Mult és Jövő, 1942 (32. évfolyam, 3-8. szám)
1942-03-01 / 3. szám
Telefon: 130—237 144—302 LOHR MÁRIA ״ Kroniusz" vegytisztító és kelmefestő Gyár és központ: Vill., Baross utca 85. KRÓNIKA ÉS SZEMLE Vitéz nagybányai Horthy István A magyar országgyűlés ünnepélyes formák között vitéz nagybányai Horthy Istvánt Magyarország kormányzóhelyettesévé választotta. Amikor a kormányzóhelyettességről szóló törvény meghozatott, Kormányzó Urunk az ajánlás jogáról lemondott, és a törvényhozás két háza vitéz nagybányai Horthy Istvánban találta meg azt a méltó férfiút, aki Kormányzó Urunkat helyettesítheti és a vállaira nehezedő feladatok roppant súlyát megoszthatja vele. Az a huszonkét év, mióta a Kormányzó Úr a nemzet élén áll, a nemzet felemelkedésének kora, melynek dicsőséges eredményei mindenkor Kormányzó Urunk nevéhez fognak fűződni. Történelmi munkájában most a nemzet egységes akaratából méltó segítőtársat kapott vitéz nagybányai Horthy István személyében. A kormányzóhelyettes a század fia. A szorgos munka embere s egyben a nemes, magyar hagyományok hű őrizője. És mikor az egész magyar nemzet hálával és hódolattal tekint Kormányzó Urunkra, bizalommal és hűséggel veszi körül méltó fiát, a kormányzóhelyettest, mikor díszes és súlyos közjogi méltóságát elfoglalja. OMIKE-EST BÉKÉSCSABÁN. A békéscsabai OMIKE január havában nagyszabású kultúrestet rendezett. Szabó Ödön dr. lelkes megnyitó szavai után Balázs György dr., az Országos Magyar Zsidó Múzeum őre tartott a közönség lelkes érdeklődése mellett előadást Mit mesélnek a Szentföld kövei címen. A nagy tudományos felkészültségről és zsidó érzésről tanúskodó előadás a dicsőséges múltat egybekapcsolta a jövővel és az előadónak a zsidó nép jövőjébe, a zsidó országnak és nemzeti életnek feltámadásába vetett mély hitét és meggyőződését juttatta kifejezésre. Fischmann Mihály dr. elnök zárószavai után ért véget a kultúrest. KÉT RABBICSALÁD ÜNNEPE. Február 8-án tartotta a dohány utcai templomban esküvőjét a dunaföldváriak tudós fiatal rabbija, dr. Scheiber Sándor, dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi fia Bernáth Líviával, dr. Bernáth Miklós körzeti rabbi szakfelügyelő leányával. A szorongásig zsúfolt templomban jelen volt a pesti izr. hitközség vezetősége, Stern Samu elnökkel az élén. Ott volt a józsefvárosi és a zuglói körzet egész templomgyülekezete, a pesti vallásoktatói kar, valamint a dunaföldvári zsidó közösség küldöttsége és a barátok, tisztelők örvendő serege. Dr. Bernáth Miklós gondolatokban gazdag, mélyenszántó beszédben, dr. Scheiber Lajos pedig a büszke apa boldogságával adta áldását az ifjú párra. RABBIVÁLASZTÁS. A sárbogárdi orth. hitközség dr. Roth Sándort, a nagytétényi orth. hitközség főrabbiját egyhangú lelkesedéssel főrabbijává választotta. A BUDAI HITKÖZSÉG ÚJ ELÖLJÁRÓSÁGA. A budai hitközség új képviselőtestülete most megválasztotta a tisztikart, amely a következőkből áll: Dr. Csobádi Samu elnök, Vető Sándor és Goldberger Sándor alelnökök, Aczél Gyula, dr. Bene Sándor, Bicskei Jenő, Dembitz Gyula, Falvi Fülöp, dr. Gerő Géza, Katona Gyula, Kertész Zoltán, Lőrincz Géza, Pap Lajos, Rejtő Ármin és Sebők Zsigmond elöljárók. Az új vezetőséget dr. Benoschofsky Imre főrabbi és dr. Heller Bernát professzor üdvözölte. AZ ENYINGI IZRAELITA HITKÖZSÉG január 1-én megtartott évi rendes közgyűlésén dr. Polgár László hitközségi elnök ismertette az elöljáróság javaslatát, mely az 1942. évre 3000 pengő megszavazását ajánlotta az OMZSA céljaira. A közgyűlés a javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta és a 3000 pengő előteremtésére 90% -os pótadót szavazott meg. A DEBRECENI STATUS QUO ANTE HITKÖZSÉG KULTÚRESTJE. Szépen sikerült kultúrestet rendezett január havában a debreceni status quo ante hitközség. Dr. Weisz Pál, a népszerű, fiatal főrabbi mondott megnyitó beszédet, amelyben mindenekelőtt megemlékezett Kiss József és Makai Emil halálának huszadik, illetve negyvenedik évfordulójáról, azután azt fejtegette, hogy milyen zsidótlan szellemben működött a múlt század végének és e század első évtizedeinek úgynevezett ״ asszimiláns“ felekezeti sajtója. Mint az új zsidó publicisztika egyik elsőrendű reprezentánsát üdvözölte Sós Endrét, a Budapestről érkezett vendégelőadót. Sós Endre arról beszélt, hogy pozitív zsidósággá kell átalakítani a haladó zsidóságnak azokat a tömegeit, amelyeket csak a születési véletlen, a tehetetlenségi nyomaték, vagy dac-beállítottság tart meg a zsidóság számára. Lélek zsidókra és szellem-zsidókra van szükség. Ezek a lélek-zsidók és szellem-zsidók tudnak maradéktalan őszinteséggel és becsületességgel beilleszkedni a magyarságba is, mert tudják, hogy magyarságuk és zsidóságuk között ellentét nem támadhat. A pozitív zsidó nem hajótöröttje, hanem öntudatos, gerinces tagja a magyar társadalomnak is. Az ötnegyedórás előadást nagy tetszéssel fogadta a publikum, amely — élén a főrabbival — többízben tapssal szakította meg az előadó fejtegetéseinek azt a részét, amelyben a hitehagyások gyávaságát ostorozta. Gellért Katalin zsidó költők verseiből szavalt nagy sikerrel. BRÓDY LÁSZLÓ ÉS KUTI LÁSZLÓ SZERZŐI ESTJE. Február 26-án folyt le nagy sikerrel Bródy László és Kuti László, a két jeles költő szerzői estje a Goldmark-teremben. Szép Ernő szellemes bevezetője után Sós Endre tartott tartalmas előadást a két költőről, majd Kornis Kató, Palotai Erzsi, Rózsa Mária, Tordai Judit, Zátony Kálmán, Gellért Lajos és Miklós Marcell elmondtak, Ernszter Dezső és Pogány Zsuzsa pedig Fischer Sándor, Nádor Mihály és Molnár Mihály megzenésítésében elénekeltek Bródy- és Kuti-verseket. A zongoránál Fischer Sándor ült. A közönség a Goldmark-termet zsúfolásig megtöltötte. AZ ORSZ. SZR. TANÍTÓEGYESÜLET rendezésében dr. Bolgár Ferenc szakfelügyelő ״ A tanítók és hitoktatók jogi helyzete“ címen tartott tartalmas előadást. KISS JÓZSEF- ÉS MAKAI EMIL-EMLÉKÜNNEP PESTSZENTERZSÉBETEN. Sikerült Kiss József- és Makai Emil-emlékünnepet rendezett a pestszenterzsébeti hitközség. A megnyitót Pécsi Illés mérnök tartotta, azután Komlós Aladár Kiss Józsefről, Sós Endre pedig Makai Emilről beszélt. Faragó Erzsébet Makai Emil vallásos költeményeiből szavalt, Palotai Erzsi pedig Kiss József Jehováját mondta el. Dr. Molnár István rabbi zárszavával ért véget a magasnívójú kultúrest. 47