Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1916
I. Irodalmi munkálatok - Dr. Kohlbach Bertalan: Vallásrégiségek a Magyar-Zsidó Múzeumban
KOHLBACH BERTALAN 238 Aki pedig megismer bennünket ünnepi készségeinkről, látja a menórát, a tóraköpenyt, a tóradíszt, a szombati lámpát, az többé nem veti majd szemünkre a ridegséget, a nyers realizmust. Kiárad legalább is annyi szeretet a tórának ékes és költséges felruházásából, mint mikor május havában virágokkal díszíti a Mária-szobrokat a hívő katholikus. Nem sajnálom én a zsidóság modernizálását, nem azt, hogy néhány antiszociális formán átlendíti a zsidó életet a ma, de sokat vesztett a családi meghittség azáltal, hogy a szombati lámpa, a fűszertartó, a széder-esti tál, a serleg stb. a múzeumba kerül. De amint nem vagyok barátja a zsidó történet memor-fejezeteinek, amint nem sírom vissza a múltat, csak azért, mert elmúlt, most nem rekriminálok. Jó helyen vannak e tárgyak és kívánom, hogy különösen rohamosan modernizáló gazdag zsidóink ezen rájuk nézve értéktelen tárgyakat mutassák be a magyarzsidó archaeológia és ethnographia oltárán. I. Templomi berendezési és szertartási szerek és eszközök.1 Míg azelőtt a szokás az volt, hogy a zsinagóga a város akropolisán (הכמב לש ריע) épüljön, az egyház nem engedte meg a monumentális zsinagógákat; igénytelen külsejű volt a templom; igénytelen volt a belseje is; legfölebb egyes imádságok tarkították a síma falakat, mint pl. a régi liptószentmiklósi zsi- . Ezen értekezésben csakis a magyar tárgyakkal kívánok foglalkozni.