Zenetudományi Dolgozatok, 2001-2002

Sas Ágnes: Főúri zenei intézmények, arisztokrata mecénások a 18. századi Magyarországon

Főúri zenei intézmények, arisztokrata mecénások a 18. századi Magyarországon 215 Az Esterházy Pál nádor testvérétől, Ferenctől eredő fiatalabb fraknói ág székhelyeként a pozsonyi palota szolgált. A rezidencia zenei gyakorlata a legutóbbi időkig feltáratlan volt,378 noha ott legalább fél évszázadon át, de valószínűleg tovább működtek zenészek, akik Pozsonyból a többi birtok alkalmi zenéjét is ellátták.379 A grófok már a század elején hangszereket vásároltak és zenészeket foglalkoztattak, zenei érdeklődésük csak az 1730-40-es években ért el az átlagot meghaladó intenzitást: akkor Esterházy József (1682-1748), a nagy becsben álló horvát bán tekintélyes hangszerparkról és kottaállomány­ról gondoskodott, trombitákat és kürtöket, oboákat és fagottokat, hegedűket és violákat, ill. szimfóniákat, versenyműveket, fúvós partitákat szerzett be, és saját hangszereseket is tar­tott.380 Fia, József (1714-62) már maga is tanult zenét. Nagyszombatban billentyűs hang­szeren szerzett jártasságot, Bécsben hegedűn, és zenei tanulmányait leideni egyetemi évei alatt is folytatta. Kapcsolatba kerültek zeneszerzőkkel is, József bán Bécsben többek között Ignaz Holzbauertől és Wilhelm Pichlbergertől vásárolt kompozíciókat ill. kottákat, fia Ve­lencében magától Vivalditól is (1734).381 Esterházy Ferenc (1683-1754/1758?), a csákvári kastély ura, pozsonyi trombitások gazdája382 a fiatal József gróffal együtt taníttatta gyemekeit: Miklós (1711-64/65?) Nagyszombatban orgonálni, Bécsben „zongorázni", Fe­renc (1715-85, a cseklészi ág alapítója) Bécsben hegedülni tanult, oktatásukat Nagyszom­batban Joseph Umstatt383 látta el, Bécsben pedig id. Georg Reutter, a Stephansdom karna­gya és az udvari orgonista, Johann Baptist Peyer.384 Az országos tisztségeket viselő, Pétervárott, Nápolyban, Velencében és Párizsban diplomata-küldetést teljesítő urak főleg Pozsonyban és Bécsben éltek, csákvári és tatai birtokaikon a század végéig keveset tartóz­kodtak.385 így érthető, hogy ott nem fizettek zenészeket. 1743 és 1806 között a tatai templo­mi együttes fenntartásához csak egyharmad arányban járultak hozzá, és erre az időszakra eső vidéki látogatásaik során a legszerényebb apparátusú és színvonalú alkalmi zenével is megelégedtek.386 Az egyetlen nagyobb szabású kezdeményezésről, a Csákváron emelt új kastély színházának működéséről szinte semmit nem tudunk,387 noha építője és fenntartója, Esterházy János (1747-1800) más tekintetben különleges figyelmet érdemel. 378 A legújabb kutatások eredményeit Bennemé Esterházy­ cikke tartalmazza, a kézirat kölcsönzését itt köszönöm. 379 Berényi László, a család leszármazottjának tudomása szerint Pozsonyban és Cseklészen a század folyamán végig rendszeresen zenekar működött (Landon Mozart 116). 380 Az elszámolásokban csak fúvós hangszeresek szerepelnek, a szükséges vonósjátékosokat a korabeli szokás­nak megfelelően valószínűleg a lakások közül állították ki. 381 Valamennyi adat: Bennemé Esterházy, passim. 382 ZTI-Lt: Nagyszombat, IV. (1701). Feltehetően ő volt 1752-53-ban a Burgtheater igazgatója, Durazzo gróffal együtt (Morrow 39). 383 Joseph Umstatt (1711-62) bécsi zeneszerző, 1749 után Drezdában és Bambergben működött (New Grove). 384 Bárdos Tata 12. 385 A gróf halála után csak öt évvel később, 1769-ben sorra kerülő beiktatást előkészítendő intézkedések: „A csákvári gondnoknak... minden eshetőségre felkészülve gondja legyen az uraság házának takarítására", „Az utakat hozzák rendbe, amerre ... a méltóságos Uraságok ... elérkeznek", „a ... postaállomásról a fenntnevezett személyek érkezéséről a hír kellő időben érkezzék meg... hogy a vendégeket várják" (Bárdos Tata 20). 386 Tatai adatok: „a tatai tanító és népe" trombitákkal és dobokkal zenélt (1746), „trombitákkal és dobokkal mu­zsikáló tatai zenészek" (1747), trombiták és dobok szóltak (1759), mise, Te Deum, asztali zene és a helyi gim­názium színielőadása (1769), „mester" és „trombitások" (1792). A kórussal és orgonával ellátott várkápolná­ban 1743 előtt a helyi németek tartottak istentisztelet, az orgonát a piaristák kb. 1766-ban kölcsönkérték, de még 1781-ben sem adták vissza. Csákváron 1790-97 között a tanító gondoskodott a kastély zenéjéről, 1798-ban a templom búcsújakor vendég zenészek jöttek a tanító segítségére (Bárdos Tata 13-23). 387 A kastély 1780-ban készült el, a színházzal kapcsolatos adatok: 1794-95,1797-98 és 1799; az 1801 -es leltár­ban jelmezek és kellékek szerepeltek (Staud III, 112 és Bárdos Tata 22-23).

Next