Zenetudományi Dolgozatok, 2009

Szemle - Dr. Kovách Zoltán: Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története all. századtól 1820-ig (Körmendy Kinga)

KÖRMENDY KINGA­ gozatként írta meg 1964-ben. A szakdolgozat saját példányát könyvtárosi munkája során folyamatosan bővítette. A középkori írások olvasásában gyakorlott paleográ­fusokat is próbára tevő, apró betűs, ceruzás (!) kézírással lógtak ki a cédulák ebből a kötetből, gyakran csak félmondatos utalásokat tartalmazva a később megoldandó problémák jelzésével. Egykori esztergomi hittanos tanítványa, majd könyvtáros kollégája nem akart beletörődni, hogy Kovách Zoltán munkája, a könyvtár 16-18. századi állománytörténetére vonatkozó forrásfeltárásokat tartalmazó kutatói jegyze­tekkel a hasonló kéziratok sorsára jusson. A szerző halálának 25. évfordulójára Szepesi Zsuzsanna, az MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárának vezetője a szakdolgozatot a cédulajegyzetekkel kiegészítette, beillesztve a ceruzás jegyzetlapok szövegét a szakdolgozatnak arra a helyére, amelyre azok vonatkoztak. A közreadó két esetben társszerzői minőségben egészítette ki a kéziratot. Kovách Zoltán annotált jegyzéket csatolt szakdolgozatához, amely a 11-16. századi kézira­tokat tartalmazta. A jegyzék hiánypótló, hiszen a Főszékesegyházi Könyvtárnak a kéziratokról nincs katalógusa. Kovách Zoltán leírásai tartalmazzák azokat az adato­kat, amelyek a kéziratok azonosításához elengedhetetlenek. A közreadó nagyon korrekt megoldást alkalmazott: Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára köte­teinek­ hivatkozási számaival egészítette ki a leírásokat, amely kötetek tartalmazzák az 1988 előtti szakirodalmat, valamint hivatkozik az OSzK 1985 kódexkiállítá­sának katalógustételeire is. Az utóbbival lényegében teljessé tette a hivatkozásokat. A csillaggal jelölt kiegészítések a jelenkori kutató számára további tájékoztatást nyújtanak. A válogatott bibliográfia összeállításakor azonban a közreadó túllépett a kataló­gus szintű tájékoztatáson. Nem volt könnyű feladat meghúznia a határvonalat. Az állományfeltárás módszeréhez igazodva - indokoltan — a folyóiratcikkek és a kiállí­tási katalógusok felvétele mellett döntött, ettől csak a tanulmánykötetek esetében tért el. A folyóirat-, és katalógus-szócikkek adják azt a forrásanyagot, amelyre a könyvtár középkori történetének, állományának kutatója, feltárója elsősorban támaszkodhat. Ebben a bibliográfiában a középkori magyar zenetörténet-kutatás publikációi mutatják, hogy milyen fontos forrásait őrzi a Főszékesegyházi Könyvtár a középkori magyar zenekultúránknak. A válogatott bibliográfia a könyvtár mun­katársai számára az az állományismereti „adatbázis", amelyre az információadáskor támaszkodhatnak. Kutatónak és könyvtárosnak alighanem elég a felsorolt indoklás, miért tartja a recenzens hiánypótló és nélkülözhetetlen tudományos segédletnek a kiegészítetett szakdolgozat kiadását. A recenzens — aki maga is élete végéig lekötelezettje Kovách Zoltánnak a pálya­kezdő kutatásaiban való önzetlen támogatásért — azt is örömmel nyugtázta, hogy Szepesi Zsuzsa Dr. Kovách Zoltán nyomtatásban megjelent írásainak jegyzékével­ ­ Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára, Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1516 előtt, I-III.­­Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtá­ra, 1988-1994.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék