Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1933

I. Irodalmi munkálatok - Dr. Groszmann Zsigmond: Meisel pesti főrabbi kora

MEIS­EL PESTI FŐRABBI KORA. 101 egyezés évében jutott a magyar törvénytárba és épí­­tette ki a honi zsidóság polgáriasodását. De másrészt a vallási konzervativizmus rajongói és a vallási haladás eszméjének vallói e másfél évtizedben távolodtak el egymástól sajnálatos módon annyira, hogy e távolodás az egyenjogúsítást követő kongresszus után a magyar zsidóság hármas tagozódásává fajult. I­zgalom és idegesség tartotta fogva a hazai zsidó­­ságot, forrongásban volt a legtöbb gyülekezet és az iz­­galmaknak, idegességnek, lázas forrongásoknak egyik gyújtópontja természetszerűleg a pesti hitközség volt, mely 40 ezer főnyi gyülekezetével akkor már vezető helyen állott a magyar zsidóságban. És ez izgalmakba sodródott Meisel pesti főrabbi, korának egyik legkivá­­lóbb, de talán legszerencsétlenebb papja, aki nyugalmas időkben hosszú életen át sok hasznosat alkothatott volna, de akit az izgalmak szüntelen és kíméletlen pergő­­tüze idő előtt felőrölt. Nem Meisel-életrajzot szándékozunk itt adni. Kayser­­ling Md és Büchler Sándor i­s bőségesen eleget tettek ennek.­ ­ Kayserling : Dr. W. A. Meisel, Leipzig, 1891. Meisel maga gyűjtötte egy «albumba» életének a pesti rabbiság elfoglalásáig terjedő fontosabb eseményeit és adatait (1852 aug. 27-iki és 1859 máj. 18-iki levele). Részben ez album alapján írta meg Kayserling az életrajznak 1859-ig terjedő részét. Dr. Meisel Wolf Aloys (magya­­rosan Farkas Alajos) a csehországi Roth-Jamnitzban született 1815 július 16-án, 27 éves korában a porosz Stettinnek lett rabbija, 44 éves korában hivatott meg a pesti főrabbiszékbe. Hirtelen meg­­halt 1867 nov. 30-án, egy szombati prédikáció után. 2 Büchler: A zsidók története Budapesten, Budapest, 1901, 476. 1.­­ köv.

Next