Új Élet, 1969 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1969-01-01 / 1. szám

A frankfurti ügyészség vádja (Folytatás az­­ oldalról) jelentette, hogy mint munka­­szolgálatos a hatvani cukor­­gyár irodájában, tizenketted­­magával a deportált zsidóktól elrabolt értéktárgyakat osztá­­lyozták. Június 13-án SS tisz­­tek érkeztek a hatvani cukor­­gyárban berendezett gettóba. ״ Az egyikben — mondta Dán Dezső — felismertem Krumeyt, akivel Pesten a zsidó tanács­­nál a Síp utcában dolgom volt Hermann Krumey megtekin­­tette a ״ kincstárat”... Az összegyűjtött értékekkel nem volt megelégedve. Kijelentet­­te, hogy ezeknél a disznóknál sokkal több van és példát kell statuálni, hogy megijedjenek. Egy csomót agyon kellene lőni, hogy a többi lássa és akkor minden értéküket leadják. Mindezt láttam és hallottam az irodában. Nem sokkal ké­­sőbb sortüzet hallottunk. Ugyanaznap este, amikor az udvarra mentünk, a holttestek még ott feküdtek az udvaron. 1945-ben mint a népbíróság tagja részt vettem a háborús főbűnösök perében. Bakynak feltettem a kérdést: miképpen került sor a hatvani gettóban a vérfürdőre? Baky válaszá­­ban kijelentette, hogy Koumey parancsára az SS hajtotta vég­­re a kivégzéseket. Egy további kérdésre Baky bevallotta, min­­dennap összegyűjtötték a zsi­­dó értékeket és Krumey SS emberei teherautón elszállítot­­ták.” Barabás László volt detektív 1963. december 5-én vallotta a többi között a következőket: ״ ... A németek a Pestvidéki Törvényszék épületében tanú­­ként őrizetben tartották a leg­­gazdagabb magyarországi zsi­­dókat. Ezt abból a célból tet­­ték, hogy a velük tárgyaló fe­­lektől minél nagyobb összeget tudjanak kicsikarni... őrizet­­be vettünk egy családot és a Főkapitányságra szállítottuk. Velük együtt 100 kg-ot kitevő aranyat, ékszert is. Ez az óriá­­si vagyon Eichmannék kezébe került... mikor beértünk a családdal és az ékszerekkel a Főkapitányságra, rövid időn belül megjelentek Eichmann emberei és valamennyiüket az ékszerekkel együtt a Sváb­­hegyre szállították ... 1944 májusban a Perczel detektív­­csoport tagjai őrizetbe vettek egy zsidó férfit, akinek birto­­kában több bianco, a Gestapo által rendszeresített mentessé­­gi igazolvány volt. Az igazol­­ványok el voltak látva a Ges­­tapo körbélyegzőjével és Kru­­melli (helyesen: Krumer. A szerk.) aláírásával. Az előállí­­tott férfi — kinek nevére nem emlékszem — beismerte, hogy a kitöltetlen igazolványokat nagy mennyiségű aranyért, ék­­szerért értékesítette az üldö­­zötteknek. Az ügyben eljáró detektívek jogosan vélték azt, hogy ezek az űrlapok hamisak. Alaposabb megszemlélés után kiderült, hogy valódiak. Az előállított férfi beismerte, hogy ezeket az igazolványokat Krumelli megbízásából árusít­­ja ... Krumey erősen kifogá­­solta, hogy a magyar politikai detektívek beavatkoznak az ő munkájába.” 52 okmány bizonyítja A Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága az üldözöttektől el­­rabolt ékszerekről és egyéb értékekről dokumentációs gyűjteményt állított össze, amelyben 52 okmány bizonyít­­ja azt a német alaposságot, amellyel Krumey és társai igyekeztek a Harmadik Biro­­dalom részére megszerezni az üldözöttek vagyonát. Példa­­képpen idézünk néhány esetet ből: 1. J. A. építészt 1944. már­­­cius 21-én a német biztonsági­­rendőrség elfogta és túszként a Rökk Szilárd utcai toloncház­­ba szállították. Innen a kistar­­csai koncentrációs táborba vit­­ték. E táborban működő Ges­­tapo kirendeltségnél le kellett adni a nála levő értéktárgya­­kat aranygyűrűt, arany kar­­órát és arany cigarettatárcát 1944 nyarán hivatalos form­á­­ban közölték vele, amennyi­­ben 50 000 svájci frankot — amely külföldön is fizethető — a németek rendelkezésére bo­­csát úgy szabadon engedik. Mivel ez az összeg nem állt rendelkezésére, megígérte, sza­­badon bocsátása esetén a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­­ban deponált kb. 500 000 pen­­gő értékű ékszereit átadja­ a németeknek. Néhány nap múl­­va Gestapo tisztek jelentek meg nála és átvették a bank széfjének kulcsait , birtokba vették a széf tartalmát is. 2. Dr. B. Z. budapesti ügy­­véd 1963. március 21-én kelt nyilatkozatában előadja, hogy feleségével együtt 1944. már­­cius 24-én lakásukból a néme­­tek elhurcolták és az Astoria szálló pincéjébe vitték. Itt úgy tőle, mint az ottlévő többi el­­fogottól a német biztonsági rendőrség az összes értéktár­­gyakat elvette és szemük láttá­­ra különböző borítékokba rak­­ták. Azután a szálloda IV. emeletén lévő szobába vezet­­ték és megmutatták neki a la­­kásában házkutatás alkalmá­­val lefoglalt ékszerek jegyzé­­két és fenyegetőleg faggatták, hogy a már lefoglalt értéktár­­gyakon felül rendelkezik-e még ékszerekkel és bankbetét­­tel. Dr. B. Z.-t és feleségét ké­­sőbb Auschwitzba deportálták És végül hadd idézzük a frankfurti ügyészség Hermann Krumey elleni vádiratának 59., 60. és 68. oldaláról a kö­­vetkezőket: ״ A Sonderkommando-nak a Zsidó Tanácshoz intézett pa­­rancsai és egyéb rendelkezései majdnem kizárólag Krumer vádlottól származtak... Majd­­nem naponta kapott a Zsidó Tanács a Sonderkommandó­­tól parancsokat, amely szerint különböző anyagi természetű követeléseknek rövid időn be­­lül eleget kell tenni... A zsi­­dóktól kb. 11 millió pengő ér­­tékben kény is merítettek ki pénzeket és javakat.” Íme a tények —, s mindez csak töredéke, mert még szá­­mos hasonló található Krumer ügyével kancsulatban — bizo­­nyítanak Hermann Krumer súlyos háborús bűnösségének dolgában s eldöntik az ..elvi kérdés? is: akik raboltak azok a nácik voltak, akiket megra­­bolt״ k ionnal várták * követe­­lije, hogy kártalanítsák őket. K. L. óra alatt készítünk Önnek igazolványképet az Úttörő Áruház III. emeletén! \ Az Európai Rabik Konferenciájának ülése Párizsban Az Európai Rabbik konfe­­renciája az Ortodox és tradí­­ciókhoz hű az ún. konzervatív rabbik egyesülése. Két éven­­ként szokta tanácskozását megtartani. Ez évben Párizs­­ban gyűltek össze december 9—11-ig. A magyar rabbikat Schück Jenő és dr. Salgó László főrabbik képviselték. Dr. Israel Brodie a konfe­­rencia szervezője és elnöke megnyitóbeszédében üdvözölte a megjelenteket és külön ki­­emelte annak a nagy jelentő­­ségét, hogy a kelet-európai or­­szágok zsidósága is megfele­­lően képviseltették magukat. A megnyitó után a delegátusok beszámoltak hazájuk zsidósá­­gának helyzetéről. Igen nagy érdeklődés kísérte azokat a be­­számolókat amelyek a ma­­gyar zsidóság intenzív vallási életéről szólottak. A konferen­­cia napirendjén a következő témakörök szerepeltek: Jelen­­tések az egyes országok zsidó-­ságának vallási, kulturális és szociális helyzetéről. A fejlődő élet (technika, tudomány, új találmányok, stb.) egybehan­­golása a régi zsidó tradícióval. Napjainkban felmerülő kas­­zusz-problémák. Tárgyalta még a jesivák és gyülekezetek rabbijainak har­­monikus működése előfeltéte­­leinek megtalálását (Ez a prob­­léma főleg a nyugati országok­­ban aktuális). A magyar és román zsidóság küldöttei részletesen kifejtet­­ték, hogy zsidóságaik szerve­­zete — mint számos más or­­szágban — vallás felekezeti felépítettségű és ez az adottság határozza meg a zsidóság tevé­­kenységét és ennek szelle­­mében működik — az ősi tra­­dícióinkat szigorúan követve — a rabbi. Ehhez az állásfoglaláshoz a delegátusok közül többen csat­­lakoztak. A konferencia tanácskozá­­sait a zsidók közösségi ügy szeretete és a felvetett vallási problémák közös megoldás ke­­resése jellemezte. Chanukka ünnepségek A NAGYFUVAROS UTCAI KÖR- A chanukka-mécsest Srosenfeld György gyújtotta meg és recitálta a hagyományos imát. Az ünnepség rendezéséért Schwarcz Kálmánné és Gellért Hermanné közreműködé­­se érdemel elismerést. A DEBRECENI IZRAELITA HITKÖZSÉG Nőcsoportjának köz­­reműködésével chanukka-ünnep­­séget rendezett központi székhá­­zának nagy tanácstermében. Dr. Kulcsár Imre, a MIOK alelnöke, a DIH elnöke megnyitójában a hit­­község múltjáról beszélt, majd a chanukka-ünnep jelentősége kap­­csán az állam és felekezet közötti egyezmény jelentőségét méltatta. Az ünnepi gyertyákat Katz Ernő fő­­kántor gyújtotta meg. Dr. Benoschofsky Imre országos főrabbi h. „Kének a zsidó történe­­lemből” címmel tartott, magas ní­­vójú előadást. Kovács Sándor fő­­kántor liturgiai dalokat énekelt Lisznyai Gábor orgonaművész kis kötetével. A műsor második felé­­ben az ünnep jelentőségét ismer­­tette Latin Imre rabbi, majd Al­­más­ Miksáné. betanításával tíz gyermek szórakoztatta a szépszá­­mú *közönséget. GYÖNGYÖSÖN jól Sikerült dia­­mulka-s­nneplészet rendeztek. Ele­­fánt Jenő elnök megnyító és üd­­vözlő szavai után Welsz Dávid gyöngyösi rabbi gyújtotta meg a­z első d­amikka-gyertyát és mert em­­lékezett az ünnep jelentőségéről. Dr. Scheiber Sándor, a rabbi­­képző Intézet igazgatója köszön­­tötte a jubiláló elnököt, majd elő­­adást tartott a Makkabeusok ko­­ráról. Dr. Harsány­ László, a MIOK üdvözletét és további sikereket kí­­vánt a hitközség működéséhez. Az elnök zárószavaival fejeződött be az ünnepi délután, melynek sike­­rében a Nécsoport tagjai dr. Vaj­­da Ármin­né, Weisz Dávidné és Arató Ernőné működtek közre. A PÉCSI IZRAELITA HITKÖZ­­SÉG december 16-án tartotta Cha­­nukka ünnepélyét, amelyen a gyer­­tyanyjtási szertartást Tímár Ká­­roly kántor véerezte. Sebestyén Fe­­renc harmónium kísérete mellett, majd dr. Sweitzer József főrabbi mondott ünnepi beszédet. A szer­­tartási rész után művészi műsor következett A GYŐRI IZRAELITA HITKÖZ­­SIG december 15-én este ünnepi istentiszteletet tartott Chanukka bejövetele alkalmából. A gyertya­­gyújtás után dr Vértes Árpád fő­­rabbi méltatta az ünnep jelentősé­­gét és megemlékezett az állam és a felekezet között kötött egyez­­mény 20. évfordulójáról. Az ünnepi istentisztelet Maari imával zárul­. A MÁTYÁSFÖLDI SZOCIÁLIS OTTHONBAN december 16־ án 01z ték meg az otthon lakói a Cha­mik­­kát. mee évá­ltották a Chanukka gyertyát és elénekelték a Moauz curt. A י• vendé,«•*». »»׳ יا״ י ̇ berger László körzeti rabbi beszélt a nap jelentőségéről. ZET december 21-én, szombaton este tartotta ehanukka­ rendezvé­­nyét. Stern László főkántor és a templomi kórus ünnepi gyertya­­gyújtása után Guttmann Lajos ve­­zető templomelöljáró köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Salgó László főrabbi beszélt arról a nagyszerű történelmi eseményről, amely a chanukka! szabadságharc végső győzelmét hozta, a csodáról, amely hősökké tudta tenni az egy­­szerű embereket, mert hittek az egy istenhit eszmében. A chanukka történelmi tanulsága a zsidóság egész történelmi útjára kihatott. Dr. Láng Viktor , a MIOK alelnöke a központ képviseletében köszön­­tötte a megjelenteket és örömének adott kifejezést a körzet Intenzív zsidó élete felett. Atlasz Miklós kör­­zeti elnök záró­szavaival ért véget a szép ünnepség. A Páva utcai körzet nagy számú hívő részvételével rendezte meg Chanukka délután­ját, amely a gyer­­tyák gyújtásával kezdődött. Haas Károly körzeti elnök a meg­­jelenteknek üdvözlő szavai után arról beszélt, hogy ez a Szén őssze״־ jövetel bizonyítja, hogy a Páva u­t­­cai körzet egy nagy családot alkot­, amely kívánta -s igényli a vallási összejöveteleket. Domán Ernő körzeti rabbi mél­­tatta a chanukka ünnepélyt. Beszélt a Makkabeusok hősi harcáról és arról, how amiért ők harcoltak, azt nem­ demokráciánk törvényei mind biztosítják. Dr. Seifert Gézáné, mint a körzet Női csoportjának elnökasszon­ya emlékezett a szülői házban átélt ehanukka ünnepségekről, amelye­­ket a körzet asszonyai visszavará­­zsoltak ebbe a terembe. Friedmann Miklós körzeti kántor liturgikus dalokat énekelt, majd Haas Károly körzeti elnök köszönte meg a Női Tagozat fáradozását. A Vasvári Pál utcai körzet decem­­ber 17-én tartotta a körzet Női cso­­portjával együttesen d­anukka ün­­n­epél­yét, amelyen Kohimaon Nán­­dor főrabbi mondott beszédet. A gyertyagyújtást Lugosi László vé­­gezte, aki az inneni beszéd után oddis dalokat adott elő Fröhlich Józsa zongorakíséretével. A jól sikerült rendezés a Női csoport ve­­zetőségének érdeme. A BIH HUNYADI TÉRI KÖRZE­TÉNEK és Nőcsoportjának vezető­­sége december 15-én rendezte Chanukka ünnenélyét. Dr. Győri Ákosné megnyitója után a Talmud Torn *י*י▼י׳ י’­0ץך V ’1 '׳ יل" gyertyagyu­rtás következett. Dr. Dér István főrabbi méltatta az ün­­nen jelentőségét. Az ezt követő művészi műsor után dr. Győri Ákosné zárszavaival és Rónai Lajos körzeti elnök a vendégeket kö­­szöntő beszédével ért véget a si­­került ünnepség, amelynek jó megrendezése dr Győri Ákosné és a Vácconpart tagjainak érdeme. Miskolcon b­anukka első esté­­bén jól sikerült ünnepséget rende­­zett a hitközség Női csoportja. A műsorban a vidámság dominált. Bárhová Múla, mindenhol gondos munkát végez a MARITO KTSZ A ■aKossáe részére soron kívül vállal ablaktisztítást, féreeirtást, falladírozást, léerizárást. Budapest, VII., Majakovszkij a. די—­IS­­Telefon: 059—0מ TAKARÍTÁS: Budapest, VI., Majakovszkij a. TS. ■ Tel­ épo • ?852—דד Buda­pest, m., Bécsi út 111—11? Telefon 527— ׳ Budánk.1, XI­I״ Kossuth látó, u. M. Telefon: ?71— 78? giroo • VTAI AN MTNOSEO ״ Styl csillár99 Javítás, vétel, eladási Rádió, televízió, villany, tűzhely bovler és min­­denféle elektromos ház­­tartási készülék szere­­lése. Javítása ELEKTROMOS KTSZ VI., Népköztársaság útja 13 Telefon• 420—992 Aki a ma jogaié­t küzdött Ezekben a napokban har­­minc éve, hogy 1938. december végén tragikus körülmények között meghalt dr. Dombóváry Géza, a kiváló büntetőjogi szakíró, jogtörténész és ben­­cevi védő, a Pesti Tria­ lita Hitközség Jogvédő Irodájának vezetője. Már apja, id. dr. Dombóvá­­ry Géza is kiváló slevéd és jogtudományi író volt, aki a múlt század hatvanas éveiben szóval és írásaival jelentősen részt vett a magyar zsidóság emancipációs mozgalmában. Az ifjabb Dombóváry Géza a zsidó szülői házban hűen eszmékkel telített légkörben nevelkedett és vált önérzetes, a beeclí­tet eszményének fe­­ktető férfivá. Harminchat éves, amidőn az 1914-es világháború had­­üzenetének első napján bevo­­nult katonának. A monteneg­­rói határon folyó gerillahar­­cokban, később a második szerb offenzíva elleni védeke­­ző harcokban vesz részt és a háború befejeztével háborús kitüntetésekkel tér vissza a polgári életbe. Ekkor már számos jogtörté­­nelmi munkája, értekezése je­­lent meg, amelyekre nagy te­­kintélyű egyetemi jogászpro­­fesszoraink is hivatkoznak tankönyveikben, önálló levél­­tár­ kutatásai eredményeit ma is számon tartja a magyar jogtudomány. Amikor 1919-ben megala­­kult a Pesti Izraelita Hitköz­­ség Jogvédő Irodája, annak élére kerül. Három és fél éven át vezette a Jogvédő Irodát fáradhatatlanul és látta el a „felelőtlen elemek” által üldö­­zött és kifosztott zsidók jog­­védelmét Ez a tevékenység az akko­­ri időkben nem volt veszély­­telen. De Dombóváry Géza bátran és férfiasan vállalta a veszélyt és magatartásával a zsidóság számos sérelmét si­­került orvosolnia. Felterjesztések, memorandu­­mok, jegyzőkönyvek egész tö­­megét készítette, eljárt az ál­­lamigazgatási és igazságügyi hatóságoknál a magyar zsidó­­ságot ért jogsérelmek orvos­­lása érdekében. Ezekben a szomorú emlékű időkben mél­­tón képviselte a magyar zsi­­dóságot. A felvidéki magyar zsidó­­ság üldöztetése idején a ma­­gyar zsidóság vezetőinek meg­­bízásából és képviselőjeként az üldözések ellen tiltakozást jelentett be Hodzsa Milánnál, a cseh kormány budapesti po­­litikai megbízottjánál, a ké­­sőbbi prágai földművelésügyi miniszternél. Dombóváry Géza egyik leg­­jelentősebb fegyverténye a Szabolcsi Lajos—Avarffy saj­­tóperbeli védői tevékenysége volt. 1921. január legelején jelent meg Avarffy Elek uszítő an­­tiszemita cikke, amely egye­­bek között valótlanul azt ál­­lította, hogy az első világhá­­borúban mindössze 500 zsidó katona halt hősi halált. Sza­­bolcsi Lajos, az Egyenlőség szerkesztője, akinek mintegy tízezer halottról volt a lap ar­­chívumában adata, 1921. ja­­nuár 15-én „Avarffy hazu­­dik” címmel felháborodott cikkben utasította vissza az uszító rágalmakat. Cikkével sajtópert is kívánt provokál­­ni, hogy a bíróság előtt alkal­­ma legyen a magyar zsidóság igazát bizonyítani. A megindult sajtóperben Dombóváry Géza látta el vé­­d­őként Szabolcsi védelmét. A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa foglalkozott elő­­ször az ügyve­ és Szabolcsi állítása valódiságának bizo­­nyítása iránti indítványát el­utasította. Az elutasítás indoo­kolása: a zsidó hősi halottak számának bizonyítsa sem nem közérdek, sem nem ma­­gánérdek, hanem pusztán a zsidó felekezetnek az érdeke Az Egyenlőség e határozat­­ról így írt: Ha bevonulni és elesni közérdek volt, akkor a hősök emlékének megvédése is közérdek. A zsidók nem pusztán felekezeti érdekből álltak ki hazájuk védelmére. A büntetőtörvényszéki tár­­gyaláson azután Dombóváry védői fellépésének eredménye­­ként az ítélőtanács a vádta­­nács határozatával szemben helyt adott a valóság bizonyí­­tásának, „közérdek és magán­­érdek megóvása és védelme” címén. Dombóváry, mint a Pesti Iz­­raelita Hitközség Jogvédő Iro­­dájának vezetője, az ország hitközségeit szólította fel, hogy hitelesített formában küldjék be hősi halottaik ada­­tait. Az 1922. február 7-i első törvényszéki tárgyaláson pe­­dig az ő védői indítványára a bíróság elrendelte a Központi Statisztikai Hivatal megkere­­sését. A válasz tízezerre tette a zsidó hősi halottak számát Szabolcsinak — akit a tör­­vényszék ezek után felmentett —és védőjének sikerült tehát elégtételt venni a magyar zsi­­dóság számára Avarffy uszító rágalmával szemben. Avarffy fellebbezett, de előbb a budapesti ítélőtábla ítélőtanácsa dr. Degré Miklós (az ítélőtábla későbbi elnöke) vezetésével, majd Avarffy to­­további jogorvoslata folytán a Kúria, dr. Ráth Zsigmond ta­­nácsa egyaránt elutasította a jogorvoslatokat és Szabolcsi felmentését ,­ akinek védel­­mét közben dr. Ballag­ Ernő vette át —, 1923. június 20-án jogerőre emlte. Az ítélet dön­­tő hatású volt: huszonkilenc hónapig tartó háromfokú tár­­gyalás után az első világhá­­ború zsidó hősi halottai emlé­­kének elégtételt szolgáltatott A Wesselényi utcai Hősök Temploma falán hirdeti a fel­­irat a tízezer hősi halott em­­lékét. És elérkeztek a zsidótörvé­­nyek esztendei, elérkezett a jogfosztás intézményesítésének korszaka. Amikor az első zsidótörvény,­ az 1938: XV. tc. megjelent, Dombóváry Géza úgy érezte, hogy emberi méltóságában gyalázzák meg. És ő, aki any­­nyi üldözött és jogfosztott zsi­­dó testvéréért bátran, egész mellel annyiszor állott ki, nem tudta elviselni, hogy emberi becsületétől fosszák meg. 1938. decemberében, most 30 éve, a rendőri kőnyomatos rö­­vid hírt közölt: a Salgótarjáni úton, a régi zsidó temetőben, ráakadtak Dombóvár▼ Géza holttestére. Szülei sírjának közelében önkezével vetett vé­­get életének. Búcsúlevelében is tiltakozott az alapvető emberi szabadság­­jogoktól való megfosztás és a megbélyegzés ellen, amelyek elviselése helyett inkább a halált választotta. Benne a magyar zsidó köz­­élet félelmet nem ismerő, mindig márok ingáiért küzdő, nemes gondolkodású emberét, vesztette el. Dr. Boinitzer Pál LAKOSSÁG RÉSZÉRE kozpontifűtés­ és ukMtIM mnnMf vég /fink ttrmMnkiuk la fTnlvprcnt Rádocos. SzerelA Ktst Budapest Vff.: H*rt»a4״ ntea IS Te­.: 191*«» -«ומ9מ ן»-»« Szabad idővel rendelkező nőket kézikötő és horgoló bedolgozó ■nnnk­tra felveszünk korhatár nélkül, esön­ként munka képességűiket és mellék forlalkozásként dolgozókat is. JELENTKEZÉS AZ ALÁBBI FELVÉTELI HEL­YEKEN! XVII., Barom e. «. fR&kashegy) XVIII. f’natát a 1 'Pestlőrinc! XIX.. Vőr0shad«eree úti» 191 XX.. Dobslna a %. tPé­t­erzsébeti XX. M«r% «ámlv tff !$£. 'Rarok­ár* XXII.. VerőRo­artv •. It (Budafoki V״ Semmelweis a. II. II.. Pest hideg­kúti út f 11״ L­épvülgy» út 10. HL. Szentendre* út 918 fCsillaehegyi XV״ Gügü« I a n. (Pes•rttbelvt . XVI.. Mars «étán? 54 »Sz1Nb»»cml XVII״ Kossuth a 119 !Rákoscsaba!

Next