Zenetudományi Dolgozatok, 1983

Prószéky Gábor: Szempontok a magyar népzenei anyag számítógépes feldolgozásához

Prószéky Gábor: SZEMPONTOK A MAGYAR NÉPZENEI ANYAG SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSÁHOZ A Zenetudományi Intézet magyar népzenei anyaga becslések szerint kb. 150.000 dal­lamból áll. Világos, hogy egy ekkora anyagban való tájékozódást csak igen nehezen le­het kézi szervezéssel segíteni. Egy-egy kiemelt szempont szerint az idők során készül­tek rendszerezések, segítenek a tájékozódásban a gyűjtések jegyzőkönyvei is, de a ha­talmas mennyiségű adat áttekintése egyelőre így is megoldatlan. Nem véletlenül merült fel tehát a számítógép alkalmazásának lehetősége. A ma­gyar népdalkincs alapos áttekinthetősége nemcsak a hazai kutatóknak jelentene nagy könnyebbséget, hanem egy ilyen méretű és hírű anyag jól sikerült gépi feldolgozása mintául szolgálhatna más népek zenéjének feldolgozásához is, amire — a külföldnek a bartóki-kodályi hagyományok iránti fogékonyságát ismerve — feltétlenül van esély. Mivel népzenei anyagok számítógépes feldolgozásához általános sémák és jól bevált módszerek nem állnak rendelkezésünkre, úgy érezzük, érdemes bemutatni, hogy az MTA Zenetudományi Intézet számítógépes rendszerének 1982-ben a gyakorlatban is megindult munkálatai mivel kecsegtetnek, és talán azt is, mik a még megoldatlan problémák. A munka első fázisának a célja: a vokális dalok számítógépre vitele további fel­dolgozás (rendszerezés, osztályozás) céljából. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hangszeres anyag nem kerül gépre, csak azt, hogy nem a legelső fázisban. Sőt, a vokális anyagnál is dönteni kellett a három alapvető forrást (a Bartók-rend, a Kodály-rend és az AP-lemezeken hangzó formában is meglevő, közvetlenül gyűjtésekből származó anyag) beviteli sorrendjéről. A választás a Kodály-rendre esett. Ez az anyag kb. 28.000 dallamból áll, így a teljes anyag feldolgozásakor jelentkező nehézségek nagy része elő­fordul benne, ugyanakkor önálló, kész egészt alkot. Ez utóbbi tulajdonság azért fon­tos, mert egy több évig tartó adatbevitel esetén nem mindegy, hogy egy, az adott mun­ka befejezéséig semmilyen célra fel nem használható, a leggyakoribb felhasználási szempontok szerint tökéletesen rendezetlen anyag kerül a gépbe, vagy egy olyan, amelynek egyes részei (a különböző kadencia-típusok­ már a kidolgozás során is fel­használhatók. A szempontrendszernek természetesen olyannak kell lennie, hogy a BR- és az AP-anyag bevitelének megkezdésekor ne kelljen újabb módszereket kidolgozni. Nézzük meg tehát, milyen szempontok alapján történhet majd a magyar népdalkincs gépi fel­dolgozása. Zenetudományi dolgozatok 1983 Budapest 1AP, Akadémiai P­ral. Az MTA Zenetudományi Intézet birtokában levő, gyűjtésekből származó, viaszlemezre vágott anyagának betű-azonosítója. A továbbiakban a Bartók-rend jelölésére több­ször használjuk majd a BR, a Kodály-rendére a KR rövidítést.

Next