Zenetudományi Dolgozatok, 1988

Zenetörténet — zenei muzeológia — zeneszociológia - Körmendy Kinga: Az ún. Zalka Antiphonale töredékei

ra.10 Pozsonyban vagy Nagyszombatban kötötték be az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár XVII. századi egyetemi jegyzetét (12. sz.) a XVIII. század első felében a kö­tés alatt lévő kézirat és nyomtatványlapok tanúsága alapján. A többi kódextöredéket nyugat-, illetve északnyugat-magyarországi könyvkötő műhelyben vagy műhelyekben használhatták fel kötési célra.11 A kódexlapoknak kötési célra való felhasználásában különbség van a nyomtatott könyvek és a levéltári iratok bekötési helyének azonosítási lehetősége között. A nyom­tatott könyveknél nem minden esetben azonos a nyomdai és a könyvkötés helye. A könyveket árusították kötre és kötetlenül. A levéltári iratokat azonban gondosan őriz­ték, kötésük helyben vagy a közvetlen környéken történt. Ebből a szempontból töre­dékeink négy város körül „kristályosodnak": Győr — Nagyszombat — Kassa — Kolozs­monostor (Kolozsvár). Győrben a XVII. század folyamán használták fel levéltári borítólapnak a kódex­lapokat. A város könyvtörténeti adataiban nem találjuk nyomát ilyen kódexsorozat lé­tének.12 Így bizonyosnak tekinthető, hogy az ún. Zalka Antiphonale eredeti őrzési he­lye nem Győr, mert az ilyen díszkódex akkora anyagi értéket is képviselt, hogy feltét­lenül regisztrálták volna a vagyonösszeírások. A két legtávolabbi levéltári felhasználásra Kolozsmonostoron és Győrben került sor. A XVII. század elején Győrbe Náprágyi Demeter könyvtárával számos gyulafehér­vári, váradi eredetű könyv, sőt levéltári irat is került.13 Náprágyit 1601-ben fosztotta meg a kolozsvári országgyűlés gyulafehérvári püs­pökségétől, és ő akkor Prágába menekült. 1602-ben pozsonyi prépost, 1607-ben veszp­rémi, majd győri püspök, végül kalocsai érsek lett. Leginkább Győrben tartózkodott 1619-ig, haláláig. Náprágyi politikai szereplése összefüggött Bocskai és Bethlen magyar­országi politikai és hadi tevékenységével, amelyeket nem támogatott, de határozottan nem is ellenzett.14­ 10A németújvári ferences rendház könyvtárának történetével foglalkozó legújabb szakirodalom tisztázta a könyvtár eredetét. A könyvtár törzsanyagát képező Batthyány Boldizsár-féle könyv­tárba beletartozott a Batthyány Kristóf által az ország déli részének (Szlavónia) katolikus temp­lomaiból, pálos és ferences kolostoraiból összeszedett kézirat- és könyvanyag. A németújvári fe­rencesek maguk is javították könyveik kötését, amihez magyar nyelvű levelek részeit is felhasz­nálták. Ld. Horváth Mária: Egy növényjegyzék. Adalékok a németújvári könyvtár alapításához. MNy 78(1982)191-203. A könyvtár kéziratairól: Fejérpataky László: A Németújvári szent­ferencrendi zárda könyvtára. MKSzl­ 1883. 110-111. 113., 10., 11., 17., 18., 19. sz. '•'a.Egy antiphonale szerepel 1544-ben. A győri káptalan nyugtatja a pozsonyi káptalant egy neki átengedett pergamenre írt régi antiphonaléról, hogy bármikor visszaadja, amikor a pozsonyi káptalan kívánja, hacsak a török meg nem semmisíti. Pozsony (Bratislava), Státny Slovensky Ustredny Archiv, a pozsonyi káptalan magánlevéltára, Capsa H. Fasc. 3. b.1590-ben összeírták a győri püspök Szombathelyen lévő javait, de a könyvek között nem sze­repel kódex. Ld. Iványi Béla: Könyv, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon 1331 — 1600. Bp. 1937.93. o.Az antiphonale lapjait 1872-ben kötötték egybe. A kötésre Rómer Flóris tetette rá a székes­egyházban és egy régi ládán talált vereteket. Vö: Rómer Flóris: A győri káptalan antiphonalé­ja. Archeológiai Értesítő 19(1887)12-26. 13 Vásárhelyi Judit: A győri székesegyházi könyvtár possessorai. MKSzl­ 96(1980)121. 1406. 118.

Next