Szórakoztató Zenészek, 1970 (2-4. szám)

1970 / 2. szám

BÚCSÚZUNK HÁMOS PÁL Búcsúbeszéd távol a ravataltól ... Alig pár hete, hogy a Keleti pályaudvaron búcsúztunk Tőled. Nyugat-Németországba utaztál, az ott vendégszereplő magyar cirkusz karmestere és vezetőjeként. Azzal váltunk el, hogy október elejére itt vagy, hogy a következő tan­évben újra elkezdhesd a tanulni akaró fiatalok oktatását. Most, hogy elért hozzánk a döbbenetes hír: Hámos Pali barátunk nincs többé, érezzük igazán, mit jelen­tettél nekünk. Felszabadulásunk első napjától kezdve életed szorosan kapcsoló­dott a zenei területhez. Elsők kö­zött voltál, kik életre hívták a Zeneművészek Szakszervezetét, melynek főtitkár helyettese voltál. Tudtad, hogy tettekkel kell har­colni a zenészek érdekeiért, azért a területért, melyet annyira sze­rettél és amelytől nem tudtál el­szakadni egy percre sem. Ott vol­tál az Országos Szórakoztatózenei Központ megalakulásánál és külön­böző megbízatásokkal életed végéig tevékenykedtél itt, örökké lobogó életed során egy pillanatig sem tudtál elszakadni az aktív zené­léstől sem. Szenvedélyesen szeret­ted a hangszereidet, boldog voltál, ha karmesterként állhattál a zene­kar élére. Kitűnő muzsikus voltál, kit szerettek, tiszteltek és elismer­tek barátok és kollégák. Nevedet ismerték itthon, külföldön egy­aránt. Hányszor hajoltál meg bol­dogan a közönség tapsaira Dél- Amerikában, Japánban, Mongóliá­ban, a Szovjetunióban mindenütt, ahol a magyar szórakoztatózene követeként jártál. Pedagógiai munkásságodat zenészek százai méltathatják. A Stúdióban — fáj­dalom — rövid ideig taníthattál, mert a munka — ez utolsó szerep­lésed volt — ismét külföldre szó­lított. Nehéz, nagyon nehéz méltó bú­csúszavakat találni. Torkunkat keserűség és fájdalom szoron­gatja. Nehezen tudjuk megérteni, hogy az örökké vidám, bohém Pali barátunk nincs többé. Végleg kihullott kezéből a hangszer és a toll. De talán nem is a szavak fontosak, hanem a szándék. Mi töretlenül megyünk tovább azon az úton, amit Veled együtt jár­tunk. (Harmat) SALLAY MIHÁLY Méltán nevezték őt második Dankó Pistának, mert nemcsak muzsikált, hanem tanította is a kö­zönséget a nótákra. Az a ritka primás volt, aki többet dalolt, mint hegedült. A Kisfaludnak földjén, Tapol­cán született 1910. október 27-én. Zenész volt apja is, de korán meg­halt, mint Dankóé, és a muzsikus rokonok tanították. Az 1920-as években már Tapolcán prímás, aztán Pécsett és Baján muzsikál. Az 1940-es években pedig Ungvá­­ron találjuk. 1945-ben került Buda­pestre. Híres dalai ezután indul­tak útra. A felszabadulás után ő volt az első nagy nótaköltőnk. Első híres hallgatója: „Este ha lefekszik, álmodozzon rólam", majd a „Cifratornyos szánkó" népdalszerű hallgatója. Fiatalok­nak írta a „Késő van már kis­­öreg ...” andalgóját; a magányo­sokkal énekelte a „Sajnálom, ha egy lánynak nincs egy rendes ba­bája". Az 1960-as években sűrűn dalol­­gatta új csárdáját: „Jó a bada­csonyi bor ..." 1967—69-ben a zürichi Paprika csárdában muzsi­kált. 1970. március 5-én váratlanul hal meg. Temetésén — régi hagyo­mány szerint — muzsikusok húz­ták a dalait. A dalköltő nem akkor hal meg igazán, amikor elsíratják, hanem amikor elfelejtik szerzeményeit. Sallay még sokáig itt él közöt­tünk. dr. Volly István A mikrofonokról Legutóbbi cikkünk megjelenése óta szaküz­leteinkben megjelent néhány AKG mikrofon. Most ezeket ismertetjük. D 11. Dinamikus mikrofon, változtatható akusztikával. Egy, a mikrofon végére felhe­lyezhető tárcsa segítségével a mikrofon végén levő hangnyílások, tetszés szerint nyithatók, ill elzárhatók. Ezáltal a mikrofon iránykarakte­risztikája jelentősen megváltoztatható. Frek­­venciaátfogása: 50—18,000 Hz. A 11 D típus beszéd-zene kapcsolóval van ellátva. Memb­rán: nem fémes Makrofol. DHL. Teak fogó­val, ill. nyéllel. D 11 S-nél a kábelvég szaba­don áll. Érintkező nélkül. Belső ellenállás va­lamennyi típusnál: 500 Ohm (1. ábra). DX 11. Egyik legérdekesebb mikrofon tí­pus. Hosszúkás, műanyag házban két mikro­fonrendszer van. Ezek kis csatornákkal van­nak egymással összekötve, ezáltal létesül a visszhang. Mindezen felül tranzisztoros előerő­sítő is be van építve, amelyet 9 voltos törpe­elem táplál szintén a mikrofonházon belül. Napi ötórai állandó használatot számítva, egy hétig elegendő a telep. Ha csak egy-egy szám­ra kapcsoljuk be, akkor természetesen jóval tovább. A DX 11 mikrofon dinamikus rend­szerű, belső ellenállása 200 és 15,000 Ohm. Át­kapcsolható. A mikrofonon beépített ki-be kapcsoló és visszhang ki-be kapcsoló is van. 5 méteres 3 erőkábellel van ellátva, csatlakozó nélkül, állvány adapterrel (2. ábra). D 507. Dinamikus cardioid mikrofon. Hajlé­kony gégecsőre szerelve, a kábelvég szabadon, érintkező nélkül. Inkább beszéd mikrofon, szélvédő és erős, szilárd rácsozat fedi a mik­rofonfejet. Így szabadban is jól használható. Beépített folyamatos szabályozóval a mély hangokat le lehet vágni. Frekvenciaátfogása: 50—15,000 Hz. Belső ellenállása 200 Ohm (3. ábra). D 119 CS Igen jó magnó-mikrofon. Frekven­­ciaátfogás: 30—16,000 Hz. Belső ellenállása 200 Ohm. Szálvédővel (kosár) beépített konnek­torvéggel, zsinór nélkül szállítják, viszont kü­lönleges állványcsatlakozó jár hozzá. Minden darabhoz kézzel rajzolt frekvencia görbe tarto­zik, amelyet külön mérések után vesznek fel minden egyes készülékről. Beépített ki-be kap­csolóval van ellátva (4. ábra). D 200 C Az AKG gyár, de egyben Európa egyik legjobb gyártmánya az un. „Zweiweg”, vagy kétutas mikrofon. Cardioid, dinamikus mikrofon. Frekvenciaátfogása: 30—17,000 Herz. Belső ellenállása: 200 Ohm. Két mikrofonrend­szer van egybeépítve. Külön magas és külön mély hangok számára. E két rendszer egybe­építése és rugalmas felfüggesztése teljes zörej­mentességet biztosít, még kézbentartás esetén is. A frekvencia görbe majdnem teljesen egye­nes, mint a kondenzátor mikrofonoknál. Ro­busztus, de azért nem nagy súlyú felépítése profi célokra is alkalmassá teszi. A mikrofon­technika egyik legújabb eredménye (5. ábra). Pál Sándor : Dr. Buga László írása VOX HUMANA 2. tétel Évekkel ezelőtt egy cigaret­­tás doboz került a kezembe’. Versi­ke volt rajta: „Lassan ölő méreg vagyok, óvatosan fogyasszatok” Nagyon jól megjegyeztem ezt a megállapítást, intelmet, vagy — ha akarom — jótaná­csot. Nem azért, amit mondott, hanem ahogyan mondta: egy­szerűen, baráti hangon, min­den riogatás, minden fenyege­tés nélkül. Csak az igazat mondja, mintha az aggódó szeretet beszélne ebben a két — talán egy kicsit ügyetlen, de nagyon igaz — sorban. Tehát valóban olyan vesze­delmes méreg a nikotin? Bi­zony az! A Nobel-díjas Pau­ling szavait idézem: „Egy ci­garetta elszívása 15 másod­perccel rövidíti meg az életet. Aki 100 cigarettát szív el, egy nappal korábban hal meg.” Szükségtelennek tartom, hogy itt most a heveny és az idült nikotinmérgezésről bő­vebben írjak. Olvastak és hal­lottak erről már éppen elég tudományos és féltudományos szöveget olvasóink. Csak a legszükségesebbeket, a legfon­tosabbakat akarom elmondani. Például azt, hogy van olyan könnyűzenész ismerősöm, aki az énekes pályán is igen ko­moly ígérettel indult. Szép jö­vőt jósoltak neki. Aztán a hangja egyre tompább, egyre színtelenebbé vált, úgyhogy a végén az éneket abba kellett hagynia, és sajnos azért, mert sokat dohányzott. Hiába be­széltünk arról, hogy a füst a garatban, a felső légutakban idült gyulladást okoz és az rá­terjedhet a hangszalagokra is. Nem hallgatott ránk. Ezért kellett a szép énekes pályáról lemondania. A légzőszervi panaszoknak elsősorban a dohányzással járó kátránytermékek az okozói. Ezeket az égéstermékeket te­szik felelőssé egyesek a légző­szervi, főleg a tüdőrákok ke­letkezéséért. Sajnos, meg kell mondanom, hogy egyre több tudományos kutató bizonyítja, hogy a dohányzás szokásának elterjedése, a dohányosok szá­mának növekedése egyenesen arányos a tüdőrák előfordulá­sával, tehát a dohányzás és a tüdőrák feltétlenül kapcsolat­ban van egymással. Mégsem merném azt állí­tani, hogy a dohányzás legve­szedelmesebb következménye a rákképződés. Sajnos, a rák­nál sokkal gyakoribb a niko­tinnak az a káros hatása, amelyet az idegekre — főleg az érmozgató idegekre — gya­korol. Az érszűkületek, első­sorban a szív koszorús erének szűkülete igen­ komoly életve­szedelmet jelentenek. Amikor valaki életének delén hirtelen meghal és a boncolás koszo­rús ér elzáródást és ennek kö­vetkeztében szívizom-elhalást állapít meg, az esetek legna­gyobb részében az okok között megtaláljuk a nikotint, a mér­téktelen, a túlzásba vitt ciga­­rettázást. Egyetértek az ezek­kel foglalkozó szakorvosoknak azzal a megállapításával, hogy „az érszűkületes betegnek, vagy az arra hajlamos ember­nek minden cigaretta egy-egy szeg a koporsójában.” Merem állítani tehát, hogy a dohány­zás ártalmai között a nikotin idegkárosító hatása a legfon­tosabb. Megelőzi még a rák­keltő hatást is. Nem lennék igazságos, ha nem írnék pár sort a dohány­zás enyhébb formáiról is. Mit értek ez alatt? Azt, hogy pél­dául a cigarettázás és a pipá­­zás — illetve a szivarozás — a kivitelben, a gyakorlatban nagyban különbözik egymás­tól. A cigaretta füstjét mellre szívja, leslukkolja az ember. A füst a mélyebb légutakba is lejut. A pipás nem slukkol, csak pöfékel. A pipa és a szi­var füstje a naratívnél lejjebb nem jut a szervezetben, tehát a felszívódása is enyhébb. No és a gyakorlathoz tartozik még az is, hogy a cigarettás reg­gel, amint a szemét kinyitja, már nyúl a cigaretta után és gátlástalanul rágyújt mosdás, öltözködés, borotválkozás, sőt még étkezés közben is az egyes fogások között. A pipás ember ennél módosabban, ko­mótosabban dohányzik. A pipa tömögetése, tisztogatása, elő­készítése jelentik számára azt a bizonyos aprómunkát, ami a dohányzással járó élvezetek között is komoly szerepet ját­szik. Állítom, hogy a pipázás kevesebb ártalmat jelent, mint a cigaretta. Állítom, hogy a dohányosok jó része nem a ni­kotinéhség miatt dohányzik, hanem azért, hogy elfoglalja, szórakoztassa, lekösse magát. Társaságban például azért, hogy ne kelljen tétlenül ül­nie ... A nikotin tehát lassan ölő méreg. Aki még nem szokott rá, az lehetőleg meg se pró­bálja. Ezt azért mondom, mert bizonyítani tudom, hogy a fiúgyermekek azért kapnak rá a dohányzásra, hogy felnőtt­nek látszódjanak, a lányok meg a tükör előtt tanulják és addig próbálgatják, amíg szen­vedély lesz belőle. Enyhíthetünk a dohányzás káros hatásán? Igen. A külön­böző szűrős dohányzó-alkal­matosságok bizonyos fokig enyhítik az ártalmat, de nem szüntetik meg teljesen. Aki­nek tehát az orvos eltiltja a dohányzást, az semmi körül­mények között nem dohányoz­hat, még füstszűrővel sem! Hogyan lehet leszokni a do­hányzásról? Sajnos, csak erős akarattal. A dohányzásról le­szoktató, eredményesen ható gyógyszerünk nincs. A könnyűzenész munkahe­lye sok esetben annyira füs­tös, annyira telített a dohány égéstermékeivel, hogy feltétle­nül azt kell javasolnom, hogy az egyes számok között, ha módja van rá, olyan helyen levegőzzék, ahol tüdeje átszel­lőzhet és ilyenkor kérve ké­rem, jusson eszébe az idézett versike és ne gyújtson rá. A Vox Humana írás­sorozat jelen második tételének azt a címet is adhattam volna, hogy „füstbe ment terv”. Vajon Petőfi közismert gyönyörű ver­sére gondolok? Nem! Bertáék terve nemcsak képletesen vált füstté, hanem valóságban. Tudtam róluk mindent, hiszen jóbarátaim voltak, nemcsak terveiket, még gondolataikat is. Fiuk volt. Az idő múlott, a pénz szaporodott, a gyerek meg növekedett. ... csak az volt a baj, hogy a hamutartóban az éjjeliszek­rényen növekedett az elnyo­mott cigarettavégek száma is. És egy reggel... — szív­­trombózis! A halált a szív­izom elhalása okozta — írta a boncoló orvos. A gyönyörű tervek pedig szétfoszlottak, mint a füst... Hát nem lett volna jobb mér­sékelni a féktelen dohányzást? A nagy karmester — az egészséges élet — egy-egy ci­garetta elszívása közé komoly szünetet, tekintélyes pauzát ír és rendel az életrend partitú­rájában. Tartsuk meg ezeket a pauzákat, kedves Barátaim! Ne utánozzuk a pontatlan mu­zsikust, aki nem törődik a taktus-olvasással és idő előtt „belépve”, elrontja a hangver­senyt. Ne utánozzuk a nem gondolkodó, akarat nélküli ze­nészt, mert az nemcsak hoz­zátartozóinak, nemcsak sze­retteinek, hanem önmagának is esküdt ellensége. H­ALLOTTA? — Hogy ismét nagyszabású zenei rendezvények színhelye lesz Kecs­kemét, Kodály Zoltán szülővárosa? Több hétig tartó nemzetközi Ko­­dály-szemináriumot rendeznek, amely augusztus 20-án ér véget — s a népzenészek köszöntőjével már aznap elkezdődik a negyedik or­szágos népzenei találkozó augusz­tus 23-ig tartó programja. A már összeállított műsorból kitűnik, hogy — a Magyar Rádió és Tele­vízió bekapcsolódásával — valósá­gos folklór­fesztivállá bővül az idei találkozó. —­ Hogy Szabolcs-Szatmár me­gyei MÉSZÖV rendezésében Tisza­­vasváriban népi zenekarok, Fehér­­gyarmaton pedig a tánczenekarok részvételével jubileumi versenyt bonyolítottak le? Első helyezett a mátészalkai zenekar Bogdán György vezetésével, második a vá­­rosnaményi zenekar Murzsa Ber­talan vezetésével, harmadik a nyír­bátori zenekar Kovács Ferenc ve­zetésével, negyedik a fehérgyar­mati zenekar Varga Ferenc veze­tésével. A zenekarok oklevelet és pénzjutalmat kaptak. A tánczenekarok versenyében első helyezést a tiszavasvári és fe­hérgyarmati, második helyezést a nyírbátori és a városnaményi ze­nekarok értek el és kapták meg a győzteseknek kiírt pénzjutalmat és oklevelet. A Szövetkezetek megyei lapja hosszú méltató cikkben foglalko­zott a verseny jelentőségével. •­­ Hogy a nyíregyházi V.V. is rendezett jubileumi versenyt, melyben a Szabolcs étterem ve­gyeszenekara Benczi Jenő vezeté­sével, valamint az Ezerjó étterem zenekara Varga Zoltán vezetésé­vel ért el első, illetőleg második helyezést. A tánczenekarok közül az Anna presszó zenekara Marssó János vezetésével és az Ezerjó ze­nekara Sarkadi Imre vezetésével ért el kiemelkedő eredményt, melyről az oklevél és pénzjutalom tanúskodik. — Hogy a Veszprém megyei népi zenekarok versenyében első helyezést Ruha Rudolf népi zene­kara, második helyezést Horváth István és Horváth Ferenc zene­karai, harmadik helyezést pedig Mihók István zenekara ért el? SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK

Next