Új Élet, 1971 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1971-07-15 / 14. szám
Rendhagyó történet 1944-ben Füredi Oszkár építészmérnök, soproni lakos. Mint nyugdíjas, az Állami Szívkórház építészeti szaktanácsadója. Lenin körút 67. szám alatt él, a műemlék jellegű épület hátsó traktusában. Könnyű vonalú vaskapun át lehet az otthonába jutni (ilyen kapu sok van Sopronban). Itt kerestem fel. Az idő: napsütötte délután. A kertben beszélgetünk. Ez a kert parknak is beillene. Hátul két óriás platán, százévesnél is idősebbek, néhány hatalmas gesztenyefa, szinte fákká nőtt bokrok, sárga és más színű virágok; íze van a levegőnek, madárcsipogás, olykor egy kakukk is megszólal... A ház parkjában, elöl, a bejárattól oldalt karcsú oszlop, rajta egy gyerekarc fölé hajló női fej, alul felirat: ״ Anyám szent emlékére, akit 85 éves korában, a germán őrület kegyetlensége ölt meg Auschwitzban.” — Egy barátom, Szakáll Ernő. Munkácsy-díjas művész készítette ezt a síremléket, így fejezte ki velem való együttérzését — mondja Füredi Ősz■kár. Füredi Oszkárnak jólesik ez az együttérzés. — Megértem és tisztes dolognak is tartom, az ilyen baráti kifejezést — mondom —, be kell azonban vallanom, bármilyen őszinte is, az ilyen utólagos együttérzés engem nem túlságosan hat meg. Itt kezdődött a vitánk az együttérzésről, meg a humanizmusról. Az építészmérnök rosszalóan néz reám, amikor eszmecserélés közben ezt mondom: — A humanizmus szép és jó, de gyenge. A nácizmust, a szörnyűségeket megelőzhették volna, azonban a humanizmus nem tudott erős lenni. — Az én esetem viszont azt bizonyítja, hogy, a humanisták nemcsak bátrak, hanem merészek is: én is ebből az emberségből fakadó érzésnek köszönhetem az életem. Füredi Oszkár elmeséli, hogy mi történt vele és én érdekesnek, érdemesnek tartom megírni, főleg vigasztalónak. — 1944. március 22-én már Sopronban is elindította rémuralmát a Gestapo — kezdte mondanivalóját az építészmérnök. — Hozzánk délután 4 órakor kopogott be egy egyenruhás és három polgári ruhás alak. A konyha ablakából jól lehetett látni őket, és nekem időm volt kiugrani az ablakon. Ott a szélső bokor mögött rejtőztem el. Füredi Oszkár a bokor felé mutat: két citromsárga lepke játszadozik a bokor körül. — A gestapósok közölték a feleségemmel, hogy szeretnének tőlem felvilágosítást kapni, s egészen nyugodtak lehetünk. Hat órakor ismét teszik tiszteletüket. Elmentek. — Tanakodtunk. Úgy egynegyed óra múlva újabb kopogás és halljuk: a Gestapo..Rémülten nyitunk ajtót. Egy barátom, Brauer György, a brenbergi bánya műszaki igazgatója lép be. Megharagudtam rá a rossz tréfáért és ő ijedten hallgatta, hogy valóban itt voltak a gestapósok és újra jönnek. „Kocsival vagyok itt, menj hátra a kert mögé, magammal viszlek és Brenbergben elrejtünk” — ajánlotta. Így is történt és Brauer György, aki az evangélikus egyház presbitere volt a bányaépület olyan irodájába rejtett el, amelyet nem használtak. — Két napig voltam ott. Második nap este halkan kopogtak. Helvei Endre brenbergi plébános volt, aki közölte velem, hogy veszélyes itt maradnom, menjek vele. — Pénzes Györgyhöz, a Hermes-akna csoportvezetőjéhez kísért el. — Itt közbevetően el kell mondanom, hogy a brenbergi bányászokkal jól ismertük egymást, gyakran dolgoztam az építkezéseiknél. Pénzes Györgyöt is ismertem, akkoriban olyasmit suttogtak róla, hogy kommunista. Később, amikor már hetekig laktam nála, sem tudtam meg mást róla, mint, hogy aki bajba került, azon segíteni igyekezett. Vajk Ferencet, a bánya kereskedelmi igazgatóját az apjához, Csornára menekítette és ott is rejtőzött a felszabadulásig. — Pénzesnek felesége, két gyereke volt. Egy szobából álló szegényes lakásban éltek, akárcsak a többi bányász és mégis magukhoz vettek. Nappal a szekrény mögött lapultam, éjszakára az egyik ágyat (kettő volt) adták át nekem. A plébános kétszer látogatott meg éjnek idején. Pénzes kérte, hogy ne jöjjön többet, mert bajba kerülhet, ha megtudják, hogy olyan istentelent látogat, mint ő, így mentették az életem. Füredi Oszkár menekülése útjának azonban még nincs vége. Szálasiék a felszabadító szovjet hadsereg elől nyugatra menekülnek. Szálasi Brenbergbe helyezi át főhadiszállását és a bányavidéket ellepik a nyilas banditák. Szálasi hadiszállásához vezető út alig harminc méternyire húzódik Pénzes György házától. A ház ablakából Füredi Oszkár leselkedve figyeli a sürgés-forgásukat. Pokoli helyzet! És egyik napon a nyilasok gyanút fognak. A tábori csendőrök a bányából jövő Pénzes Györgyöt és apját is elfogják, éjnek idején körülveszik a házikót, és vasra verik Füredi Oszkárt is. Az építészmérnök ugyanazon hadbíróság elé kerül, amely Bajcsy-Zsilinszky Endrét halálra ítélte. — Engem affelől vallattak, hogy miért bújkáltam és mit tudok Pénzesről. Elrendelték Pénzes kihallgatását is ... A további tárgyalásra azonban már nem került a sor, a hadbíróság tovább szökött. —! Hát ugye kérem az a három ember: a református presbiter, a katolikus plébános, a kommunista bányász tudott merész lenni, mert a segíteni akarás adott nekik erőt: humanisták voltak. Füredi Oszkár elhallgat, nem felelek, csak valami meghatottságot érzek. Ják Sándor Csempézett, 23 m2 területű üzlethelyiség átadó. VI., Lehel utca 1/c alatt. Érdeklődés: 221—081 ! Ajándékot Magyarországra küldjön az IKKÁN keresztül! Ajándékot Magyarországrólű szerezzen be az IKKÁN keresztül! IKKA-utalványra az ország minden részében kijelölt áruházakban vásárolhat, vagy az utalvány névértékét bármely OTP-fióknál, takarékszövetkezetnél vagy postahivatalnál forintra beválthatja. Részletes felvilágosítás az OTP IKKA osztályán (Budapest, V., Széchenyi utca 5.) és a külföldi IKKA megbízottaknál. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Színészportrék: Ács Rózsi A mozgást és az életet jelenti a Dérynél kék buszok egyeduralma a Madách téren. A kultúra marandandóságát, kristályos diadalát, a vérkeringést küldik a magyar faluknak erről a kiindulóhelyről. Erejüket és mesterségüket meghaladó feladatot vállalnak ezek a színészek, s én elfogódottsággal írok a közéjük tartozó Ács Rózsiról, aki nemrégiben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Elfogódottságom forrása a személyes ismeretség és szerepeinek emléke. A színész arcképe szerepeiből bontakozik ki, arcképéhez mindig új vonásokat told, az eredetit retusálja, míg végül az élethűt alig, vagy fel sem ismerhető kép fedi. Ez különösen jellemző Ács Rózsira, akinek a két évtizedet eltöltött Déryné Népszínházban válogatott, tág szerepkör jutott a karakterszerepek ellenére. Átszellemültségében, néhány apró mozdulatában összefoglalódott rendkívüli lénye. A parasztasszonyok sokaságától, Lorca, Bernarda öregasszonya, vagy a János vitéz boszorkánya. Ravasz és agyafúrt bogozásból rakja össze figuráit, a gondolatok, érzések apró kis színes szálait. Játszotta Molnár Ferenc Liliomában az öreg fényképésznét, érzelmes zordsággal megmutatva, hogy szereti Liliomot. Mikszáth: Tavaszi rügyek kofaasszonya évekig csak Ács Rózsi szerepe volt. Több ezer gyermek látta a Kőszívű ember fiait Plankenhortsnéjaként! Felkai Ferenc: Boszorkányok pedig nincsenek rémült, Könyves Kálmán korabeli javasasszonyával egyszerűen kitűnt. Fiatalon — öreg jellemszerepek! Ezt a legnehezebb, nem szép, sőt taszító figurákat, epizódszerepeket, a részletekig kidolgozott alakításokat — mindig nyíltszíntaps-sikerrel játszotta. Ács Rózsi a nehéz időkben 1944. március 12-ig az OMIKI Színház tagja volt. Ott is sok darabban vett részt, s a legnagyobb tisztelettel a minden idők nagy jellemkomikusainak Salamon Béla társulatára em■ lékezik: Rajna Aliz, Gárdony Lajos, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Ormos Béla, akik■ kel együtt lépett fel. Ezt a kis társulatot egy gazdag esoko■ jádégyáros támogatni akarta.A fellépésre invitálta az elnyomott kiváló színészeket. Kére■ se az volt: legalább egy nerv zsidó színész legyen közöttül a vegyes, erősen nyilas beállítottságú közönség miatt. Sala■ mon Béla itt is feltalálta ma■ gát, Ács Rózsit küldte először színpadra nagy kereszttel, bár■ sonyszalaggal a nyakán, s így lezajlott simán az előadás. Azt hiszem, Ács Rózsinak ez volt élete egyik ״ legnehezebb’ szerepe! A színészek mindig a beszéd tárgyát képezik, bár a szín és magánéletéből csak az számít amit szerepeivel mond el nyilvánosságnak. Erről az utazó színház utazó színészéről elmondhatjuk, hogy nincs magánélete. Nem elég a hivatá■ soknak megfelelően estéről estére szerepet ölteni, hanem e is kell jutni, néha a térképről lelépve, az elhagyott falvakba, órákat utazni egy esti fellépésért, naponta más helyet kultúrát nyújtani, máshol aludni. De a kocsin is ki lehet használni az időt. Ács Rozs három nyelvet tanult meg az évek során a robogó kék buszon. Igazi áhítattal, hittel hirdeti a művészetet, s hitéről tanúságot tesz az itt eltöltött két évtized az emberekért, akiket megindíthat. Sós Zsuzsanna Maimonides Mózes városában Idegenforgalmi nevezetesség Cordobában Maimonides Mózes lakóháza és gyönyörű szobra. Megilletődötten álltam a nagy zsidó vallásfilozófus orvos és matematikus művészi szobra előtt. A kalifa egykori bizalmasát, orvosát turbánnal ábrázolta a szobrászművész. Tudjuk, hogy Maimonides, aki a XII. században született és a XIII. század elején halt meg, igyekezett a zsidó bölcseket összeegyeztetni Aristotelés tanaival. Az is tény, hogy a zsidóság nagy alakja hatással volt Aquinói Tamásra és Albertus Magnusra is. Most velem együtt a turisták népes csoportja áll a szobor előtt. A vallásfilozófus emlékműve mögött a téren kis cordobai ház, amelynek ablakából pöttömnyi kislány integet a turistáknak. Nem tudja, hogy milyen nagy ember szobrára bámul, ha kinéz az ablakon. A szobortól jobbra van a ház, ahol Maimonides élt. Temészetesen közel nyolcszáz év óta a házat többször átépítették, tatarozták. Sőt, még az is valószínű, hogy az ősi háznak csak romjai maradtak meg és a telken teljesen új ház épült. Csak a cordobaiak igyekeznek meggyőzni a látogatókat arról,׳ hogy ״ itt lakott Maimonides”. A cordobai kis zsidó templom mór díszítőelemei gyönyörűek. A nők karzatának mellvédjén is csipkeszerű díszítések láthatók. A templom egyébként üres, padok nincsenek benne, , reggeltől estig zsúfolva van látogatókkal. ■ Díszesebb a toledói zsidó templom, amelyet ugyancsak alkalmam volt megtekinteni. Kőből faragott héber felirások vannak a falon, az egykori toledói zsidóság köszönete I. Péternek, aki pénzügyminisztere kérésére hozzájárult a templom építéséhez. Pétert egyébként rettenetes Péternek hívták. Meghatottan nézem a kis templom szentélyének elkerített helyét, a mennyezetet, amely libanoni cédrusból készült. Megtapogattam a fal művészi selyemkárpitját is. Ez természetesen már modern munka, a XX. század elején készült, hogy szebbé tegye a templomot. I. Péter két címerét is felfedezem a szemközti fallon. Amikor Ferdinánd és Izabella kiverték amórokat, csak katolikus templomokat tűrtek meg Toledóban is. Katolikus templom lett ez a kis zsinagóga is. Amikor újra zsinagógává változott, műemlék jellege miatt meghagyták a keresztet, amelynek furcsa keretet adnak az ősi héber feliratok. Péntek délután van, öreg szakállas spanyol férfi érkezik, kezében kopott imakönyv. A szentély vélt helyén megáll az üres zsinagógában és imádkozni kezd. A látogatás után a katedrálist tekintem meg, amely, kétszáz évig készült. Monumentális építészeti remek, de számomra a kis zsinagóga többet jelentett, mélyebb benyomást gyakorolt rám. . Palásti László Maimonides szobra Cordobában (Hauswirth Magda rajza) Mártírünnepségek országszerte NAGYKANIZSÁN május 23-án tartották a mártírünnepséget a zsinagógában. A kántori funkciókat Tímár Károly pécsi főkántor végezte, emlékbeszédet Landeszman György rabbijelölt mondott. A templom bejáratánál elhelyezett emléktábláknál, a nagykanizsai hitközség nevében Stern István elnök, a kaposvári hitközség nevében Dringler Ferenc elnök és Lipkovics Tibor, a keszthelyi hitközség nevében Biró Sándor elnök helyezett el koszorút s emlékezett meg az elhurcolt hittestvérekről. A mártírünnepség a temetőben levő emlékműnél közös kaddismával ért véget. MISKOLCON június 13־ án (Sziván 20.) tartották a mártír ünnepséget. A közel ezer főnyi résztvevő sorában nagy számban jelentek meg más felekezetek tagjai is. Kálmán Miklós községkerületi és dr. Javas György hitközségi elnökkel az élen a gyászolók, hozzátartozók körülvették az emlékművet. Spitzer Miksa főkántor zsoltáréneke után Schück Jenő főrabbi mondott emlék- és emlékeztető beszédet. A szertartás befejezése után a megjelentek átvonultak a felsőmagyarországi hitközségekből áthozott, mártír emlékművekhez, ahol kegyelettel áldoztak a mártírok feledhetetlen emlékének. BÉKÉSCSABÁN június 26-án szokatlanul nagy számban zarándokoltak a hozzátartozók a temetőbe, hogy részt vegyenek a mártír ünnepségen. Szeged, Sarkad, Békés és Gyula is képviseltette magát. Dr. Domán István szegedi rabbi heszpedjével kezdődött a szertartás, majd Schwarcz Jakab Elmóré radamimja után közös kadist mondtak. A temetői szertartás után böjt feloldozó szitum volt a hitközség dísztermében. Weisz Jenő hitközségi elnök köszönte meg dr. Domán István közreműködését, majd Schwarcz Jakab gondnok mondott beszédet. A szitum gondos megrendezése a Női tagozat asszonyainak, Schwarcz Jakabnénak, Weisz Jenőnének, Steiner Nándornénak és Bender Erzsinek érdeme. VESZPRÉMBEN június 27-én a temetőben emlékeztek a mártírokra. Nagyszámú résztvevő hallgatta meg dr. Vértes Árpád győri főrabbi megemlékezését. A MIOK részvétét Atlasz Miklós intézőbizottsági tag tolmácsolta. Az ünnepség közös kadismával zárult. KAPOSVÁROTT június 27־ én a temetőben levő emlékműnél nagyszámú résztvevő előtt rendezett a hitközség emlékünnepséget. Tímár Károly gyászéneke után Landeszman György rabbijelölt tartott gyászbeszédet. A kaposvári hitközség nevében Gyenes Zoltán, a nagykanizsai hitközség nevében Stern István elnök, a Nácizmus Üldözötteinek nevében Kállai N. emlékezett meg a mártírokról s helyezett el koszorút. DOMBÓVÁRON június 27־ én tartották meg az emlékistentiszteletet a templomban. Müncz József kántor Él mólé rádáminja után Landeszman György rabbijelölt emlékezett meg a mártírokról, majd a templom udvarán elhelyezett emlékműnél mondtak kaddis imát az egybegyűltek. SZOLNOKON június 27-én Fischer Zoltán hitközségi elnök, aki a MJOK-ot is képviselte, nyitotta meg a mártírünnepséget. Ingber Miklós főkántor imája után Hochberger László budapesti körzeti rabbi tartott ünnepi beszédet. Jelen voltak a jászberényi, mezőtúri, törökszentmiklósi, tiszasülyi és budapesti hozzátartozók. Képviseltette magát a református és a metodista egyház. KARCAGON június 27-én ünnepélyes külsőségek között rendezték meg a mártír ünnepséget. Jelen voltak a helybelieken kívül a kunhegyesi, kisújszállási szórványok képpviselői is. A Lőwy Sándor utcai templomban Katz Ernő debreceni főkántor gyászéneke után Raj Ferenc rabbi mondott emlékbeszédet, majd Gábor Dezső községkerületi főtitkár tolmácsolta úgy a Tiszántúli Községkerület, mint a debreceni hitközség együttérzését. Katz Ernő főkántor Él mólé radamimja után közös kadissal végződött a templomi istentisztelet. A gyülekezet ezután a temetőbe vonult, ahol a mártírok emlékművénél Fodor László karcagi hitközségi elnök mondott emlékbeszédet, majd dr. Reiner Bertalan, a kunhegyesi hittestvérek nevében fejezte ki együttérzését. BERETTYÓÚJFALUBAN július 1-én emlékeztek meg a helybeli és környékbeli hittestvérek a 27. gyászévfordulóról FriedmannAntal hitközségi elnök köszöntötte a gyászolókat. A megjelentek gyertyákat gyújtottak az emlékmű előtt. Horovitz Adolf debreceni Talmud-túra vezető a Két móré radamimot énekelte, majd a közös kadis imával fejeződött be az ünnepség. JÁSZBERÉNYBEN Július 4-én rendezték meg a város és környéke mártírjainak emlékezetére tartott ünnepséget. Ingber Miklós főkántor gyászdala után Schöner Alfréd rabbijelölt mondott beszédet. Schermer Ferenc, intézőbizottsági tag a MIOK kegyeletét rótta le. Az ünnepséget dr. Sándor Pál hitközségi elnök nyitotta meg. A kegyeletes ünnepségen megjelentek a szórványok képviselői, valamint a hatvani református közösség küldöttei Batta József, Répás András és Papp Lajos presbiterek. Sokan jöttek külföldre származott hittestvéreink is. ZALAEGERSZEGEN július 4-én emlékeztek meg a mártírokról a temetőben. Landeszman György rabbijelölt mondott beszédet és gyászimát. Emlékezés dr. Kálmán Ödönre, halálának 20. évfordulóján Szükségét érezzük annak, hogy a generációk múlásával felidézzük bizonyos évfordulók alkalmával legalább azoknak emlékét, akik kiemelkedő egyéniségei voltak a magyar rabbikarnak. Két évtized múlt el azóta, hogy dr. Kálmán Ödön volt kőbányai főrabbi eltávozott az élők sorából. Kora ifjúságától kezdve készült a rabbihivatásra és valóban hivatástudattal, ügyszeretettel és buzgalommal látta azt el mindenkor., Jászberényben kezdte meg működését, majd onnan került a kőbányai hitközség élére. (Ekkor még Kőbánya önálló anyakönyvi hitközség volt.) Emberi magatartása, híveivel való kapcsolata méltán kiérdemelte hitközsége minden tagjának megbecsülését, tiszteletét. Kongeniális hitvestársával együtt nagy boldogságban élt, terveket szőtt, álmokat valósított meg, és boldog volt gyermekei szép élete kibontakozásának. A megpróbáltatás szörnyű idején egyik leánya mártíriumot szenvedett, és ezt a fájdalmat soha nem tudta teljesen kiheverni. Nagy ügybuzgalommal vett részt az országos rabbitestület munkájában, mint annak jegyzője, később titkára, és igyekezett szorosabbá tenni a kapcsolatot az ország minden táján működő rabbik között. Legszebb ambíciója is beteljesült: tanára lett az Országos Rabbiképző Intézetnek. Nagy szeretettel foglalkozott tanítványaival, segíteni igyekezett kartársainak, és még ma is igen hasznos útmutatót jelent az általa kiadott ,,Rabbik könyve”, amelyben rendszeresen egybefoglalta a rabbik jogait, kötelességeit. Élete utolsó periódusában súlyos betegség törte meg erős aktivitását. Mi, kevesek, megmaradottak, akik jól ismertük munkásságát, 20 év távlatából is szere-׳ tettel gondolunk rá és kegyelettel őrizzük emlékét. Dr. Salgó László Hívjon, jövünk! Televízió, rádió helyszíni javítása! RÁVISZ KTSZ Telefon: 343—140 280—395 383—521