Zenetudományi Dolgozatok, 1988
Zenetörténet — zenei muzeológia — zeneszociológia - Körmendy Kinga: Az ún. Zalka Antiphonale töredékei
ra.10 Pozsonyban vagy Nagyszombatban kötötték be az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár XVII. századi egyetemi jegyzetét (12. sz.) a XVIII. század első felében a kötés alatt lévő kézirat és nyomtatványlapok tanúsága alapján. A többi kódextöredéket nyugat-, illetve északnyugat-magyarországi könyvkötő műhelyben vagy műhelyekben használhatták fel kötési célra.11 A kódexlapoknak kötési célra való felhasználásában különbség van a nyomtatott könyvek és a levéltári iratok bekötési helyének azonosítási lehetősége között. A nyomtatott könyveknél nem minden esetben azonos a nyomdai és a könyvkötés helye. A könyveket árusították kötre és kötetlenül. A levéltári iratokat azonban gondosan őrizték, kötésük helyben vagy a közvetlen környéken történt. Ebből a szempontból töredékeink négy város körül „kristályosodnak": Győr — Nagyszombat — Kassa — Kolozsmonostor (Kolozsvár). Győrben a XVII. század folyamán használták fel levéltári borítólapnak a kódexlapokat. A város könyvtörténeti adataiban nem találjuk nyomát ilyen kódexsorozat létének.12 Így bizonyosnak tekinthető, hogy az ún. Zalka Antiphonale eredeti őrzési helye nem Győr, mert az ilyen díszkódex akkora anyagi értéket is képviselt, hogy feltétlenül regisztrálták volna a vagyonösszeírások. A két legtávolabbi levéltári felhasználásra Kolozsmonostoron és Győrben került sor. A XVII. század elején Győrbe Náprágyi Demeter könyvtárával számos gyulafehérvári, váradi eredetű könyv, sőt levéltári irat is került.13 Náprágyit 1601-ben fosztotta meg a kolozsvári országgyűlés gyulafehérvári püspökségétől, és ő akkor Prágába menekült. 1602-ben pozsonyi prépost, 1607-ben veszprémi, majd győri püspök, végül kalocsai érsek lett. Leginkább Győrben tartózkodott 1619-ig, haláláig. Náprágyi politikai szereplése összefüggött Bocskai és Bethlen magyarországi politikai és hadi tevékenységével, amelyeket nem támogatott, de határozottan nem is ellenzett.14 10A németújvári ferences rendház könyvtárának történetével foglalkozó legújabb szakirodalom tisztázta a könyvtár eredetét. A könyvtár törzsanyagát képező Batthyány Boldizsár-féle könyvtárba beletartozott a Batthyány Kristóf által az ország déli részének (Szlavónia) katolikus templomaiból, pálos és ferences kolostoraiból összeszedett kézirat- és könyvanyag. A németújvári ferencesek maguk is javították könyveik kötését, amihez magyar nyelvű levelek részeit is felhasználták. Ld. Horváth Mária: Egy növényjegyzék. Adalékok a németújvári könyvtár alapításához. MNy 78(1982)191-203. A könyvtár kéziratairól: Fejérpataky László: A Németújvári szentferencrendi zárda könyvtára. MKSzl 1883. 110-111. 113., 10., 11., 17., 18., 19. sz. '•'a.Egy antiphonale szerepel 1544-ben. A győri káptalan nyugtatja a pozsonyi káptalant egy neki átengedett pergamenre írt régi antiphonaléról, hogy bármikor visszaadja, amikor a pozsonyi káptalan kívánja, hacsak a török meg nem semmisíti. Pozsony (Bratislava), Státny Slovensky Ustredny Archiv, a pozsonyi káptalan magánlevéltára, Capsa H. Fasc. 3. b.1590-ben összeírták a győri püspök Szombathelyen lévő javait, de a könyvek között nem szerepel kódex. Ld. Iványi Béla: Könyv, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon 1331 — 1600. Bp. 1937.93. o.Az antiphonale lapjait 1872-ben kötötték egybe. A kötésre Rómer Flóris tetette rá a székesegyházban és egy régi ládán talált vereteket. Vö: Rómer Flóris: A győri káptalan antiphonaléja. Archeológiai Értesítő 19(1887)12-26. 13 Vásárhelyi Judit: A győri székesegyházi könyvtár possessorai. MKSzl 96(1980)121. 1406. 118.