ZeneSzó, 2015. (25. évfolyam, 1-10. szám)

2015 / 4. szám

100 ÉVE SZÜLETETT P. TAMÁS GERGELY ALAJOS A ’90-es években egyre szaporodó pályázati lehetőségek közt 1996-tól két­évente megjelent egy zenei jellegű ajánlat, mely több karvezető figyelmét keltette fel. Kiírója a Páter Tamás Alajos Zenei Alapít­vány volt. Addig sokunk által nem, vagy csak alig hallott zeneszerző munkásságára figyelhettünk fel, akinek műveihez csak a nevezett Alapítványnál lehetett hozzá­férni. A vállalkozó kedvű karnagyok kér­ték is a kottákat, és ismerkedtek a már fél évszázados, mégis új művekkel. Ki volt Páter Tamás Alajos? Ez év szeptember 18-án lesz születé­sének 100. évfordulója. A Kalocsa közeli Öregcsertőn született, idős szüleinek negyedik gyermekeként. Ferences szer­zetes nagybátyja hatására került a pécsi Collegium Seraphicumba, ahol egyre erősebb vonzalmat érzett a franciscanus élet iránt. A zenei hivatás is itt szólította meg, amikor Agócsy László, Pécs híres kántora, karnagya felfigyelt határozott tiszta hangjára. Az ő elismerő szavait követően autodidakta módon ismerkedett vel egy harmonium mellett. Teológiai tanulmányai után Gyöngyösön szen­telték pappá, ahol tevékeny zenei munkát végzett. „500 mezítlábas fiú”-ból álló kórusát Kodály Zoltán is hallotta. A Mester felfigyelt a fiatal karnagyra, és javasolta a felsőfokú zenei tanulmányok végzését. Elöljárói biztosították ennek lehetőségét, és előbb egyházzenei tanszakot, majd egyházkarnagy képzőt végzett Harmat Artúr és Bárdos Lajos irányításával. Végül zeneszerzési ismeretekkel egészítette ki tudá­sát. A háború után a Margit körúti templomban az Erzsébet nőikart vezette. A templom 1945-ben, a Főváros ostroma után vegyeskart szervezett. A fris­sen megalakult együttes vezetését a fiatal karnagy­ra bízták, aki Kapisztrán Vegyeskarnak nevezte kórusát. Az együttes ma is működik, Lógó Tibor vezetésével. Két év múlva - hogy az egyházzene na­gyobb alkotásait is előadhassák - zenekar szervezé­séhez látott, így alakult meg a Kapisztrán Zenekar. A megtanult miséket, oratóriumokat, kantátákat nem csak a Margit körúton, de más templomok­ban is bemutatták. Hamarosan sor került zeneak­adémiai szereplésre is, és a Magyar Rádiónak is rendszeres vendégei lettek. Műsorukon Bach pas­sióitól, Händel oratóriumaitól napjainkig sok mű szerepelt. Jegyezzük meg, hogy ők mutatták be Magyarországon Stravinsky miséjét (Mass) 1948. szeptember 25-én. A mű akkor csupán fél éves volt, a magyar bemutató a negyedik volt a sorban New a zene-York, London és Milánó után. A karmes­ter alaposságát igazolja, hogy Ansermet­­hez, az ősbemutató karmesteréhez for­dult levélben tanácsokért. Nagy bátorságot igényelt 1948-ban, a Zeneakadémia nagytermében, ferences öltözetben, misét vezényelni, melynek komponistája Stravinsky. A nagy művek bemutatásában mindig rendelkezésre álltak az Operaház legnevesebb szólistái, a hivatásos szimfonikus zenekarok, és a leghíresebb kórusok tagjai. Újabb két év után újabb együttes szervezésére került sor. Hogy tovább szí­nesítse a templomi zenét, és hogy után­pótlásról is gondoskodjon, 1949-ben megszervezte a Kapisztrán Gyermek­kart, ahol hat évestől a mutálásig min­den életkor szerepelt. 1951-ben az egyházüldözés őt is elérte. Májusban az AVO letartóztatta, és minden ítélet nélkül decemberig fogva tartották. Az Andrássy út 60. és a kistar­­csai internáló tábor egészségét nagyon megviselte, de alkotóerejét nem törte le. 1951 decemberében szaba­dult, és ezt követően márciusában már Liszt­ Krisztus oratóriumát vezényelte. Az egyház­ellenes hajsza tovább folyt. Törölték a Ferences rendből, ezután mint civil egyén, a templom karnagya és orgonis­tája vezethette csoportjait. Szereplési lehetőséget csak a templomok kínáltak a Fővárosban és vidéken. A Kapisztrán Gyermekzenekar megalakítása a körülmények miatt 1955-ig váratott magára. A gyer­mek­együttesek a Vasas Sportcsarnokban mutatkoztak be, szerep­lésüket Budakeszi, Gyöngyös, Baja követte, és hamarosan a Magyar Rádió mikrofonja elé álltak. Miközben a zeneirodalom csúcsáról választott művekkel szere­peltek, ő maga is komponált, elsősorban kórusműveket. Szentiván­­éji Szent János köszöntő, Legenda Szűz Mária haláláról és több más kórusmű, népdalfeldolgozás ennek az időnek a termése. Egy-egy da­rabját gyakran mindkét kórusa számára megírta, így egyneműkari és vegyeskari letétben egyaránt megtaláljuk őket. 1956-ban nagyvállalkozásba fogott, oratóriumot komponált. 500. évfordulója volt nagy példaképe, Kapisztrán Szent János halálának és a nándorfehérvári diadalnak. Műve Nándorfehérvár 1456. cím­mel készült el. Szövegét Radó Polikárp verseiből és korabeli krónikák szövegéből állította össze. Bemutatójára a forradalom előestéjén 1956. október 22-án a Belvárosi Főplébánia Templomban került sor, óriási sikerrel. Az oratórium-zenére kiéhezett emberek szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a szerzőt és az előadókat. Naplójából tudjuk, hogy a Hálaének első hangjainál a közönség felállt, és innen állva hallgatta végig a művet. A forradalom megtorlásának idején Szerzőnk is ki volt téve az elmarasztalásnak, de ezúttal büntetésre nem került sor. Az oratórium sikere fellelkesítette. A Kapisztrán Gyermekkórus és Gyermekzenekar számára kantáta készült 1958-ban, Kánai menyegző címmel. A műben feldolgozott népdalokat ő maga gyűjtötte a Cson- 9u­e&U 9

Next