Mult és Jövő, 1935 (25. évfolyam)

1935. szeptember-október

* ZSIDÓ MŰVÉSZETI, IRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KRITIKAI HAVI FOLYÓIRAT * SZERKESZTI: DR PATAI JÓZSEF * XXV. ÉVFOLYAM, 1935 SZEPT.-OKT. E JUBILEUMI SZÁMOT SZERKESZTETTÉK: PROF. STRAUSZ ADOLF, PETERDI ANDOR ÉS HOLDER JÓZSEF AVIGDOR HAMEIRI (TEL-AVIV): ALMA MATER A szentimentalizmus negatív fogalom. Étt ugyan nem vagyok tisz­­tában vele. Mert például az anya szentimentaliz­­musa nem egészen nega­­tív: nélküle aligha érnék el az első fogunk fehér kimosolygását erre a szo­­morú világra. De­­ egy lap nevelése és kimustrá­­lása mégsem azonos egy apró gyerek ápolásával. Egy lapot az emberi ön­­tudat és nem­ az ösztön hoz világra. Az öntudat pedig feladatokat lát és azok unszolják és sarkalják folyton. A Múlt és Jövő huszonötödik évfordulójában sok az elértékülési momentum. Különösen azok számára, akik nemcsak ringatták a bölcsőjét, de maguk is ring­­tak benne. — De épp ez a paradoxon az, amely meg­­különbözteti a szellemi élet alma mater-jét a testi fejlődés édesanyjától. A Múlt és Jövő pedig a magyar zsidó kultúréletnek huszonöt éven át szülő, gondozó, szenvedő és győzelmes Alma Matere. A zsidó gondolat tradíciója nem ismer huszonöt­­éves jubileumot. ״ Jubileum" az ötven év és héber­­ben ez a két fogalom: ״ Jóvél“ (amiből a ״ jubileum“ szó ered) és ״ ötven év“ el sem választható egymástól. Már ennélfogva is nem ünnepi nyugalmat jelent ez a határidő a Múlt és Jövőnek, hanem­­ újabb felada­­tot. Azt a nagy feladatot, amelyet alapítója annak ide­­jén még nem sejtett, mert nem is sejthette eléggé, mert azt egy felsőbb Valaki nyilatkoztatta ezen a hu­­szonöt éven belül: a zsidó nép Géniusza. Ez a feladat pedig: a zsidó ifjúságnak a zsidó­­szellemi önkormányzatra való kinevelése. Valami történt ezen a huszonöt éven belül; va- láim, amit egy kis jóakarattal a Predesztináció művé­­nek nevezhetünk. A zsidó szólás szerint: „megszüle­­tett a gyógyszer a betegség előtt“. Megszületett a zsidó állam gondolata az állati megbokrosodásba őrülő fajgyűlöleti pestis előtt. — Újnak az egyik se új, — de a méretük új, és ha nekünk nem is, de van­nak még olyanok, akiknek meglepő. Az ősi zsidó ott­­hon megújhodása és rohamos politikai és gazdasági fejlődése — ősrégi és mindig új feladat elé állít ben- sk­inket: be kell olvasztanunk az ősi zsidó etika egész­­séges és termékenyítő magvélt a modern emberiség etikájának formáiba. Az emberi etika célja, mint a civilizációé álta­­lában , örök, de formái, eszközei változnak az em­­beri fejlődéssel. Az etika örök célja: boldog ember a boldog társadalomban. Ez a két fogalom elválasztha­­tatlan: nem lehet boldog az ember egy boldogtalan társadalomban, miként viszont nem boldog az a tár­­sadalom, amelyben boldogtalan emberek sínylődnek. Ezt különösen a nemzeti ideálokkal haladók kell, hogy megértsék és megszívleljék. A zsidó etikának az ősalapja le van fektetve a Bibliában és tovább fejlesztve és mélyítve a Tal­­mudban, amelynek eminens és kimagasló bölcsei nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy a parancsolatok pa­­rancsolata: ״ az ember és ember közötti jó viszony feltétlen gyakorlata“. Az egyetlen nagy példa, amit az ember vegyen az Istentől, az: ״ amilyen könyörületes ő, olyan könyörületes légy te is!“ — A mi feladatunk tehát: a zsidó renaissance ifjúságába, amely új tör­­ténelmi korszak kezdetén leledzik, az etikának ezt az örökemberi alapeszméjét: az ember és ember kö­­zötti morált plántálni. Ennek a prófétai feladatnak a fő harca kell, hogy azon ferdítések és hamisítások ellen irányuljon, amelyek az etika ősi és eredeti és igazi voltát, alap­­ját és célját teljesen háttérbe szorítják. Tele to­­rokkal kell újra és újra kiáltanunk. Nem igaz, nem vallásos zsidó az, aki embertársa boldogságát nem keresi tetteiben! Aki az emberi morált nem gyako­­rolja, annak az isteni morál nem más, mint önző cél: az ő egyéni javát kereső eszköz, akár az életben, akár a túlvilágon, ahol jutalmat vár vallásos életéért. — Ezt a jutalmat a Talmud szintén lenézi és elítéli, ha nem emberbaráti morál fűti és annak szolgálatába áll. Ezt a gondolatot fejezik ki Rós­hasana és Jóm­­kipur imádságai is fenséges univerzalizmusuk áhítá­­sában, amikor ״ a rosszaság uralma eltűnik a földről és a seregek Ura fölmagasztosul az Igazságban.“ 225 15

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék