ZeneSzó, 2012. (22. évfolyam, 1-10. szám)
2012 / 5. szám
Tűzszivárványban Bárdos Lajos. Aki pedig színvak volt, s gyerekkorában el volt keseredve, amikor nem vették fel emiatt a Vasútforgalmi Technikumba. A zenetörténet nagy szerencséjére! - Miért akar a csak hallható zene színes lenni? - Nálam a színek kiemelt szerepének egyik fő oka elkötelezett rajongásom a kortárs képzőművészet iránt. Sok festő, grafikus, szobrász barátom van, akik a hazai s nemzetközi képzőművészet élvonalába tartoznak, és sok alkotásuk is függ a lakásunkban! Szerencsére, ebben a rajongásban családom osztozik velem. Kiállításaikat nyitom, muzsikus szemmel írok róluk szakfolyóiratokba, sőt, komponálok is muzsikát alkotásaik ihletésében. Most jelenik meg a budapesti Editio Musicánál Húsz bagatell két klarinétra című sorozatom, ezek mindegyik darabja tisztelgés egy-egy képzőművész barátom előtt. - A családodat említetted az imént. Mit mutat a vérvonal? Honnan „jöttél” és hova „mész”? - Anyai nagyapámmal kezdem, aki nem egyszerűen építész volt, hanem a maga tervezte házakat vállalkozóként maga kivitelezte. Több mint száz templom, középület és magánház őrzi a keze nyomát, Erdélyben leginkább, de az anyaországban is. Olyan festőművészekkel dolgozott együtt a templomi munkákon, mint Endre Béla, Márton Lajos, vagy Tornyai János. Az utóbbitól két szép olajképet kapott ajándékba. Koszta Józsefnek segített rendbe hozni a Szentes-környéki tanyáját. Nagyapám féltestvére pedig egy neves szalonzenekar kontrása volt. Ám az igazán közvetlen vonal a szüleimtől indul: pedagógus-édesanyám jó tollú szépíróként is ismert, édesapám ének-zene tanár, karnagy, egyházi főorgonista. Kezdetben nem is zongorán tanultam tőle zenélni, hanem a házi harmóniumon, amelynek ülőpadjáról a lábam nem ért el a földre. Feleségem ugyancsak ének-zene tanár karnagy, nagyon sok művem ihletője, részben (ős)bemutatója is. Neki írtam egyebek mellett a vegyeskari Virágim, virágimat, a Négy őszi vázlatot, vagy az egyneműkori zongorakíséretes Bodzavirágot. S hogy hova „megyek”? Ádám fiúnk „visz” tovább, legnagyobb boldogságomra. Nemcsak itthon, Hollywoodban is elismert filmzeneszerző. Mozijai számát felsorolni is nehéz. Az Elefántkirály muzsikájáért elnyerte a „legjobb zene” díját a sacramentói nemzetközi filmfesztiválon. Az angol gyártású Holdkirálynőt Magyarországon is bemutatták. Az ő muzsikája szólt a tragikus sorsú kézilabdázónak, Marian Cosmának emléket állító Szíven szúrt ország c. fikciós dokumentumfilm alatt. Jelenleg a Magyar Televízió 1-es csatornáján futó Hacktion- és az HBO Terápia-sorozatához ír zenét. Körülbelül e cikk megjelenése idején repül ismét az óceánon túlra: a Los Angeles-i Filmfesztiválon az öt legjobb komponista közé jelölték. Akármi is lesz a végeredmény, már az úgynevezett „nomináltság” is életrajzi adat arrafelé. - És tovább? Az unokák? - Mindketten a városmajori Kós Károly Ének-zene Emelt szintű Általános Iskola tanulói. A kilencéves Maya már fuvolázni tanul, a hétéves Laura szépen furulyázik és gitározni szeretne... Jó kezekben vannak! Biztosíték erre vokális vonalon Mitók Monika és Hraschek Katalin személye, a hangszeresen a Solti György Zeneiskola. Erős, jó pedagóguscsapat van - volt mindig is, ott, a Kós-ban! Valahol azért minden vonal összefut: tavaly karácsonykor a Magyar Televízió DTK-showja Karácsonyi dal írására kérte fel Ádi fiamat. Wolf Kati, Szekeres Adrienn, Pély Barna és Kohánszky Roy mellett ott daloltak a Kós-iskola kicsinyei. Köztük az édesapjuk művét éneklő Maya és Laura ... Száz László PÁTER TAMÁS ALAJOS EMLÉKHANGVERSENY MÁTÉSZALKÁN Mátészalkán a Szent József Plébánia templomban, a ferences zeneszerző Páter Tamás Alajos életét és művészetét felidéző Emlékhangversenyt tartottak két kórus részvételével 2012. május 12-én. A szervező a mátészalkai Zenebarátok Kórusa, a meghívott vendégkórus a határon túlról érkező Kaplonyi Páter Szabó Dömjén Vegyeskar volt. A műsor nyitányaként az egyesített kórus előadásában hangzottak fel Tamás Alajos művei. Elsőként említjük meg a Hunyadi bízzál c. kórusmű előadását. A ferences karnagy legnagyobb tisztelete jeléül, a 150 tagú zenei együttesét - Kapisztrán Szent Jánosról a világraszóló nándorfehérvári győzelem hőséről nevezte el, mint zeneszerző pedig oratóriumot komponált „Nándorfehérvár 1456” címmel. E mű bemutatóját Páter Tamás Gergely Alajos, zenei együttesével, 1956. október 22-én tartotta Kapisztrán János halálának 500. évfordulóján, Budapesten a Belvárosi Főplébánia Templomban. A forradalom előestéjén bemutatott mű döbbenetes hatása évtizedekre előre mutatott. Hanglemezen és nyomtatásban az amerikai ferences atyák adták ki 1959-ben. A „Hunyadi bízzál” című koráit, melyet sokáig csak illegálisan énekelhettek, ma már az emlékkoncerteken hagyományosan minden alkalommal közösen eléneklik, hiszen vannak, akik még őrzik emlékükben és ismerik e lelkesítő hangulatú jól énekelhető dallamot és szívesen ismertetik meg az ifjabb generációkkal, így könynyen válik közös énekké. Ez alkalommal a kórus énekét Jaricz Alfonz vezényelte. A közös énekkar előadásában felhangzott még a Szent Márton Páter Tamás Alajos ZeneSzó .