ZeneSzó, 2019. (29. évfolyam, 1-10. szám)

2019 / 6. szám

KÖSZÖNTŐ SOLTÉSZNÉ LÉDECZI JUDIT SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL Soltészné Lédeczi Judit Liszt-díjas karnagy a magyar kórusélet kiemelkedő, sokoldalú egyénisége. Kórusainak széles repertoárja a reneszánsztól egészen a kortárs zeneművek előadásáig ível. Sok más ze­neszerző mellett Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Karai József, Borlas Rudolf, Orbán György, Tóth Péter, Gyöngyösi Levente művei­nek megrendítően szép és hiteles előadása él zenei emlékezetünkben. Artisjus-díjas, Lajtha László-díjas, Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjas, Cegléd város elismeréseiként pedig a Czigle-lánc és a Gubody Ferenc-díj birtokosa, és nem utolsó sorban: Cegléd Város Díszpolgára. Debrecenben, a Zeneművészeti Főiskola gordonka - szolfézs - karveze­tés szakán szerzett diplomát. Tanított a Ceglédi Zeneiskolában is, csel­lót és szolfézst is. Egy időben a Zeneiskola igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta. Hosszú éveken át a Kossuth Lajos Gimnázium énektanára volt. Életművének legcsillogóbb ékköve a Ceglédi Kossuth Lajos Gim­názium Leánykarával való munkája. A kórust Béres Károly tanár úr alapította, Lédeczi Judit 1980-ban vette tőle át. A Leánykart első alkalommal a Zeneakadémia Nagytermében hal­lottam énekelni, sok-sok évvel ezelőtt, egy Éneklő Ifjúság Gálahang­versenyen. A legjobb budapesti gimnáziumi kórusok mellett kaptak ők is meghívást a fellépésre, mert annyira egyedülállóan énekelték műsorukat. Rám a népdalcsokor előadása tett akkor felejthetetlenül mély benyomást. Hogyan lehet nem tagozatos gimnáziumban ilyen gyönyörű kórushangzást létre­hozni? Hogyan lehetséges, hogy a szó­lót éneklő lányok ilyen szuggesztíven énekelnek? Mitől van bennem ez a borzongás, s egyáltalán: ki ez a varázslatos karnagy? Azután, a KÓTA Ifjúsági Énekkari és Zenepedagógiai Szakbizottságában együtt dolgozva, egyre jobban megismertük egymást, és számtalan­szor hallhattam énekelni kórusait. Csodálhattam tanári munkálkodását, ennek egyik szenzációs megnyilvánulása volt az Éneklő Osztályok Versenye, amelyet 1976 óta minden esztendőben megrendeztek. Ezen a napon a nyolcosztá­lyos gimnázium minden tanulója énekel. Hetekig készülnek rá, hogy színvonalas produkciót nyújtsanak osztályukkal. Ilyenkor a tantes­tület is partner, segítik a gyerekeket a felkészülésben, sőt maguk is beállnak énekelni. Hálás lehet a gimnázium, hogy mind a tanulók, mind a tanárok megtapasztalták a felkészülés izgalmát, a munka örö­mét, az összefogás erejét, mely közösséget formál. S a végén a siker boldogságát. Megismertem őt, mint a leggondosabb koncertszervezőt. Az ő gondolata volt, hogy minden esztendőben, október elején, a Zenei Világnaphoz kapcsolódva rendezzék meg Cegléden a Győztesek Hangversenyét. Két évtizeden át látta vendégül a Leánykar azokat az ifjúsági kórusokat és gyermekkarokat, amelyek az előző időszakban versenyeken győzedelmeskedtek, illetve kimagasló zenei produkció­kat nyújtottak. Megismertem őt, mint rendkívül igényes, lelkiismeretes és em­berséges bírálót a versenyeken és a minősítő hangversenyeken. A legnagyobb elismerést mindig a magas szintű produkciók kapták, ugyanakkor észrevette és a karnagynak útravalóként el is mondta, ha a gyengébb produkciókban a legapróbb jelet is észlelte a jó irány felé. Ragyogóan felkészülő előadó, és kitűnő interjúalany. Szeretem őt jókedvéért, és csodálom utazási vágyát. Sokszínűségéből tehát tanít­ványnak, kórustagnak, kollégának mindig van mit adnia! A Leánykarral és az ebből felnőtté lett tagokból álló Puella Kórussal fantasztikus eredményeket értek el: 22 versenyen 54 díjat nyertek! Ez az ered­mény azért is egyedülálló, mert a kórus tagjai nem ének tagozatos tanulók. Egyszerű, énekelni szerető lányok a városból, és a környező településekről. Judit varázsmondata az új tagoknál: „Próbáld meg a kórust, és ez nem kötelező!” Persze a pró­ba hangulatát megérezve, megtapasztalva azután nagyon sokan választották az ottmaradást. Egyszer nagyszerű élményben volt részem, amikor a KÓTA egyik Karvezető Konferenciája keretében, a Zene­­akadémia Kistermében láthattuk őt próbálni. Telje­sen elvarázsolta a lányokat, úgy tűnt, ki tudtak lépni ebből a furcsa, feszült szituációból, hogy ennyien nézik, hallgatják őket. Nem is beszélve a próba tar­talmi részéről! Lenyűgöző volt! Nos, így nézzük az impozáns eredményeket - azokat nem zenei profilú iskolában, pusztán a zenét szerető és kedvelő tanu­lókkal érte el karnagyuk! Versenyeztek Walesben, Kanadában, Spanyolországban, Olaszországban, Angliában, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban. Hangversenyturnén vettek részt Görögországban, Norvégiában, Lengyelországban. Már több, mint 20 éve minden évben testvérvárosukban, Csíkszeredá­ban vett részt a kórus a március 15-i ünnepségen. Nem tudom itt felsorolni az összes eredményt, bár összegyűjtöttem. Kiemelem belőle a Llangollenben

Next