ZeneSzó, 2015. (25. évfolyam, 1-10. szám)

2015 / 1. szám

SAPSZON FERENC: “A DÍJAT NEM CSAK ÉN KAPOM, HANEM AZ ÉDESAPÁM IS” Sapszon Ferenc karnagy, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti igazgatója több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, vala­mint a zenei nevelés érdekében végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a nemzeti ün­nepen Kossuth-díjat kapott. „Úgy érzem, nem csak én kapom a díjat, hanem rajtam keresztül sokan mások, mindenekelőtt éde­sapám” - mondta el Sapszon Ferenc a 2015. már­cius 15-én átvett Kossuth-díj kapcsán. “Amikor édesapám már a legutolsó napjait élte, egyszer be­mentünk hozzá. Ült egy székben, már nem nagyon reagált, nem is biztos, hogy min­denkit megismert. Megsimogattam a homlokát, mire rám nézett, és azt mondta: ‘Sok sikert neked, fiam’. Ez­zel azt fejezte ki, hogy amit ő elkez­dett, azt én folytassam, amit ő nem ért el, azt én érjem el. Ezért úgy ér­zem, hogy ezt a díjat egy kicsit ő is kapja” - vallott édesapjáról, idősebb Sapszon Ferenc (1929-2011) Liszt­díjas karnagyról. Mint mondta, nagy megtiszteltetést és örömet jelent számára az elismerés, amelyért apja mellett hálával tartozik feleségének és édesanyjának, valamint a kórus­iskola kiváló nevelőtestületének és saját egykori nevelőinek is. Sapszon Ferenc szerint a Kossuth-díj nagy felelősséget, és talán egy kis reményt is jelent. “Ha egy egyszerű iskolai pedagógust és művészt ész­revették, akkor lehet, hogy országosan is fontossá válik a nevelés ügye. Végre talán komolyan kezd­jük venni azt, amink van: a kodályi eszményt, a művészeti-zenei nevelés életbevágó fontosságát, a jól bevált, már bizonyított magyar iskolai hagyo­mányokat. A díjam talán felhívja a figyelmet egy nagyszerű iskolatípusra, a kórusiskolára is, amely egy még fel nem fedezett, csodálatos sziget az ok­tatási rendszerben”. Gyerekkorát felidézve elmondta: bár a Magyar Rádió Gyermekkórusában már énekelt, később csak a gimnázium első osztályában határozta el, hogy muzsikus szeretne lenni. “Úgy döntöttem, hogy zongorista leszek, tehát tulajdonképpen nem a pedagógia, hanem a zene, a művészi élet felől indultam. A zongorázásnak nagyon sokat köszönhetek, rengeteget tanultam a zenéről. Lassan azonban az emberi sorsok kezdtek egyre jobban érdekelni, és az, hogy a zenén mint eszközön keresztül nagyszerű emberi életek bontakozzanak ki, így sodródtam a kórusok és az is­kola világa felé. A Zeneakadémián már karvezetőként végeztem”. Sapszon Ferenc öt kórust vezet, köztük az 1978-ban általa alapított Jubilate Leánykart és az 1996-ban szintén általa életre hívott Cantate Vegyeskart. “Sajnos úgy látom, hogy egyre nehezebb helyzetben van­nak a hazai kórusok, amelyek még léteznek egyáltalán. Em­lékszem még azokra az időkre, amikor szinte minden gyárnak saját kórusa volt, akárcsak az iskoláknak. Mára eljutottunk oda, hogy alig működnek ön­tevékeny énekkarok, iskolák tömege van, ahol egyáltalán nincs ilyen. Sajnos úgy tűnik, hogy az emberek egyre keve­sebb időt és energiát tudnak erre fordítani. Óriási veszteség ez, mert a közös éneklés pótol­hatatlan örömforrás”. Sapszon Ferenc jövőbeli ter­vei közül elsőként a kórusiskola további kiépítését nevezte meg, hiszen mint mondta, jelenleg nincs megfelelő tornatermük, aulájuk, ebédlőjük, nincsenek kellő méretű tantermeik. Később szívesen segítenék hasonló iskolák megalaku­lását is. “Lassan azon is el kell gondolkodnom, hogy mit hagyok magam után; úgy szeretném átadni az iskolát, hogy jó állapotban legyen minden. Le kell írnom a sajátos nevelési rendszerünket, össze kell állítanom számos segédanyagot, gyűjteményt, amelyek segítik majd a pedagógusok munkáját. Ki kell nevelnem az utódaimat is, akik folytatni fogják ezt az utat. Végül segíteni szeretném a magyar is­kolaügyet. Elengedhetetlen, hogy gyökereiben átgondolt legyen a nevelés, hogy végre gyerekközpontú, értékátadó, a teljes személyisé­get fejlesztő iskolák szülessenek. Azt hiszem, hogy ezen a területen talán még tudok segíteni”. Forrás: Fidelz/MTI 2015. március 15. HELYEZZÜK ELŐTÉRBE A ZENEI OKTATÁST! Értékekben és emberben gondolkodó iskolákra van szükség - mondta a Kossuth-díjjal kitüntetett karnagy és zeneszerző Érdekeltté kell tenni az igazgatókat abban, hogy minden isko­lának legyen énekkara, olyan iskolák kellenek, ahol a mindennapos testnevelés mellett mindennapos léleknevelés is folyik a zene esz­közeivel - mondta lapunknak a tegnap Kossuth-díjjal kitüntetett Sap­szon Ferenc. A karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője a Kodály-módszerről, az énektanítás helyzetéről és a terveiről is mesélt a lapunknak adott interjúban. 4 j­ene&xa

Next