Mult és Jövő, 1941 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

L. JAFFE (JERUZSÁLEM): A KEREN HAYESZOD HÚSZ ÉVE Húsz esztendeje, hogy a ״Keren Hayeszod’­, Palesztina telepítésének alapja, elindult szervezkedése útján. Első felhívásaiban ezt mondotta: ״Kétezer év óta nem értünk meg ilyen nagy pillanatot és ez nem fog megismétlődni sem életünkben, sem a gyermekeink életében. Nem jóté­­kony adakozásra hívjuk fel a népet. Van egy fenséges zsidó hagyományunk, ,maaszér, ,tized9 a neve. Ehhez kell most felemelkednünk.44 Nem sikerült fölemelkednünk a ״ maaszér 44 fokáig. De az önmegadóztatás eszméjét belevittük a zsidó nép lelkébe. Huszonötmillió fontról beszéltünk, melyet öt év alatt kell összegyűjteni. De csak nyolcmillió font gyűlt össze húsz esztendő alatt. Kevesen hittek még ilyen sikerben is. Meg­­kezd­ik a munkát a nép között, melyet a háború annyira legyöngített és amelynek elszegényedése egyre fokozódott mind a húsz esztendő alatt. A Keren Hageszod mintegy szeizmográf volt, mely jelezte a zsidó nép minden megren­­dülését és a mozgalom minden válságát. A gazdagok leg­­kevésbé hallották meg Palesztina felhívását. Ami pénz ös­­­szegyűlt, a tömegek adományaiból, a szegények filléreiből gyűlt. Csak az erkölcsi erőnk volt az, amire támaszkodni lehetett. Közel tízmillió fontot fektetett bele a Keren Hayeszod Palesztina telepítési munkáiba. De nem ez a szám jelzi a mű jelentőségét. A Keren Hayeszod mozgató és ter­­mékenyítő erő volt az országépítés minden területén. Fő­­alkottása a mezőgazdasági telepítés volt, melybe új életet öntött. A Nemzeti Alap földjén megteremtette a zsidó falut új formájában, a falut, melynek alapja a saját munka és a vegyes gazdaság. Ez a telepítés mintául szolgált mindenütt. A zsidó falu erősítően hatott a zsidó városra, melynek szük­­ségleteiről gondoskodott. Produktív ereje egyre nőtt. A zsidó újjászületés gondolata a földhöz való visszatéréshez volt kötve. Vissza akartuk vezetni a természethez a szét­­szórtságában tőle elidegenedett népet. És most látjuk messziről Herzl látomásának megvalósulását: ״Ahogy a zsidó kéz megragadja az ekét, megtalálja megoldását a­ zsi­­dókérdés.44 Jizreel mocsarai helyén, a Jordán völgyében, Chéfer, Zebulon, Beth-Sean völgyében, Galilea és Juda hegyeinek meztelen szikláin, Sáron homokján és a tenger partján épí­­tette a Keren Hayeszod a falvait és új, virágzó élet támadt az ősi föld meggyógyított pusztaságán. A Keren Hayeszod segítette és szervezte a bevándor­­lást, gondoskodott százezrekről, míg hosszú útjukon Pa­­lesz­inába értek. Foglalkozott velük a határokon, a hajókon és fogadta őket otthonaiban, amíg elhelyezkedtek az or­­szágban. Az ״ előkészítés 44 alatt, míg új életmódjába illesz­­kedett a ״chaluc44, az építés úttörője, a Keren Hayeszod melléje állott és megkönnyítette a harcát. A Keren Hayeszod építette az országban a héber is­­kolát, a nemzeti nevelés új hálózatát. A héber iskola a héber nyelv feltámadásának eszköze lett. A soknyelvű nép visszakapta ősei nyelvét, a nép lelkének, ősi kultúrájának nyelvét. A múlt elfelejtett nyelve a jelen és a jövő nyelve lett. A Keren Hageszod gondoskodott a zsidó kultúráról, segítette az egészségügyi intézményeket, a mezőgazdasági kutatásokat, a zsidó munkás elhelyezkedését falun és a vá­­rosban, a telepeken és a tengeren, támogatta az ipart, elő­­segítette a közmunkákat, az építkezést, a világítóművek alapítását. Nincs az ország életében egyetlen terület sem, melyet meg ne termékenyített volna a Keren Hayeszod esőjének áldása. Cseppjei megharmatoztak minden magot, minden bimbót. És mi volt a Keren Hayeszod a szétszórtságban? Nem­­csak pénzt gyűjtött. Munkája a zsidó újjászületés és meg­­váltás úttörője lett. Szervező és nevelő ereje érezhető volt mindenütt. A dijoni gondolat ápolója lett a diaszpórában. Nemcsak Palesztina újjáépülésének tényeit terjesztette, ha­­nem a benne rejlő eszmét, az alkotás lelkét is belevitte, vitte mindenfelé. Életet vitt elszakadt ágakba, egyesítette az összes cionista pártokat, sőt a mozgalmon kívül állókat is magához vonta. A Keren Hageszod követei bejárták a földgömböt északtól délig, az Egyenlítőtől a nagy óceánokig, felkutatták India zsidó törzseit, Afrika és Amerika zsidó tömegeit, a világ minden szélébe eljutott a Keren Hayeszod szava, küldöttek, röpiratok, rádió, filmek, füzetek és képek milliói útján. Tizenöt nyelven vitték szerteszét Palesztina és a zsidó nép feltámadásának üzeneteit. És most az emlékezés, a jubileum napjaiban küldjük köszöntésünket a szétszórtság minden irányába. Eljön a nap és az elválasztó falak lehullanak és újból találkozik testvér a testvérrel és a zsidó nép egyesülten és megújulva fogja folytatni jövője építését az ősök földjén. 1

Next