Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1933
I. Irodalmi munkálatok - Dr. Groszmann Zsigmond: Meisel pesti főrabbi kora
MEISEL PESTI FŐRABBI KORA. 101 egyezés évében jutott a magyar törvénytárba és építette ki a honi zsidóság polgáriasodását. De másrészt a vallási konzervativizmus rajongói és a vallási haladás eszméjének vallói e másfél évtizedben távolodtak el egymástól sajnálatos módon annyira, hogy e távolodás az egyenjogúsítást követő kongresszus után a magyar zsidóság hármas tagozódásává fajult. Izgalom és idegesség tartotta fogva a hazai zsidóságot, forrongásban volt a legtöbb gyülekezet és az izgalmaknak, idegességnek, lázas forrongásoknak egyik gyújtópontja természetszerűleg a pesti hitközség volt, mely 40 ezer főnyi gyülekezetével akkor már vezető helyen állott a magyar zsidóságban. És ez izgalmakba sodródott Meisel pesti főrabbi, korának egyik legkiválóbb, de talán legszerencsétlenebb papja, aki nyugalmas időkben hosszú életen át sok hasznosat alkothatott volna, de akit az izgalmak szüntelen és kíméletlen pergőtüze idő előtt felőrölt. Nem Meisel-életrajzot szándékozunk itt adni. Kayserling Md és Büchler Sándor is bőségesen eleget tettek ennek. Kayserling : Dr. W. A. Meisel, Leipzig, 1891. Meisel maga gyűjtötte egy «albumba» életének a pesti rabbiság elfoglalásáig terjedő fontosabb eseményeit és adatait (1852 aug. 27-iki és 1859 máj. 18-iki levele). Részben ez album alapján írta meg Kayserling az életrajznak 1859-ig terjedő részét. Dr. Meisel Wolf Aloys (magyarosan Farkas Alajos) a csehországi Roth-Jamnitzban született 1815 július 16-án, 27 éves korában a porosz Stettinnek lett rabbija, 44 éves korában hivatott meg a pesti főrabbiszékbe. Hirtelen meghalt 1867 nov. 30-án, egy szombati prédikáció után. 2 Büchler: A zsidók története Budapesten, Budapest, 1901, 476. 1. köv.