Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv - Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1979-1980 (Budapest, 1980)

Scheiber Sándor: A zsidó folklór Ujvári Péter írásaiban

Umrath Simon és famíliája. IMIT Évkönyve. 1918. 190—200. A túlsó parton. Bp., 1920. (Korábban A csőd címen jelent meg az Egyenlőség XXXI11. 1914. — XXXIV. 1915. évfolya­­maiban.) A cédrusfa daliája. Bp., 1921. Ha Hersku hazajön. IMIT Évkönyve. 1931. 62—71. Az új adressz. Kelet Népe. II. 1931. 153. Éjféli esketés. (A Leviátán c. dráma I. felv.) Kelet Népe. II. 1931. 156 160. A menyország fuvarosa. Ararát. 1942. 13—16. A dolgozat beosztása a Kiss Józsefet tárgyaló tanulmányo­­mét követi.2 I. Hétköznapok Kultusztárgyak. A tállitról így emlékezik meg: ,,Az egyik a dereka köré csavarta az imádságos lepedőjét, a másik a vállára vetette, mint a shawl-t” (Az új keresztény, 154.). Jámbor zsidók a tállit helyettesítésére ruhájuk alatt állandóan viselnek egy tállit kátán­t, kis tállitot, amelyet cidáklinak neveznek. Újvári meghatározásával: ״ középen kivágott tállisz, amit a ruha alatt visel a vallásos zsidó” (Az új keresztény. 22.). Máskor így kerül elő nála: „Jáver Dávid valami ruhafélét húzgál ki a mellénye alól, annak a rojtos végét ájtatosan megcsókolja” (A túlsó parton. 10.). A tefillinről, az imaszíjról ezt olvassuk: ״ Az ablakkilincsre akasztott tfilin-bajtli.” Jegyzetben ezt fűzi hozzá: „Bársony­­ból, vagy selyemből varrt bugyor, amiben az imádságos lepedőt meg az imaszíjakat tartják” (Az új keresztény, 22.). A bájtli házacskát, tartót jelent (a héber únriz-ház­ból). A tefillin kupak­­jának is ez a neve. Máskor így találjuk nála: „Az almáriomból pedig elővette az imádságos bugyrot, magára szíjazta a tfilint, a fejére rántotta a táliszt és lobogó áhítattal imádkozni kez­­dett” (Egyenlőség, XXXVI. 17. sz.).

Next