagya lett a kórusnak. Gerenday Ágnes mesteri érzékkel és mindmáig tartó lankadatlan szorgalommal, szenve s Lantos Rezső (1927-1977) Liszt-díjas karnagy a Zeneakadémián karvezetés és orgona szakon, többek között Kodály Zoltán és Bárdos Lajos tanítványa volt. A KISZ Központi Művészegyüttes Központi Énekkara mellett 1957-től húsz éven át a Magyar Állami Népi Együttest vezető karnagya is volt. ** Lantos Rezsőné Osváth Edit (1928-2010) az ELTE Fazekas Mihály Gyakorló Iskolájának ének-zene szakos egyetemi gyakorlatvezető tanáraként hosszú éveken keresztül oktatta a zeneakadémiai hallgatókat a gyakorlati pedagógiára. Lukin Lászlónéval együtt elkészítette az általános iskolák 1-3. osztálya számára az ének-zene tanítás tankönyvét és kézikönyvét. 1981-től a bostoni Kodály Intézetbe, majd a torontói Royal Conservatorium of Music-ba kapott meghívást, ahol a Kodály Zoltán nevével fémjelzett módszer alkalmazását tanította. Ezért a tevékenységéért 2000-ben a Magyar Köztársaság Pro Cultura Hungarica kitüntetésben részesítette. *** Strausz Kálmán Kiváló hivatásos énekkari műhelyek, így a Debreceni Kodály Kórus és a Magyar Rádió Énekkara, valamint a Honvéd Férfikar jelenlegi vezetője. **** Gerenday Ágnes Hosszú évek óta a sokszor nevet változtató kulturális ágazati főhatóság, a jelenlegi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma vezető főtanácsosa. 4 ZeneSzó