Mult és Jövő, 1915 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1915-05-01 / 5. szám
QiR^jCLÉi^MÓRj Ama rabbik közé tartozott, kiknek még küzdeniük kellett a magyar nyelv jogáért és az elsők között volt, kik magyar nyelven kezdték művelni a magyar zsidó tudományt. Pályájának, működésének egy-egy határpontja :a magyar zsidóság megmagyarosodásának egy-egy határköve volt. Ötven esztendei működése alatt — s ezt az időt az ország több községében, legnagyobb részét pedig Nagybecskereken töltötte — sokat nyújtott mint pap és méltót adott mint a zsidó tudomány művelője. Nemes, mélyen vallásos világfelfogásáért rajongva tisztelték hívei, míg cikkei és értekezései elszórtan az egész magyarzsidó sajtóban láttak napvilágot. Lefordította költői nyelven a Bechínáth Ólamot, Jedaja Penini Bedarsí-nak a franciaországi zsidóüldözések komor hangulatában született verseit. Költői tehetségét örökölték fiai, köztük dr. Kiss Dr. Klin Mór Arnold, az ismert budai poéta-pap és dr. Borsodi Lajos, kinek évekkel ezelőtt egy értékes verskötete jelent meg. A filozófiával való beható foglalkozásának eredménye Maimont epochális művének, a Tévelygők Útmutatójának magyar nyelvre való fordítása, mely mű a Tudományos Akadémia pártfogásával jelent meg. A király a kiváló rabbit és tudóst, kit községe a szív mélyéből is méltán gyászol, érdemei elismeréséül annak idején a Ferencz József-renddel tüntette ki. A BUDAI CHEVRA KADISA a múlt hó 28-ikán tartott tisztújítása a következő egyhangúlag megejtett választást eredményezte: Elnök: dr. Ernyei Mór. Alelnök: Schlesinger Náthán. Pénzügyi elöljáró : Bleyer Kálmán. Ellenőr : dr. Schulmeister Márton. Gondnokok : Biermann Izrael, Banneberg Miksa, Földessi Joachim, Kohn Samu, Kramer Adolf, Krausz Gerson, Sauer Albert. Választmány: dr. Bars Dezső, dr. Cohn Dávid, dr. Csobádi Samu, Dessauer Lipót, dr. Edelstein Bertalan, dr. Fekete Mór, Fleischl Sándor, Grünwald Samu, Hauler Miksa, Katona Gyula, Keller Ignác, dr. Kis Arnold, Kis J. Jenő, dr. Kiár Manó, Kovács Béla, dr. Kriszhaber Adolf, dr. Lasz Samu, Lobi Bertalan, Löwy József, Mandl Salamon, Redlich Mór, Rosenthal Géza, Schimmerlik Miksa, Schlesinger Sándor, Steinfeld Ignác, dr. Szabolcsi Izidor, dr. Weber Adolf, Weisz Adolf. A PESTER LLOYD AZ OMIKE-MENZÁRÓL. A Pester Lloyd április 11-iki számában igen meleg hangon megírt tárca jelent meg Rosy Singer tollából, mely az Omike Menza Akadémikáját méltatja. A menza, írja egyebek között, már a háború előtt is egyik legkiválóbb jóléti intézményünk volt, melyre Budapest büszke lehetett, de a háború tartama alatt túllépett keretein s a nélkülözések enyhítésében szinte felülmúlta önmagát. Külön termet rendeztek be a menzán a menekültek részére, hol naponta 120-an étkeznek, külön termük van a lábbadozó katonáknak és külön helyiségben étkezik 100 elszegényedett, azelőtt jobb napokat látott egyén. De a menza tulajdonképeni törzse a diákok terme, hol naponta 350 ebéd kerül, túlnyomó részben ingyen, kiosztásra. Meleg, elismerő hangon szól továbbá a cikkíró a menza vezetőségéről, Dusztay Béla báró és Hevesi Simon céltudatos munkájáról, valamint a felügyelő hölgyek buzgalmáról. Majd a jövőbe vet egy pillantást Rosy Singer és beszél a menza messze kiható terveiről. Szól a felállítandó diákotthonról, ahol majd szegény diákoknak teszik lehetővé a vizsgákra való gondtalan előkészülést és beszél a leányotthonról, mely egyetemi hallgatónők segítségére fog szolgálni. A mából nőnek ki a menza intézményei, a ma szükségleteihez alkalmazkodnak és a vezetőség, míg keze áldásosan működik, fülével a ma szívverését hallgatja. KÖZSÉGKERÜLETI KÖRLEVÉL. Követésre méltó példát adott dr. Leopold Kornél, a X. izraelita községkerület kiváló elnöke, a kerület hitközségeihez intézett ünnepi körlevelével, amelyben az elöljáróknak, lelkészeknek és tanítóknak sok értékes és megszívlelendő instrukciót nyújt a háborús időkre. A körlevél becses dokumentuma lesz a Magyar Zsidó Hadi Archívumnak, de szívesen regisztráljuk e hasábokon is, mert örömmel kell fogadnunk minden lépést, mely a községkerületi elnökök intenzívebb aktivitásának jelét mutatja. IN DR. WELLESZ GYULA: Nagy és súlyos csapás érte az óbudai, tiszteletreméltó tradíciókra visszatekintő, zsidó közösséget. Negyvenkét éves korában hunyt el tudós főrabbija. A tudós jelző ez esetben nem az az obligát epitheton, melyet a pap neve mellé szokás friggeszteni, hanem epitheton necessarium. Mert nagy és fontos szolgálatt tett a zsidó tudománynak Wellesz Gyula. Rási és korának kitűnő ismerője, a német és francia középkori Zsidó irodalom jeles kutatója. Rási emlékének áldoz az Imit. monográfiája, melyet Wellesz Gyulával íratott meg Rási nyolcszázadik halálozási évfordulója alkalmával. Izsák és Chajtm Or Zerua Welleszben találnak szeretetteljes méltatóra és ismertetőre. Melr b. Baruch nagy német tanító, ki az Ensisheimi toronyban szenvedett tragikus módon, kinek holtteste temetetlenül hevert éveken át annak egy félreeső zugában, Wellesz-ben talált fel Dr. Wellesz Gyula két biográfust. Filologiai nagy készültségű dolgozatai megjelentek a Revue des etudes juivesben, Magyar Zsidó Szemlében, Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentumsban, Freie jüdisches Lehrerstimme, Grunwald Mitteilungen für jüdische Volkskunde-ban stb. stb. Kitűnő prédikátor, kinek minden beszédje irodalmi nívójú. Számos beszédje napvilágot látott a Magyar Zsinagógában. Széleskörű műveltséggel bíró férfiú, kinek szellemes fejtegetéseit szívesen hallgatják a felolvasó asztalnál. 1897- ben végezte tanulmányait a budapesti rabbiképző-intézetben. Somogy-Csurgón, Nagy-Böttsén és Óbudán látta el nagy lelkiismeretséggel a rabbihivatalt. Mindenütt hívei szeretete környékezte. Emléke áldott lesz ! Dr. W. M. HALÁLOZÁS. Nagy részvéttel temették Mandel Samu dr. tekintélyes budapesti ügyvédet, a pesti hitközségnek is képviselőtestületi tagját. Mándi István dr., a kiváló fiatal jogász, a belvárosi takarékpénztár ügyésze, édesatyját veszítette el benne. Az elhunyt értékes egyéniségét és nemes vonásait Hevesi Simon dr. gyászbeszéde megkapóan méltatta. 198