Zenetudományi Dolgozatok, 1983
Prószéky Gábor: Szempontok a magyar népzenei anyag számítógépes feldolgozásához
Prószéky Gábor: SZEMPONTOK A MAGYAR NÉPZENEI ANYAG SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSÁHOZ A Zenetudományi Intézet magyar népzenei anyaga becslések szerint kb. 150.000 dallamból áll. Világos, hogy egy ekkora anyagban való tájékozódást csak igen nehezen lehet kézi szervezéssel segíteni. Egy-egy kiemelt szempont szerint az idők során készültek rendszerezések, segítenek a tájékozódásban a gyűjtések jegyzőkönyvei is, de a hatalmas mennyiségű adat áttekintése egyelőre így is megoldatlan. Nem véletlenül merült fel tehát a számítógép alkalmazásának lehetősége. A magyar népdalkincs alapos áttekinthetősége nemcsak a hazai kutatóknak jelentene nagy könnyebbséget, hanem egy ilyen méretű és hírű anyag jól sikerült gépi feldolgozása mintául szolgálhatna más népek zenéjének feldolgozásához is, amire — a külföldnek a bartóki-kodályi hagyományok iránti fogékonyságát ismerve — feltétlenül van esély. Mivel népzenei anyagok számítógépes feldolgozásához általános sémák és jól bevált módszerek nem állnak rendelkezésünkre, úgy érezzük, érdemes bemutatni, hogy az MTA Zenetudományi Intézet számítógépes rendszerének 1982-ben a gyakorlatban is megindult munkálatai mivel kecsegtetnek, és talán azt is, mik a még megoldatlan problémák. A munka első fázisának a célja: a vokális dalok számítógépre vitele további feldolgozás (rendszerezés, osztályozás) céljából. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hangszeres anyag nem kerül gépre, csak azt, hogy nem a legelső fázisban. Sőt, a vokális anyagnál is dönteni kellett a három alapvető forrást (a Bartók-rend, a Kodály-rend és az AP-lemezeken hangzó formában is meglevő, közvetlenül gyűjtésekből származó anyag) beviteli sorrendjéről. A választás a Kodály-rendre esett. Ez az anyag kb. 28.000 dallamból áll, így a teljes anyag feldolgozásakor jelentkező nehézségek nagy része előfordul benne, ugyanakkor önálló, kész egészt alkot. Ez utóbbi tulajdonság azért fontos, mert egy több évig tartó adatbevitel esetén nem mindegy, hogy egy, az adott munka befejezéséig semmilyen célra fel nem használható, a leggyakoribb felhasználási szempontok szerint tökéletesen rendezetlen anyag kerül a gépbe, vagy egy olyan, amelynek egyes részei (a különböző kadencia-típusok már a kidolgozás során is felhasználhatók. A szempontrendszernek természetesen olyannak kell lennie, hogy a BR- és az AP-anyag bevitelének megkezdésekor ne kelljen újabb módszereket kidolgozni. Nézzük meg tehát, milyen szempontok alapján történhet majd a magyar népdalkincs gépi feldolgozása. Zenetudományi dolgozatok 1983 Budapest 1AP, Akadémiai Pral. Az MTA Zenetudományi Intézet birtokában levő, gyűjtésekből származó, viaszlemezre vágott anyagának betű-azonosítója. A továbbiakban a Bartók-rend jelölésére többször használjuk majd a BR, a Kodály-rendére a KR rövidítést.