Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1902

I. Irodalmi munkálatok - Dr. Heller Bernát: A zsidóság a világkiállításon

HELLER BERNÁT 242 vagy a frigyláda conventionalis képét látja. A tornyot gyakran bütykök pótolják. A fölirás jóformán kivétel nélkül két héber szó, melyet még a nem hebraista hölgyek is értenek : mazzol tob vagy e két szó kezdő­­betűje. A mi magyar nemzeti múzeumunk régiségi osztálya is fölmutat két ily toronyforma, azaz inkább tetőzetforma jegygyűrűt hasonló véséssel. A Clunyben kivételesen ily fölirás is található : תארי םיקלא ןומדק ימל רבל istenfélelem mindennél előbbre való. — Egy angol társaság fizetett Cluny ■vezetője azt magyarázta díjazóinak, hogy azok a gyűrűk Dávid és Salamon királytól származnak , nyilván abból indulván ki, hogy csak nem veszhetett mind el az a jegygyűrű, melyet Salamon az 1000 feleséggel, kikről a királyok könyve szól, váltott. Ugyancsak a családi vonatkozású emlékek közé so­­rozhatók a pólyák, vérfogók és más eszközök, melyek a gyermek frigyszentelő ünnepén használatosak és melyek Izsák hasonló ünnepéről szóló versekkel van­­nak ellátva. A gyűjteményben egyedül áll egy kő, rajta a héber alphabetával és egy mezuza faragványos­­tokkal. Míg így a zsidó ajtó hivatalos jele magára marad, az amu­­lettek egész jóravaló csoportot adnak : az egyik a hat ágú gyertyatartót foglalja tojásdad keretbe, egy másik a gyertyatartót a tízparancsolat tábláival kapcsolja egybe; kettőnek közepét a saddai (ידש) szó jelöli, egy­­szer gyöngyből kirakva, egyszer pedig relieffé dombo­­rítva. Nyilván, szintén az amulettekhez sorozandó egyik-másik darab, mely az érmek közé tévedett, pld. az, mely 3X4 mezőre tagolódik és minden mezőbe

Next