Uj Élet, 1960 (16. évfolyam, 1-23. szám)
1960-03-15 / 6. szám
XVI. ÉVF. 6. SZ. 1960. MÁRCIUS 15. A TARTALOMRÓL: Stella Adorján berlini levele Purim: az Új Élet vidám oldala.A piros tehén, Láng György novellája EGYES SZÁMÁRA: 2 FORINT A MAGYAR IZRAELITÁK LAPJA .J Kossuth, Petőfi, Táncsics útján Írta: Dr. Végházi István Száztizenkét esztendővel ezelőtt forradalom volt Budapesten. A márciusi ifjúság, költők és írók, jurátusok és tanítók összefogtak a pesti néppel, mesterlegényekkel, napszámosokkal, munkásokkal, polgárokkal és határozott cselekedettel, az európai haladás széles országútjára vitték az országot. A nemesi Magyarországból egy csapásra a forradalom Magyarországa lett. Az európai demokratikus forradalom hívó szavára, 1848. március 15-én messzehangzó választ adott a magyar nép, Párizs és Bécs mellé Pest is odaállt az európai demokratikus haladás, a világszabadság siarcvonalára. Táncsics, Petőfi és Kossuth fénylő csillagként tűnnek fel a magyar élet egén. Lelkesítő szavakkal, széles, nemzeti egységfrontba szólítják a magyar népet. A 12 pontot magába foglaló követelés kezdőszavaiként programot adnak: ״ Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés.“ Majd befejezésül: ״ Egyenlőség, szabadság és testvériség.“ Március 15-e aranybetűkkel van beírva a történelem lapjaira. Petőfi riadójára felocsúdott az egész magyar nemzet és fogadalmat tett, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség eszményeiért küzdeni fog végső leheletéig. A márciusi ifjakkal együtt mentek az öregek is élethalálharcot vívni a szent lobogó alatt. A márciusi ifjak és vének között ott voltak a mi testvéreink is. Ők is küzdöttek a szabadságharc eszméinek megvalósulásáért, azonosították magukat a szabadságharcot vívó magyarsággal és tántoríthatatlanul kitartottak mellette. Az első napokban együtt lelkesedtek a többi szabadságra vágyóval, később jelentős anyagi támogatást nyújtottak a hős szabadságharcosok számára, majd, mikor engedélyt kaptak rá, fegyverrel kezükben is szolgálták hazájukat és a világszabadságot. A március 15-e csak szerény kezdete volt annak a világraszóló szabadságharcnak, melyet ötnegyed éven át vívott a magyar nemzet. Ezt a harcot nem lehetett egybevetni egyik európai szabadságmozgalommal sem. Új kinyilatkoztatás dübörgött akkor a levegőben, hirdetvén, hogy minden ember testvére földön, egyenlő joga van az élethez, egyenlő joga a boldoguláshoz. Történelemformáló idő volt az, amelynek mélyéből lelkes magyarok születtek, akik nem törődve semmi veszedelemmel, harsány hangon kiáltották: Mindent a hazáért! * A magyar zsidóság március 15-e eszméire gondolva akaratlanul is kénytelen egy másik márciusi dátumra is emlékezni. 1944. március 19-e a magyar zsidóság tragikus pusztulásának, gyászos emlékező napja. Ezen a napon teljesedett ki a magyar zsidóság tragédiája, mely hatszázezer testvérünk pusztulásához vezetett. 1944. március 20-án lett volna Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulója. Az akkori kormány készült az évforduló megünneplésére, annak ellenére, hogy az ellenforradalmi reakció Kossuth történelmi szerepét destrukciósnak minősítette. Nem véletlen, hogy Kossuth halálának 50 éves évfordulója előtt egy nappal rontottak a német hordák Magyarországra. Hitler és Horthy, amikor aláírták a megszállási egyezményt, talán nem gondoltak a közelgő emléknapra, de a német megszállással a német szövetség bódulatából Kossuth szellemében magához térő magyarságot akarták letiporni. Ami ekkor az uralkodó osztályokban még csak kétely, a nagy néptömegekben már biztos tudat volt. Mind többen tudták, hogy ha a magyar nép számára van még kivezető út, akkor az Kossuth útja, a szabadságharc útja. A magyar zsidóság sohasem felejtheti és nem is felejti el 1944. március 19-ét és az erre való emlékezés még fokozottabb mértékben kötelességévé teszi, hogy vállvetve az ország minden becsületes polgárával dolgozzék 1848. magasztos eszméinek megvalósítója, népi demokratikus államunk további erősítéséért, polgárainak felemelkedéséért és mindannyiunk legszentebb ügyéért a szabadságon alapuló békéért. Felszabadulásunk 15. esztendejében különös jelentősége van a márciusi szellem idézésének, mert népünk, demokratikus államunk büszkén hirdetheti magát a márciusi eszmék megvalósítójának és az akkori álmok valóraváltójának. 1848-ban az akkori ismert körülmények folytán lehanyatlott a szabadság csillaga, sárba tiporták Táncsics, Petőfi és Kossuth nemes eszméit, a magyar nép ismét szolgaságba süllyedt. 1919-ben néhány hónapra felvirradt ugyan a magyar nép szabadságcsillaga, valójában azonban csak 1945-től kezdődően ünnepelhetjük igazán a szabadságharc évfordulóját. És most visszatekintve az elmúlt tizenöt esztendő küzdelmes, fáradságos munkájára, büszke tudattal állapíthatjuk meg, nem volt hiábavaló a küzdelem, nem volt eredménytelen a várakozás, mert amiért 15 év előtt a munkásosztály harcba indult az ma már megvalósult és visszavonhatatlanul a népé. Hogyan működnek a vidéki zsidó hitközségek? A MIOK vezetőinek látogatásai Debrecenben, Szegeden és Békéscsabán (Az Új Élet tudósítóitól.) A DEBRECENI IZRAELITA HITKÖZSÉG meghívására Sós Endre, a MIOK elnöke és felesége, Gellért Katalin (néhai Groszmann Ignácnak, a Debreceni Izraelita Hitközség egykori templomelöljárójának a lánya), dr. Péner Tibor, a MIOK főtitkára és dr. Végházi István rabbi, a MIOK főtitkárhelyettese két napot a debreceni zsidóság körében töltöttek, egyben alkalmat találtak arra, is, hogy látogatást tegyenek a városi hatóságoknál és a református teológiai főiskolában. A budapesti vendégek pénteken este részt vettek a statusquo hívek istentiszteletén, ahol dr. Végházi István mondott beszédet és Katz Ernő főkántor funkcionált. Szombaton délután ott voltak az ortodox hívek Sólausz Szeudausz-összejövetelén. Gabányi Géza, a Chevra osztály elnöke és felesége, finom hangulatú otthonukban vacsorára látták vendégül a MIOK elnökét és munkatársait. Másnap dr. Kulcsár Imre hitközségi elnök és felesége házában volt uzsonna, amely baráti légkörben zajlott le. A budapesti vendégek meglátogatták dr. Schwartz Artúrt, a debreceni községkerületnek a patriarchák korában levő, köztiszteletnek örvendő elnökét is. A MIOK elnöke és munkatársai a Városi Tanácsnál felkeresték Barta Károlyt, a végrehajtó bizottság elnökhelyettesét, akivel szívélyes eszmecserét folytattak. Barta Károly hangoztatta, hogy teljesen zavartalanok a városi szervek és a hitközségi vezetők kapcsolatai. Kiemelte dr. Végházi István debreceni működésének látható eredményeit. A református teológiai főiskolában Varga Zsigmond dékán és Pákozdy László professzor, a két híres tudós, fogadta a magyar zsidóság vezetőit, akik azután két óra hosszat megtekintették a maga nemében páratlan gazdagságú teológiai könyvtárat. (Itt említjük meg, hogy dr. Végházi István rendszeresen előadásokat tart a református teológiai hallgatóknak a zsidó történelem tárgyköréből, és ezek az előadások nagy érdeklődést keltettek a jövendő református lelkészek körében.) Szombaton este tartották meg a Debreceni Izraelita Hitközség Chevra osztályának hagyományos vacsoráját, amelyen több, mint háromszázötven hittestvér jelent meg, hogy meghallgassa a budapesti vendégek beszédeit. Katz Ernő főkántor éneke után Gabányi Géza, a Chevra osztály elnöke, köszöntötte a budapesti vendégeket. Rámutatott arra, hogy Sós Endre elnök immár harmadik esztendeje örvendezteti meg a hagyományos Chevra-vacsorán jelenlétével a debreceni zsidóságot. Dr. Végházi István, aki a debreceni hitközség főrabbi teendőit is ellátja, nagyhatású beszédben méltatta Mózes tanításainak jelentőségét. Sós Endre, a MIOK elnöke, azzal kezdte beszédét, hogy meg kell állapítania: a debreceni hitközségben teljes és tökéletes együttműködés teremtődött a status quo és ortodox hívek között. A régi félreértéseknek ma már nyomuk sincsen. Az Országos Képviselet arra törekszik, hogy a magyar zsidóság minden árnyalatának tagjai megfelelő helyet találjanak az egységes magyar zsidóság szervezetében. *Percekig tartó taps fogadta a MIOK elnökének azt a bejelentését, hogy a MIOK, amely két év előtt elősegítette a debreceni statusquo zsinagóga restaurálását, most hozzá akar járulni az ortodox zsinagóga sürgős újjáépítéséhez is. A MIOK elnöke azután méltatta dr. Végházi István papi működését, Frankfurt Andor ortodox rabbihelyettes tevékenységét, majd közvetlen szavakkal köszöntötte a negyven éves szolgálati jubileumát ünneplő Jakobovits Mórt. Végül rámutatott arra, hogy dr. Kulcsár Imre a kiváló elnök, helyreállította a debreceni hitközség költségvetési rendjét, elindította a debreceni zsidóság új közösségi életét. Gabányi Géza, a Chevra-osztály rendkívül agilis elnöke pedig elősegítette a Chevra-szellem megerősödését. Külön kell beszélni dr. Schwartz Artúr községkerületi elnök működéséről. Bár dr. Schwartz Artúr megérdemelné a kíméletet és a kényelmet, a magyar zsidóságnak még szüksége van az ő aktivitására. Frankfurt Andor, ortodox rabbihelyettes, Finkelstein Ernő, Weisz Ernő beszédei után dr. Péner Tibor, a MIOK főtitkára, hangoztatta, hogy a MIOK elnökségét semmiféle pillanatnyi kudarc nem kedvetleníti el, szívós munkájában. Ha valami nem sikerül először, akkor sikerül másodszor. A MIOK vezetői biztosak voltak abban is, hogy sikerül előbb-utóbb megteremteni Debrecenben a zsidóság felekezeti életének zavartalanságát. Dr. Schwartz Artúr, a Tiszántúli Izraelita Községkerület elnöke, bejelentette, hogy visszavonja lemondását és továbbra is szolgálni kívánja a debreceni és tiszántúli zsidóságot. Dr. Kulcsár Imre, a debreceni hitközség népszerű elnöke, beszámolt a felekezeti élet fejlődéséről és hangoztatta az Országos Képviselet vezetőségével való teljes harmóniát. Rámutatott arra, hogy Debrecenben semmiféle nézeteltérés nincs a status quo és ortodox tagok között. * A SZEGEDI IZRAELITA HITKÖZSÉG február 28-án, vasárnap délután nagyarányú és magas nívójú összejövetelt rendezett, amelyen Sós Endre, a MIOK elnöke és Dr. Péner Tibor, a MIOK főtitkára részletesen tájékoztatta a szegedi zsidóságot a magyar zsidóság problémáiról. Az elnöki asztal mellett foglalt helyet, a budapesti vendégek oldalán, Dr. Schindler József főrabbi, aki most épült fel betegségéből, Káldor József, az Alföldi Községkerület és a szegedi hitközség elnöke, Markovits Hermann, az Alföldi Községkerület alelnöke és a makói hitközség elnöke, továbbá Dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, aki kulturális kérdésekről beszélt. A zsúfolt terem széksoraiban ott voltak többek között: Dr. Vág Sándor ny. tankerületi főigazggatóhelyettes, a szerzedi hitközség ügyvezető elnökhelyettese, Dr. László József ügyvéd, az Alföldi Községkerület alelnöke, Haáz Ernő vállalatvezető, a szegedi hitközség pénzügyi elöljárója, Fodor Imre, a hódmezővásárhelyi hitközség elnöke, Dr. Pap Róbertné, a női csoport elnöke, Bálint Imre, az Alföldi Községkerület és a szegedi hitközség elöljárója, Bokor József gyógyszerész, a szegedi hitközség elöljárója, Dr . Erdélyi Jenő főorvos, Dr. Gál Márton, Dr. Erdélyi Mihály, Dr. Hutter Béla ügyvédek Dr. Erdélyi Mihályné, Katona Miksáné, Schwarcz Miksáné, Dr. Szigeti Sándorné, Singer Gyuláné, Újhelyi Aladárné, Herz Miklósné, Grünberger Teréz, a női csoport vezetői, Just Gyula gyógyszerész, Varró Ármin, a szegedi hitközség elöljárója és Patzauer Sándorné, a szegedi hitközség világhírű főrabbijának, Dr. Lőw Imánuelnek leánya. Dr. Schindler József főrabbi nyitotta meg az összejövetelt és rámutatott a szegedi zsidóság speciális kérdéseire, amelyeknek megoldásához az Országos Képviselet támogatását kérte. A legújabb feladatok közé tartozik azoknak az idősebb asszonyoknak a gondozása, akik lakásaikon ma már a házi munkák elvégzésére is képtelenek. Gondozónőket kell alkalmazni, ezek otthonaikban keresik fel majd ezeket az özvegyeket, akik a fasizmus idején elvesztették családtagjaikat. Sajnos, a szegedi hitközség tagjainak általános kormegoszlása is igen kedvezőtlen és a tagok 70 százaléka az idősebb generációk képviselői közé tartozik. A szegediek népszerű főrabbija, akit nagy szeretettel vesznek körül a hívek, azután a vallási élet fejlődéséről, a kulturális életről és a hitoktatásról beszélt Sós Endre, a MIOK elnöke, majdnem egyórás beszédben tárta fel a szegedi zsidók előtt a magyar zsidóság problémáit. Nagy szeretettel köszöntötte a betegségéből felépült Dr. Schindler József főrabbit, a magyar rabbikar büszkeségét, akinek tekintélye a magyar zsidóság egész közéletére kiterjed. Tisztelettel üdvözölte Káldor Józsefet, az Alföldi községkerület és a szegedi hitközség elnökét aki korát meghazudtoló frisseséggel intézi az ügyeket. Meleg szavakkal fordult Dr. Reis Sándor, az Alföldi Községkerület díszelnöke felé, aki — bár orvosi munkája erősen igénybe veszi — a jövőben megint teljes aktivitással részt vesz majd az Országos Képviselet Intézőbizottságának munkájában is. Erre feltétlenül szükség van, hiszen kevesen ismerik olyan jól az alföldi zsidóság ügyeit, mint Dr. Reis Sándor. Róbert Mária előadóművésznő magyar zsidó írók novelláiból és verseiből adott elő nagy sikerrel. Dr. Péner Tibor főtitkár beszámolt az Országos Képviselet Irodájának nehéz és sok gondot jelentő, súlyos felelősséget kívánó munkájáról. Dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója tudományos előadást tartott. Káldor József elnök zárószavával ért véget az est. Vasárnap délelőtt a budapesti vendégek baráti megbeszélést tartottak a szegedi hitközség elöljáróságával, utána pedig részt vettek az elöljáróságnak tiszteletükre rendezett ebédjén. Délután az Országos Képviselet elnöke meglátogat(Folytatás a 2. oldalon) Illusztrált, ismeretlen Eszter-tekercsek Magyarországon Írta: dr. Scheiber Sándor az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója A középkorban és később a zsidó művészi hajlam kéziratok illusztrálásába menekül és ott éli ki magát. Két könyv volt, amelyet különös szeretettel díszített a zsidó művész: a Haggáda és az Esztertekercs. A Haggáda- illusztráció története feldolgozóra talált. A közeljövőben fog megjelenni erről M. Narkiss, a Becalel Múzeum elhalt igazgatójának posthumus héber munkája a Moszad Bialik kiadásában. Az illusztrált Megillák anyaga azonban még nincs teljességében összeállítva, bár R. Wischnitzer-Bernstein értékes dolgozatban vázolta főbb állomásait (MGWJ. LXXIV. 1930. 381—390.). Utána néhai Munkácsi Ernő írt hosszabb tanulmányt erről, amely — remélhetőleg — kiadásra kerül. Az ő előmunkálataikból tudjuk, hogy a legrégibb, dátummal ellátott Megilla 1637-ből való és Arthur Howitt richmondi gyűjteményében volt. Ezt tájékoztatásul közöljük, hogy a Haggáda-illusztrációhoz képest a Megilláé elég fiatal. A magyarországi illusztrált Eszter-tekercseket nem soroljuk fel, csupán azt a hármat, amely eddig ismeretlen volt. Egy negyedikről is van tudomásunk, de még nem volt módunk azt megvizsgálni: 1. Szombathelyről került elő 1958 őszén s ma a jelen sorok írójának birtokában van. Szombathelyen nem sikerült továbbiakat megtudnunk eredetéről 34 cm magas, 2 és fél méter széles. A tekercs 16 kolumnát tartalmaz, az egyes kolumnákat arany alapon sok színben játszó, stilizált virággal díszített portálok választják el. A kolumnákat felül és alul egy-egy képecske díszíti. Finom vonalakkal, élénk színekkel megalkotott 32 akvarell kép van benne. Ennél talán csak az egykori Sally Kirsehstein-féle gyűjtemény egy XVII. századi Megillája volt gazdagabban díszítve, amely 35 képet tartalmazott. Bár a történelmi kosztümök nem mindig jellemzőek a korra, a spanyolos merev viselet a XVIII. század végének Németországára mutat. A képek a szövegoldalakhoz igazodnak s a szöveg tartalmát közvetítik. Kétségtelenül tehetséges miniátor munkájára vallanak. 2. Néhai Blau Lajos birtokában volt s leánya ajándékaképp szintén a mi tulajdonunkba jutott. 7,8 cm magas és 161,5 cm széles. Gyönyörű apróbetűs írással van a szöveg. Két-két hasábot választ el egy-egy oszlop. A négy utolsó hasáb más két műve. Elöl és háttal virágminták láthatók és olaszos címerkeret. Alul futnak a változatos színekkel készített illusztrációk, amelyek szinte csak vázlatos kidolgozásban, sejtető vonalakkal adják az Eszter-történet jeleneteit. 17 kép van benne. Képei olykor két, elvétve három jelenetet is ábrázolnak. Az első a farsangi bábjáték nyilvánvaló átvétele. Az alakok és öltözetek a XVIII. századra és Dél-Olaszországra mutatnak. 3. 1959-ben volt alkalmam tanulmányozni ezt a magántulajdonban levő Megillát. 18 cm magas és 170 cm széles, írása szép. A hermás Megillák csoportjába tartozik. Keretét szőlőmotívum alkotja. 14 egyszínű, vízfestékkel készített illusztrációja a tekercs alján fut. Az Eszter-könyv folyamatos ábrázolásából kiválik az 1. kép, amely bemutatja a könyv öt főszereplőjét; a 6. kép, amely böjtölő, imádkozó zsidókat mutat be a templomban, tallisszal a fejükön; a 14. kép, amely a purimi lakomát tárja elénk. Viselettörténeti adatai a XVIII. századból valónak mutatják és Ausztria területéről. Ezüst tokja 1872 után készült, archaizáló stílusú s domborművű jeleneteinek tárgya ugyancsak az Eszter-könyvből származik. Művészi értéke az előbbi kettőnél kevesebb. Az illusztrátor személyére egyik tekercs sem mond semmit. Mégis, ha együtt lesz az illusztrált Megillák anyaga, az összehasonlításból könnyen fény derülhet rájuk. Ezért is érdemes minél több —s magántulajdonban bizonyára még szépszámmal rejtező — illusztrált Esztertekercset felszínre hozni. Talán ösztönzést ad reá a ma kis cikkünk is.