Szórakoztató Zenészek, 1990 (31. évfolyam, 1-5. szám)
1990 / 1. szám
AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZPONT IDŐSZAKI LAPJA A TARTALOMBÓL: Siker a Vigadóban ............................... 2 Arcképek — Sorsok — Életutak........... 3 Szakszervezetünk szerepe ma............... 5 1989—1990 ........................................ 6 Kommentár nélkül............................... 7 HUNGAROKONCERT ’89 Amikor e sorokat írom, 1989. december utolsó napjait jelzi a naptár. A karácsonyfa diszkrét fényei s az asztalon kihívóan csábító mákosbejgli óhatatlanul jelzi a naptári év végét. Márpedig ha év vége, akkor kötelező a mérlegkészítés. Teljes statisztikát természetesen ma még nem lehet produkálni, hiszen hátra van még néhány nap, s ami döntő, előttünk van még a mindig bonyodalmas szilveszteri zárás. Mindezeket leszámítva érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a minden szempontból eseménydús év a maga, sokszor ellentmondásos történéseivel milyen változásokat hozott irodánk életébe. Mint az már közismert, a Hungarotonéért OSZK impresszáló iroda minden művészeti ág képviselőinek közvetítésével foglalkozik, export-import alapon. Bár, mint ezt fentebb említettem, még nem teljes a kép, napjainkig az 1989-es évben mintegy 700 szerződés köttetett irodánkon keresztül. A szám önmagáért beszél. Egy — mintegy másfél éve működő — iroda részeredményeként ez nem lebecsülendő eredmény. Mégsem ezt tartom a legfontosabbnak, hanem azt a tényt, hogy kiutazott művészeink megállták a helyüket, s a fent említett számhoz képest kevesen okoztak csalódást. Ha mégis kellett cserélni, az többnyire nem szakmai, hanem emberi hiányosságok miatt történt. Itt mégis meg kell állni egy szóra. Sokszor leírtam már a belföldi zenei ellátással kapcsolatban is, hogy az emberi, viselkedésbeli tényezők egyenrangúak, néha még fontosabbak a szakmai paramétereknél. Ma, amikor az ország minden területén a deregulációs folyamatok igyekeznek versenyhelyzetet teremteni, amikor minden területen felszámolják a monopolhelyzetet, a művész is versenyhelyzetbe kerül. Mit jelent ez a gyakorlatban? Miután több iroda kapott működési engedélyt, elkerülhetetlen a versenyszellem. Ez eddig jó! Nézzük a külföldi partner szemszögéből. Ő is több helyről vásárolhat, s ez neki válogatási lehetőséget biztosít. A saját érdekében onnan fog vásárolni, ahonnan több garanciát lát mind szakmai, mind emberi vonatkozásban. Ne feledjük, az ismert politikai változások, a határok megnyitása a külföldi érdeklődő számára internacionális választékot biztosít. Tehát nemcsak az elszaporodott magyar irodák versenyhelyzetéről van szó. A fentiekből egyenesen következik, hogy egyetlen iroda sem engedheti meg magának, ha perspektivikusan dolgozik, hogy olyan művészt impresszáljon, aki — bár lehet jó zenész, vagy táncos — a cég hitelét rontja, így lassan remélhetőleg kialakul egy szakmailag és emberileg is megbízható művészréteg, amelyért irodánk egyfajta felelősséget vállalhat. Aki pedig valamilyen szempontból nem üti meg a mércét, óhatatlanul lemorzsolódik. Ezek kemény „farkastörvények”, de látnunk kell, hogy erre tendál a világ. A hangszerparkról, kosztümökről, képi megjelenésről még nem is ejtettem szót, pedig ez is fontos kérdés. Mindezekre azért tértem ki ilyen részletesen, mert azt már hallottam, hogy jó, ha az irodák versengenek a művészért, de az sem árt, ha tudjuk, hogy csak azokért lesz verseny, akik a fenti feltételeknek meg tudnak felelni. Hallottam olyan hangokat is, miszerint a jövőben működési engedélyre sem lesz szükség. Ezt a tévhitet szeretném eloszlatni. A területen való működésre feljogosító valamilyen okmányra a jövőben is szükség lesz mind belföldi, mind külföldi vonatkozásban. Lehet, hogy ezt az okmányt nem előadóművészi engedélynek fogják hívni, hanem másként, de kötelező lesz. A piac alakulásának persze vannak és lesznek mindig is tőlünk független, külső feltételei is. Hogy csak egyetlen példát említsek, a két német állam között alakuló új feltételek például számunkra nehezítik a helyzetet, hiszen a német a németet előnyben részesíti. Sajnos, az „aláajánlkozás” is tendencia, melynek üzletrontó eredménye is közismert. Ez az utóbbi gondolat természetesen nem csak a német piacra vonatkozik. Szükséges lenne művészeink részéről is egy olyan magatartás, mely lehetővé tenné, hogy értékeink a nemzetközi piacon reális áron keljenek el. Ha nincs ilyen együttműködési szándék, akkor az irodák sem tudják védeni a művészek jogos érdekeit. A Művelődési Minisztérium által év közben életbe léptetett dereguláció azt is lehetővé teszi, hogy nem csak a befizetendő társadalombiztosítási járulék, hanem az impresszálási díj is fizethető forintban is. Ez persze csak első látásra kedvező. Gyakorlatilag ugyanis nem valószínű, hogy a külföldön hosszabb ideig dolgozó művész, aki valutában kapja fizetését, forintban eleget tud tenni befizetési kötelezettségének, amely havonta esedékes. Ez alól csak az jelent kivételt, akinek itthon maradt hozzátartozója megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik. Az irodák ugyanis a Magyar Nemzeti Banknak kötelesek időszakosan elszámolni. Más, a művészek részére kedvező változás az is, hogy már nem kötelező az egységes, államilag előírt impresszálási százalék betartása sem. Nincs sem alsó, sem felső limit. A százalék megállapítása a felek közös érdekei szerint alakulhat. Azt, mint az iroda vezetője már most kijelenthetem, hogy a Hungarotonéért a legméltányosabbak között fog szerepelni. Nem akarok külön kitérni rá, hiszen aki velünk már dolgozott, az tudja, hogy mi eddig is jutalmaztuk — lehetőségeinkhez képest — a szerződését rajtunk keresztül lebonyolító művészt. Tényszámok közlésétől — kérem — tekintsenek el, hiszen ez a cikk csak két hónap múlva jelenik meg, s ez a két hónap rohanó világunkban igen sok. Akit érint a dolog, azt munkatársaink bármikor felvilágosítják. Ennyit a jelenlegi és várható változásokról. Néhány tényt ismertetésképpen leírok az elmúlt évről. A klasszikus zene területén komoly erkölcsi eredményként könyvelem el, hogy a kétévenként esedékes Nemzetközi Gitárfesztivált mi bonyolítottuk le. Helyszíne Esztergom volt. Komoly munkát fektettünk be, sok értékes ismerőst szereztünk. Általunk közvetített zenetanárok működnek Japánban, Finnországban, NSZK-ban, Ausztriában. Színházakhoz közvetítettünk az NDK-ba. Itt jegyzem meg, hogy az NDK területére továbbra is várjuk a jelentkezőket minden hangszeren, de táncosokat és énekeseket is szívesen látunk. A vendéglátás területére, az ún. könnyűműfaj berkeibe zenészeket közvetítettünk az NSZK-ba, Ausztriába, Svájcba, Norvégiába, Kanadába, Ausztráliába. Revütáncosaink Olaszországban, Törökországban, Görögországban, Cipruson, Luxemburgban dolgoznak. Tervünk nem is lehet más, mint a jelenlegi üzleti kapcsolatok értelemszerű ápolása és újabbak felkutatása. Nem tévesztjük szem elől, hogy a kemény üzleti élet feltételei között is művészet- és művészcentrikus legyen tevékenységünk. Ennek azonban csak az Önök, ill. a Ti tevőleges közreműködéstekkel tudunk eleget tenni. Bízom abban, hogy Önök, Ti és a Hungarotonéért dolgozói, akik hosszú évekig a zenészek körét bővítették, megtalálják 1990-ben is a közös érdekek közös nevezőjét. Ebben a hitben kívánok boldog új esztendőt. Huszár József A DYNAMIC BAND a Hungaro-koncert—OSZK közvetítésével dolgozik az NSZK-ban. A képen balról jobbra: Ilkei Géza basszusgitáros, énekes, Tóth Gyula dobos, énekes, Tőkés László gitáros, énekes, Mészáros István keyboardos, trombitás, harmonikás, énekes SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK KÖRKÉP A A Központi Stúdióban az 1989- es kategóriaszerző- és javító vizsgákon 320 főt hallgattunk meg. A vizsgára jelentkezők nagy része a megyei stúdiók hallgatói közül került ki. Az OSZK szerepe változatlan a szórakoztatózenészek képzésében. Manapság néhányan megkérdőjelezik a stúdióhálózat létjogosultságát. Az kétségtelen, hogy korszerűsödni kell, maibban kell dolgozni. Többféle megoldás kínálkozik. Elsősorban a tatabányai jó kezdeményezéseket említem. A tatabányai stúdió hosszú éveken keresztül ráfizetéssel működött, ezért új működési formát kerestek. A Tatán lévő volt KISZ-vezetőképző tábor teljes anyagi felelősséggel és lebonyolítással átvette a továbbképzést oly formában, hogy a szakmai felügyeletet továbbra is az OSZK látja el. A jelentkezők felvételi vizsga alapján lehetnek a stúdió növendékei. (Az elméleti és hangszeres tudást vizsgálják.) A tandíjat a tábornak fizetik, a Központi Stúdió által meghatározott összegben. A befolyt összegből fizetik a tanárokat, biztosítják a megfelelő helyiségeket. Tehát a teljes anyagi felelősség az övék, az OSZK kizárólag a művészeti vezető díját fizeti. Az oktatás a megyei kirendeltség által biztosított hangszereken és kottákkal az OSZK Központi Stúdió tematikája alapján történik. A szakmai felügyeletet a művészeti vezető személyében szintén az OSZK adja. Az új oktatási forma egyfajta pikantériája, hogy a hétvégeken, bentlakásos formában, zenekari gyakorlatokat tartanak, mivel minimális térítés ellenében szállást és étkezést tudnak biztosítani a táborban, amelyet a Baloldali Ifjúsági Társulás kezel és gondoz. A tánczenei gyakorlatokat januártól oly formában tartják, hogy a tanárokból alakult trió eljátszik egyegy számot és az arra alkalmas növendékek felváltva beülnek és próbálgatják az együttjátszás örömét és nehézségeit. Ez az év „kísérleti” évnek számít, de az eredmények máris biztatók. Továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni ezt az új működési formát. A változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó, gyorsan reagáló egyéniség a győri Babos Gyula, aki rövid kirendeltségvezetői és tanári pályafutása alatt már többször is bebizonyította, hogy a lehetőségeket hamar felismeri. Rövid időn belül egyharmadára csökkentette a győri stúdió terembérleti díját (miután új helyiséget keresett) és a növendéklétszámot a győri stúdió fennállása óta a legmagasabbra emelte. De megemlítem a mindig változatlan teljesítményt nyújtó stúdiók közül Baranyát, melynek tanáraira az egyenletesen temperált magas színvonal a legjellemzőbb. A 15 megyében működő stúdióhálózat egyik erőssége Bács megye. Kecskemét és Kiskőrös együttes teljesítménye lehetőséget ad arra, hogy a későbbi esetleges regionális stúdióhálózat egyik bástyája lehessen. Békéscsaba szakértő gárdája az elmúlt hónapokban több mint 320 ideiglenes engedéllyel rendelkező zenész működési engedélyét újította meg. Sajnos, többségüknek sürgős és rendszeres szakmai képzésen kellene részt vennie. Ennek ellenére a jelenlegi stúdiólétszám mindössze 25 fő. Hosszú szünet után végre méltó környezetben tanulhatnak a Szolnok megyei zenészek. A vasúti töltés melletti, düledező viskó és a szívességből kapott moziterem után a Bartók Béla Zeneiskola megértő segítsége oldotta meg gondjaikat. A tíz tanszak önmagában is jelzi a munka komolyságát. A Heves megyeieknek ilyen gondokkal nem kell megküzdeniük, régi hagyomány a zeneiskola és az OSZK jó kapcsolata. Veszprémben szintén sikeres a fúzió és a kiteljesedő lehetőségek tanszakbővítéseket eredményeznek. Szegeden nemcsak gazdasági nehézségekkel, hanem egy megcsontosodott regresszív szemlélettel is meg kellett birkózniuk a jelenlegi tanároknak. Szükség lenne szemléletváltásra Borsod megyében is. Beszélgettem kitűnő régi muzsikusokkal, akik valamikor Budapestről jártak le Miskolcra zenélni az ottani, jól menő szállodákba. Ma a helyzet meglehetősen siralmas. Az ország második legnagyobb városában az OSZK-stúdió növendéklétszáma 15 fő! A megyei stúdióhálózat jelenlegi formájában — kevés kivételtől eltekintve — jelentős megújításra szorul. Minden megváltozott körülöttünk, a vendégek szokásai, az anyagi lehetőségek és természetesen maga a zene. Új slágerek születnek — sajnos, sok esetben gyengébbek a régieknél —, melyeket követnünk kell, de ezek mellett a régi értékeket is meg kell tartanunk, tanítanunk kell az időtálló dallamokat is. A tánczenei képzésben az OSZK központi szerepet tölt be, mivel egyedülálló országos hálózatot működtet. Teljes leépítése, megszüntetése egyértelműen a csődöt jelentené a tánczenészképzésben. Ezért lenne szükség minél hamarabb új működési, szervezeti és munkaszervezési formák kidolgozására, a helyi sajátosságok és lehetőségek figyelembevételével. Hiszünk abban, hogy minden szempontból eredményes, tehát kiváló zenészeket adó és nyereséges stúdiókat fogunk működtetni — országszerte. Németh László STÚDIÓK MUNKÁJÁRÓL Nyári Jenő a győri OSZK-stúdióban nemcsak billentyűs hangszereket tanít, hanem zenekari gyakorlatokat is vezet 1