Uj Élet, 1961 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-01 / 1. szám
tu ELET Búcsú Ábrahámsohn Manó főkántortól Amikor Ábrahámsohn Manó búcsút vett a nagytapolcsányi szülői háztól, nemcsak ennek a kis felvidéki falunak sajátos levegőjét vitte magával, hanem az ódon tóratekercsek tiszteletét, a hit és vallás szeretetét. A nagytapolcsányi kántor apjától örökölte, ő a régi kántordinasztia később világhírűvé lett tagja a csodálatos zsidó melódiákat, amelyek olyan szépen gyöngyöztek ajkáról, öröksége volt, melyet a csendes szülői ház adott számára. Karcag, Kassa, Máramarossziget és a Rumbach utcai templom voltak kántori működésének útjelzői, míg a célhoz jutott, a Dohány utcai főtemplom főkántor-zeneigazgatói székébe. Olyan neves elődei voltak, mint Quartin, Tkatsch-Lazarus és ő nem hozott szégyent rájuk. Élete folyamán egyre bársonyosabbá vált baritonja betöltötte a hatalmas templomot. Világhírességgé vált, itt járt külföldiek, zsidók és nemzsidók egyaránt eljöttek a templomba, hogy meghallgassák és értve, nemértve a zsoltárok szövegét, elismeréssel adóztak kiváló hangtechnikájának, kulturált, kifinomodott énekművészetének, amelynek nem ártott az idő vasfoga sem, 73 éves korában sem fakult meg, kopott el hangjának színessége, melegsége. Mint zenepedagógus, mert az is volt, kitűnő érzékkel ismerte fel a tehetségeket, ezeket gyámolította pályájukon. Családi élete második feleségével harmonikus volt, imádta asszonyát, valójában akkor lett félemberré, amikor néhány évvel ezelőtt elvesztette őt. Imádta Vera lányát, kis unokáját, Gyurikát is. Jenő fiát is szerette, aki betegségének súlyos óráin, amikor létálmaiban félrebeszélt, megpróbálta a lehetetlent, visszahozni apját a halál mezsgyéjéről. Mint Ibsen Peer Gyntje, ringatta álomba anyját, Aase anyát, úgy babusgatta haldokló apját a fiú. Mert Ábrahámsohn Manó halálos ágyán is kántor maradt és ajkára tolultak a legszebb zsidó melódiák — mondják, hogy ott, a túlvilág kapujában soha nem hallott szépséggel énekelt — akkor a zokogó fiú papírból csinált mikrofont és ,,adott közvetítést Abrahamsohn Manó hangversenyéről”. Néhányszor sikerült is ezzel a súlyos beteget magához téríteni, napokig jobban is volt, de végül a hetvenhárom éves korában is ércesen csengő hangot elhallgattatta a halál. Ábrahámsohn Manót érdemeinek elismeréséül betegágyán a BIH elnöksége olyan címmel tüntette ki, amelyet még egyetlen magyar kántor sem viselt előtte, a budapesti vezető főkántori címet adományozta neki. Hatalmas tömeg vett részt Ábrahámsohn Manó budapesti vezető főkántor temetésén december 13-án, a rákoskeresztúri temetőben. Végtisztességére eljöttek a magyar zsidóság vezetői, a körzetek képviselői, a kántori kar majdnem teljes számban és eljöttek a Dohány utcai templom egyszerű imádkozó emberei is. Sirota Sándor budai főkántor a Révész Sándor vezényelte megerősített kórus kíséretével megragadó bensőséggel énekelte azősi gyászzsoltárt, majd dr. Scheiber Sándor, a Rabbiszeminárium igazgatója búcsúztatta az elhunytat, többek között a következőket mondván: k —Raus Haasbnofcor Ind. fejtagokkal imádkozott elő, Kol Nidrén már nem tudott kimozdulni, az ablakból, könynyezve, vágyótan, vígasztalanul nézett temploma felé. De halála előtt az elmulasztott kötelesség érzete gyötörte, áttört az emlékezetére hulló, sűrű fátyolon és deliriumában elénekelte az istentisztelet leghatalmasabb himnuszát: Szálljon fel jajkiáltásunk este, Kerüljön Eléd hajnalon, S érkezzék hozzánk a válasz estig. Annak énekelte el, aki mindvégig leghűségesebb hallgatója volt, akiben nem csalódott soha: leányának, Verának. Halkuló hárfapengésként szólt ez a búcsú. Ezzel búcsúzott hivatásától is, amely utolsó percéig foglalkoztatta lelkét. Druontól, a halál nagy krónikásától megkérdezték, mit kérne, ha egy negyedórája volna hátra még. Azt felelte: Tollat és papírt. Renoir eltorzult kezéhez erősített ecsetjével — bénultan is — a fényt és az élet örömét festette, ő — haláláig — énekével, imájával szolgálta Istenét Ezt a hivatástudatot nagytapolcsányi otthonából hozta magával. Nagy kántor-dinasztia leszármazottja volt, amelynek tagjai elkerültek külföldre is. Családjától kapta örökül a héber szöveg ismeretét az érzés melegét, a dallam gazdag áradását, az ima egetostromló szárnyalását, egyetlen szóval: a zsidó kántorságot. Dr. Fisch Henrik, a Dohány utcai templom főrabbija mondotta el ezután imáját: ״ Uram, Teremtőm! Adj csendes éjt, adj nyugodalmas, békés pihenést a Te gyermekednek, a Hozzád megtért, fáradt fiadnak. Lant, hárfa és a hangszerek végtelen sorának varázslatos szépségét egybefontad egykorom Uram, alkottál hozzájuk muzsikát melegen megértő szívet, isteni akaratod lelket cizellált ezekhez; szent ajándékként odaadtad mindezt ennek az egyetlen gyermekednek, Ábrahámsohn Manónak. Fiad hálás gyermeknek bizonyult. Egy életen át a Tőled kapott ajándékot arra használta, hogy Téged dicsőítsen vele. • Hozzád fohászkodjék művészlelke, zenét, ritmust szerető I szíve, gyönyörűséges hangja. Köszönjük Teremtőm, köszönjük, hogy megalkottad őt, köszönjük, hogy lépteit mihozzánk, aemi dicső múltú és most újra fejlődő Dohány utcai templomunkba irányítottad. A mi gyülekezetünkből szállott láthatatlan szárnyakon, feltört a hótakarta ormok fölé, egyenesen a Te trónusod elé szállt a zsolozsmák vezérhangja és rajta a földi lét legszentebb virága: asszonyok, férfiak, öregek és gyermekek imája. Köszönjük Uram, a szeretetet, a szorgalmat a szolgálatban, a hitet, a hűséget, a helytállást a hivatásban, hiszen ez is a Te ajándékod volt! Most útrakelt lelke, hogy kövesse a hangot, hogy megjelenjék előtted a szépséges melódiák koszorújában. Személyemben egy gyönyörű gyülekezet hajtja meg fejét tisztelettel e koporsó előtt és ezt az utat is, akár imájának útját évtizedeken keresztül, a mi közös fohászunk kiséri: töhi nássaj ceruro bicerajz háchájim, adj csendes éjt, adj nyugodalmas, békés pihenést a Hozzád megtért fáradt fiadnak, amen.” Sós Endre, a MIOK és a BIH elnöke, gyászbeszédében hangoztatta, hogy Ábrahámsohn Manó halála nemcsak a magyar zsidó közösséget töltötte el fájdalommal, hanem szomorúságot okozott az egész világ zsidósága körében. — Liszt Ferencről — mondotta — feljegyezték a kartársak, hogy egyszer ellátogatott a Dohány utcai zsinagógába és ott — Ábrahámsohn Manó egyik nagy elődjét, Friedmann Mórt hallgatva — megjegyezte: "Hallottam egy embert Istennel beszélgetni". •Ha Liszt Ferenc a mi drága Ábrahámsohn Manónkat hallotta volna, róla sem mondhatott volna mást Igen, Ábrahámsohn Manó éneke — Ábrahámsohn Manó szívből jövő és szívhez szóló éneke — beszélgetés volt a Jóistennel. — Várnak fenn, Ábrahámsohn Manó testvérünk, várnak ölelő karokkal várnak a Dohány utcai templom nagy rabbijai — dr. Hevesi Simon, dr. Fischer Gyula, dr. Katona József és a többiek — akikkel együtt működtél és várnak a nagy kántorok, Friedmann Mór, Lazarus Adolf, Quartin Szavell és társaik. Velük együtt ma már Te is a magyar zsidóság történetének lapjaira tartozol. Friedmann Jenő körzeti elnök, a Belvárosi Körzet nevében emlékezett meg szeretettel és kegyelettel Abrahámsohn Manóról, akihez 40 év meghitt barátsága fűzte. Dr. Boinitzer Pál, a VII. Belső Körzet alelnöke, a Dohány utcai templom elöljárója, a körzet és a templom elöljárósága nevében vett búcsút Ábrahámsohn Manótól. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Még magunk előtt látunk, amint ornátusban és a szent imaköpenyben haladsz át az utca forgatagán, lakásodból a templomodba, híveidtől körülvéve. Volt valami felemelő ebben a képben, valami biblikus, pátriárchai légkör, amelyet ugyancsak nem tud elfelejteni az, aki egyszer is ennek tanúja volt Hübsch Alfréd, a szertartási csoport vezetője, az intézmények nevében vett örök búcsút a baráttól, a munkatárstól. — Tanúsítom — mondotta —, hogy az Acavasz Réim kórházi látogatásain és istentiszteletein mindenkor önzetlenül vállaltad a kántori teendőket és boldog voltál, mikor hangoddal derűt varázsoltál az elfáradt aggok arcára. Sirota Sándor Er mólé rahamimja után utolsó útjára kísérték Ábrahámsohn Manót, akit kívánsága szerint feleségével közös sírba temettek. Salamon Béla részvéte Levél a szerkesztőhöz Megható sorokat intézett az XJJ ÉLET szerkesztőjéhez Serényi Endre, a VII. Belső Körzet alelnöke. — Kevesen tudják — írja levelében —, hogy Salamon Béla érdemes művészünk lábával betegeskedik, nappalait ágyban fekve tölti, hogy este kipihenten mehessen a színházba és mulattathassa a közönséget. Betegágyában jutott tudomására a szomorú hír, hogy meghalt Ábrahámsohn Manó vezető főkántorunk, akit ő is nagyon szeretett és nagyra becsült. Gyengélkedése ellenére, botra támaszkodva, megjelent a temetésén, és meghatottan simogatta meg a koporsót, mely magába zárta azt, akinek művészi imáiban nem egyszer ájtatos gyönyört élt át. A nagy nevettető szeméből könnyek peregtek. Így búcsúzott el Ábrahámsohn Manó főkántortól Salamon Béla érdemes művész, az igaz ember. Adminisztrációban jártas gyors és gépírót keres nagyobb vállalat. Ajánlatokat: ,,Nyugdíjas is tehet:* jeligére a kiadóhivatalba. Baba-, mackó-klinika Bp., VII. Lenin krt 4. (Emite mellett) Babák, mackók, plüss-állatok, autótigrisek, kis gyapjú-állatok és mindezek javítása. SZŐNYEGET szakszerűleg megjavítom, vegyileg kitisztítom, rojtozom DOMÁNY VI., Majakovszkij u.. 86. Telefon: 420—637 Mosógép porszívó, kefélő javítása lakásán azonnal Balogh műszerész, VT. Jókai u. 19. Telefon: 310—577. 961. január 1. A fővárosi és vidéki zsidóság élete (Folytatás a 2. oldalról) kívánja az általános leszerelést és a békét. Köszöntötte Diamant Hugót, a templomelöljárók nesztorát 82-ik születésnapja alkalmából, akit az egész közönség meleg ünneplésben részesített. Sós Endre, a MIOK és a BIH elnöke, rámutatott arra, hogy a fővárosi zsidóság — ha vannak is a zsidó közösségnek anyagi nehézségei — az utóbbi esztendőkben eljutott oda, hogy megközelítse azt a valamit, amit lélek-zsidóságnak, szellem-zsidóságnak nevezünk. A chanukkai lángok fényénél büszkén állapíthatjuk meg, hogy a fővárosi zsidóság az egész világ zsidósága előtt igen nagy tekintélynek örvend. — Minden cselekvésünkben az a gondolat vezérel, hogy — a magyar zsidó közösségen kívül — szeretett magyar hazánknak is használjunk. Nem maradunk el attól a munkától, amelyet a magyar nép a szocializmus építéséért folytat. Nem maradunk el attól a harctól, amelyet a magyar nép, a békeszerető népek nagy családjával együtt, a béke biztosításáért vív. Aláírjuk minden vonatkozásban a kommunalista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatának a békére vonatkozó megállapításait. Tudjuk, hogy a béke nem elérhetetlen ábránd. Tudjuk, hogy a békét meg lehet védeni. Tudjuk, hogy a béke megszilárdítása kizárólag a békeszerető emberek elszántságától függ. (Általános helyeslés.) Ezután dr. Seifert Géza, a BIH elnökhelyettese és a MIOK alelnöke méltatta a Chanukka-ünnep jelentőségét. — A Chanukka a fény ünnepe. A legkisebb fény megszünteti a legnagyobb sötétséget — ezekkel a szavakkal kezdte beszédét —, majd ismertette a Chanukka-ünnep történetét. Rámutatott arra, hogy Antiochus Epiphanes gondolatai gonoszak és sötétek voltak, melyek az emberi szabadságjogok ellen irányultak. Nem elégedett meg a zsidók országának leigázásával, hanem szabadságjogaik ellen tört, amikor a vallás szabad gyakorlatát halálbüntetéssel kívánta megszüntetni. A hős Juda Makkábi és társai a túlerővel szemben is megvívták szabadságharcukat. Antiochus Epiphanes veresége történelmi postulátum, mert az emberi szabadságjogok ellen törőnek el kell buknia. Ez történt Juda Makkabi győzelmével és a nagy szír—görög zsoldoscsapatokkal túlerővel küzdő Antiochus Epiphanes vereségével. A szabadságjogok győzelmét ünnepeljük a Chanukka-fények lángjaival. A vallásszabadságot nyert magyar zsidóság a legyőzött fasizmus embertelen üldözései után, örömmel ünnepli a szabadságot jelentő, a haladó gondolatot szimbolizáló menóra fényének Chanukka-ünnepét. * December 18-án, vasárnapdélután tartotta a körzet Nőcsoportja igen szépen megrendezett Chanukka-ünnepélyét. Hartmann Jánosné elnökaszszony megnyitója után a Talmud-Tóra növendékei adták a chanukkai ünnepi műsort. A MIDI vezetői Egerben December 20-án, kedden, az Egri Izraelita Hitközség Chanukka alkalmából feketekávédélutánt rendezett a hitközség szépen átalakított kultúrtermében. Az összejövetelre Budapestről az egri zsidók körébe érkezett Sós Endre, a MIOK elnöke, dr. Harsányi László, a MIOK intéző bizottságának tagja, dr. Végházi István rabbi, a MIOK főtitkárhelyettese és Sirota Sándor, a budai körzet főkántora is. Sirota Sándor, a budai körzet főkántora, áhítatos ének kíséretében gyújtotta meg a danukkai gyertyákat, majd Székely Endre, az Egri Izraelita Hitközség elnöke üdvözölte a budapesti vendégeket és a nagy számban megjelent egri zsidókat. Dr. Végházi István rabbi, a MIOK főtitkárhelyettese, finom szavakkal méltatta hhanukka jelentőségét. Dr. Harsájyi László, a MIOK intéző bizottságának tagja, a fővárosi és vidéki zsidóság kapcsolatairól tájékoztatta az egybegyűlteket. Sós Endre, a MIOK elnöke, a magyar zsidóság megújhodásáról, az új zsidó szellemről beszélt, majd hangoztatta, hogy az Auschwitz poklából megmenekült magyar zsidóságnak minden erejével részt kell vennie a szocializmus építésében és a békeharcban. Székely Endre, az Egri Izraelita Hitközség elnöke, az egri zsidóság támogatásáról biztosította a budapesti vezetőket és köszönetét fejezte ki a templom restaurálásáért, a hitközségi épület tatarozásáért és a kultúrterem megcsinálásáért. A budapesti vendégek ezután hosszú ideig elbeszélgettek az egri zsidókkal, akik sok kérdést intéztek hozzájuk. Az egri látogatás hangulata is bizonyította, hogy a vidéki zsidók mennyire értékelik a budapesti vezetők vidéki látogatásait. Chanukka-est Kőbányán A BIH kőbányai körzete december 19-én, hétfőn este Chanukka-ünnepséget rendezett, amelyen a BIH elnöksége részéről Sós Endre elnök és dr. Seifert Géza elnökhelyettes is megjelent. Dr. Scheiber Sándor, az Or szágos Rabbiképző Intézet igazgatója, szellemes előadást tartott zsidó történeti emlékekről. Színes mondanivalóit nagy tetszéssel fogadta a közönség. A gyertyagyújtást szertartást Silber Lajos kántor végezte, majd a Talmud-Tóra növendékei működtek közre a műsorban. A jól sikerült vacsora után amelynek vendégei között a kőbányai szeretetotthon gondozottjai is ott voltak, Berger Sándor, a körzet köztiszteletben álló elnöke szólalt fel, hangoztatva a központ és a körzet kapcsolatainak fontosságát. Dr. Seifert Géza, a BIH el nökhelyettese, a mai ember szeszszögéből világította meg Chanukka jelentőségét. Sós Endre, a BIH elnöke, az aktuális kérdéseket tette szóvá, rámutatva arra, hogy milyeneknek látja azokat a Chanukka gyertyáinak lángjainál Dr. Schwarz Mór főrabbi nagyhatású beszédével és Lungosi Lászlónak, a Dózsa György úti körzet kántorának énekével fejeződött be a meleghangulatú est. A Leány- és Fiúgimnázium Chamukka-estje a Goldmark-teremben December 17-én, szombat este lelkes, kipirult arcú diákok és diáklányok gyülekeztek szüleikkel, ismerőseikkel együtt a Goldmark-teremben. Gimnáziumunk a Rabbiképző Intézettel közösen rendezte szokásos Chamukka-ünnepélyét, amelynek műsorát a tanulók adták. Már régóta készültek erre a nagy napra, buzgalommal, szorgalommal, lelkesedéssel igazgatójuk és tanáraik vezetésével. A műsor keretében ünnepi beszéd, chanukka-tárgyú szavalatok, Fodor József Kossuthdíjas költő ״ A tekoai pásztor” című drámai költeményéből részlet, ének- és zeneszámok, Chanukka ünnepéről szóló jelenet és Szabolcsi Lajos egyfelvonásos ,József-drámája hangzott el A büfében a szülői munkaközösség asszonyai buzgólkodtak. A közönség nagy tetszéssel fogadta gimnáziumunk tanulóinak már hagyományossá vált kulturális megnyilatkozását.* A Hegedűs Gyula utcai körzet Talmud-Tórája kedves ünnepséget rendezett Chanukkakor. A gyermekek igen nagy kedvvel és tehetséggel szavaltak, énekeltek és adtak elő jeleneteket. Sajnos, az ünnepélyt előkészítő Popper Arturné balesete folytán nem lehetett jelen az ünnepségen. A kórházban fekvő tanítónőt dr. Schiparz Mórné helyettesítette és a körzet főrabbijával együtt biztosította az ünnepség zavartalan lefolytatását. * A Zuglói Körzet Thököly - templomának Talmud-Tóra növendékei december 18-án jól sikerült Chanukka délutánt rendezett. A növendékek műsorszámait Popper Arturné és Raj Tamás hitoktató, a karénekeket Tordai Zsigmond tanár tanította be, aki egyúttal a harmónium kíséretét is ellátta. * — A VI. Belső (Sasz Chevra) körzetben december 13-án Chanukka előestéjén a Nő. Tagozat Chanukka gyertyagyújtással egybekötött összejövetelt rendezett, amelyen Kohlmann Sándor rabbi nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Kelen Tibor és Veres Gabriella dalokkal emelték az est hangulatát. December 17-én, szombat este a körzet Vezetősége a Női Tagozat közreműködésével rendezett ünnepi összejövetelt, amelyen Kohlmann Nándor rabbi tartalmas beszédben méltatta a Chanukka ünnep jelentőségét A jól sikerült est hangulatát Tordai Zsigmond liturgikus énekszámai nagymértékben emelték. * — Gyöngyösön december 18-án nagyszámú közönség jelenlétében gyújtották meg a Chanukka-gyertyákat, majd Weisz Dávid rabbi mondott emlékbeszédet. Dr. Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet igazgatója ,,A könyv eredete és fejlődése” címmel tartott előadást. Utána a Talmud- Tóra növendékei szerepeltek * . Békéscsabán a Hitközség Női Tagozata ugyancsak december 18-án rendezte Chanukka ünnepélyét, amelyen a megnyitó beszédet Ginsztler Ernő hitközségi elnök tartotta, megemlékezett a moszkvai kiáltványról és ismertette annak jelentőségék Berkovics Ármin rabbi a Chanukkáról beszélt. Ezután kultúrműsor következett, melyben helybeli gyermekek szerepeltek sok sikerrel. A gyermekeket Adorján Edénd és Berda Emil tanította be. Az előadást vacsora követte. A háziasszonyi tisztséget Ginsztler Ernőné, Moskovics Istvánná és Steiner Ádámná látták el.* — A Ceglédi Hitközségi Chanukka összejövetelén ete. Végházi István tartott ünnepi beszédet. A gyertyagyújtást és az előimádkozást Révészt Jenő hittestvér végezte. — A kecskeméti Hitközség Chanukka összejövetelén Sirota Sándor főkántor Mária imája és gyertyagyújtása után dr. Végházi István beszélt a Chanukka jelentőségéről és tanításairól. Az ünnepség befejezte után az egybegyűlt hívek nagy érdeklődéssel hallgatták úti élmény beszámolóját is. * — A nyíregyházi Hitközség Chanukka ünnepélyén a Talmud-Tóra növendékek adtak jól pergő, nívós műsort Brieger Zoltán irányításával. Az ünnepi megemlékezést dr. Végházi István tartotta. * — A debreceni Hitközség december 17-én gyermek Chanukka ünnepélyt tartott, melyen Talmud-Tóra növendékek működtek közre Almási Miksáné tanárnő lelkes irányításával. A felnőttek részére tartott összejövetelen Katz Ernő főkántor gyertyagyújtása után dr. Végházi István beszélt a Chanukka történetéről, ma is érvényes tanításairól és a jövőbe mutató reménykeltéséről. A művészi részben Kelen Dóra előadóművésznő és Rajna András operaénekes szerepeltek, méltán kiérdemelve a közönség meg-megújuló elismerését.