Új Élet, 1973 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1973-07-15 / 14. szám

Mártíristentiszteletek országszerte (Folytatás az 1. oldalról) PESTERZSÉBETEN július 1־ én tartották meg a temetőben álló és virágokkal borított síremléknél a 29 év előtt elhurcolt mártírokra emlékező ünnepséget. A nagy számban megjelent kegyelettevő résztvevőket Reiner Pálné, Ber­­lin Pálné, és Kunz Tivadarné, a volt erzsébeti nőcsoport vezető­­ségi tagjai fogadták. Székács László Hásom mo­ndom kezdetű gyászéneke után Kardos Péter rabbi idézte fel a mártír hittest­­vérek emlékét. Ezután dr. Boinit­­zer Pál, a MIOK Intézőbizottságá­­nak tagja emlékezett vissza a kö­­zel három évtized előtti tragikus eseményekre és tolmácsolta a MIOK és BIH vezetőségének ke­­gyeletét. Az Él mólé rah­amim elhangzása után a megjelentek el­­mondták a kadis­imát a mártírok emlékére. ZALAEGERSZEGEN július 1־ én tartották a mártírünnepséget. Lan­­deszman György rabbi a temető­­ben nagy számban összegyűlt hit­­testvérek előtt imát mondott, majd megemlékezett a helységből és környékéről elhurcolt mártírokról. Az ünnepség közös kadis imával ért véget. SOROKSÁRON július 1-én ren­­dezték a nácifasiszták által elhur­­colt és a haláltáborokban elpusz­­tított mártír hittestvérekre emlé­­kező ünnepségeket. A temetőben álló emlékmű előtt Nádor Miklós volt soroksári elnök vezetésével összegyűlt résztvevők virágaikat helyezték el az emlékmű talap­­zatán. Székács László Hásom mo­ndom g­yászéneke után Kardos Péter rabbi emlékezett meg a so­­roksári mártírokról, majd dr. Bei­­nitzer Pál, a MIOK intézőbizott­­ságának tagja tolmácsolta a MIOK és BIH vezetőségének kegyeletét a soroksári mártírok emléke iránt. JÁSZBERÉNYBEN ugyancsak július 1־ én tartották az em­lékün­­nepségét. A temetőben nagy számban megjelentek előtt Müncz József kántor gyászdalt énekelt, majd Löwy Tamás rabbijelölt mondott emlékbeszédet. A mártír­­ünnepség kapcsán dr. Klein Ala­­dár volt hitközségi elnök halálá­­nak 15 éves évfordulóján a részt­­vevők kegyeletüket fejezték ki. Megemlékeztek fáradhatatlan, buz­­gó, igaz zsidóként fáradozó, sze­­retetteljes egyéniségéről, s elhe­­lyezték sírján a jegyeset virágait. GYÖNGYÖSÖN július 1־ én a templomban tartottak gyászisten־ tisztelete­t, amelyet Weisz Dávid fő­­rabbi végzett. Jelen voltak nagy számban gyöngyösiek és a szór­­ványbeliek. Miskolcot Kálmán Mik­­lós községkerületi elnök képviselte. A Nácizmus Üldözöttei Bizottságá­­nak küldötte Wiesner Sándor volt. Tarnazsadányból Seidner Sándor volt jelen. Utána a temetőben lévő emlékműhöz zarándokoltak a meg­­jelentek, ahol Elefánt Jenő elnök intette a híveket, hogy soha ne feledkezzenek meg mártírjaikról. Weisz Dávid gyászbeszéde után Wiesner Sándor a NÜB nevében beszélt és helyezett el koszorút az emlékművön. Elefánt Jenő el­­nök zárószavaival ért véget a gyászünnepség. A CSEPELI temetőben szintén július 1-én került megrendezésre a Csepelről és környékéről 29 év előtt halálba hurcolt zsidó már­­tírok emlékezetére tartott ünnep­­ség. A mártírok neveit megörö­­kítő emlékmű boltíve alatt gyüle­­kező hittestvéreket Marosi Árpád és Kugel Zoltán csepeli vezető­­ségi tagok, míg a Nőcsoport ré­­széről özv. Haász Zoltánné veze­­tőségi tagok fogadták. A Hásom mo­ndorn gyászdal elhangzása után, melyet Székács László éne­­kelt, Kardos Péter rabbi mondott beszédet, levonva a közel 30 év előtti tragikus történések tanulsá­­gait. Dr. Boinitzer Pál, a MIOK Intézőbizottságának tagja hasonlí­­totta össze a felszabadulás előtti évek rosszemlékű fasiszta korsza­­kát és a jelen szabad, jogokkal teljes, békés időszakot, amely a magyar zsidóság számára meghoz­­ta a teljes és tényleges szabad­­ságot. Sziván 20-i mártírü­nnepség a Kazinczy utcában A Kazinczy utcai templom megtelt hívőkkel a Szivén 20-i gyászünnepség alkalmából. Weisz Márton budapesti orto­­dox főrabbi emlékezett arról a tragédiáról, amely a magyar zsidóságot érte a fasizmus leg­­sötétebb korszakában. A tör­­ténelem nem ismer ilyen, a zsidóságot sújtó nagy,­kegyet­­lenséget, mely egyaránt ért gyermekeket, csecsemőket és ö­regeket és amikor könyörte­lenül kiirtották a zsidóság színe-javát. — ״ Zóchair esz ascher ószó lecha Amalék” — mondotta — soha el ne felejtsd mit cselekedett veled az újkori Amalék. A fasizmus áldozatai­­nak csak így lehet méltó em­­léket állítani és csak így lehet elejét venni annak, hogy ha­­sonló borzalmak többé ne for­­dulhassanak elő. A mártírünnepség a közös­­ség kadis­zmájával ért véget. Az őszi ünnepekre legszebb ajándék a művészileg zsűrizett népművészeti alkotás Kalocsai és matyó hímzések, szőttes-textíliák, népi hímzéssel díszített gyermekruhák és női blúzok Minden igényt kielégítő választékban kaphatók a Népművészeti és Háziipari Ksz Vállalat boltjaiban, a fővárosban és vidéken Csomagküldés TEMPO révén Varró Ármin köszöntése Lovunusz ünnepének első napján a virággal díszített szegedi zsinagógában — ahol a hívek nagy számban jelentek meg — köszöntötték a 80 éves Varró Ármint, az Alföldi Köz­­ségkerület elnökét. Schöner 1■ Alfréd rabbijelölt beszédében kiemelte a jubiláns emberi ér­tékeit, a tradícióhoz való őszinte ragaszkodását, a zsidó hitéletben betöltött jelentős szerepét. Sándor Ernő kán­­tor ünnepi „misebérách”-ot mondott az ünnepelt, a szegedi hitközség világi vezetője tisz­­teletére. Talmud-Tóra évzáró az Ortodox Tagozatnál A BIH Ortodox Tagozata június 13-án tartotta Talmud- Tóra évzáró ünnepségét. Mun­­csik Gyula elöljáró, Fixter Hermann főtitkár és Berger Jakab igazgató jelenlétében ment végbe a vizsga. A tanu­­lók feleleteiből kitűnt, jó évet zártak, jól felkészültek. Ki­­emelkedő volt a lányok kész­­sége, amellyel elsajátították a zsidó családanya vallási téren való tennivalóit. Fixter Her­­mann főtitkár örömét fejezte ki a szép eredmények felett, további jó tanulásra hívta fel a figyelmet és köszönetet mon­­dott az oktatóknak szorgalmas és odaadó munkájukért. Ber­­ger Jakab igazgató meleg szavakkal búcsúztatta a végző­­söket és adta át nekik az aján­­dékokat, felhívta figyelmüket arra, hogy az itt tanultakat hasznosítsák a családi otthon­­ban és azokhoz ragaszkodja­­nak. Dicséretben részesítette jó munkájukért dr. Raj Sándor­­né és Fischer Miklósné oktató­­kat. Munkaérdemrendet kapott Gránát József hegedűművész Ritkuló hajú, ősz, de fiata­­los mozgású, csillogó, friss te­­kintetű férfi ül az asztal sÚJSÓ oldalán. Igazán nem gondol­­nám hogy Gránát József tanár nemrég töltötte be hetvenedik életévét. — Pedig így igaz. 1903-ban születtem Miskolcon. Ott vé­­geztem tanulmányaimat, s ami­­kor 1926-ban megkaptam dip­­lomámat a Zeneakadémián, oda mentem vissza tanítani. Ám Gránát tanár úr, zsebé­­ben a méltán kiérdemelt he­­gedűművészi diplomával, nem­­sokáig taníthatja hangszerük mesteri kezelésére a miskolci fiatalokat. Bár, mint koncerte­­ző művész és mint­­tanár egyaránt hamar hírnévre tesz szert, pályafutása rövidesen más irányt vesz. 1927-ben be­­lép a Szociáldemokrata Pár­tba, bekapcsolódik a munkásmo­z­­galomba és 1929-től kezdve a Diósgyőr-Vasgyári Vasasok Férfikarát szervezi és vezeti. — 1931-ben felszólítottak, hagyjam ott a kórust és csupán koncertjeimmel és a hegedűta­­nítással foglalkozzam. Miután erre nem voltam hajlandó, ál­­lásomból „szocialista maga­­tartás” miatt azonnali ha­­tállyal elbocsátottak. Így ke­­rültem ezután húsz évre a ma­­gyar kórusmozgalomba. Gránát tanár úr csakhamar a magyar munkáskórus-moz­­galom egyik vezetőjévé vált. Bartók és Kodály nyomdokain haladva, dalosait szolmazációra tanítja, hangjegy-ismertető tanfolyamokat szervez, s így tudja betanítani és sikerre vinni a leghaladóbb szerzők kó­­rusműveit is. Ezt pedig semmi sem bizonyítja jobban, mint­­hogy még megjelenése előtt, a szerző által neki átadott kéz­­iratból énekli a kórus a ״ Föl­­szállott a páva”, az ״ Esti dal” és más kórusműveket. Barátját és kollégáját, Vándor Sándort is egyre újabb dalok írására ösztönzi, s ugyancsak kézirat­­ból mutatja be például az Ady Endre versére írott „Csák Má­­té földjén” című kórusművet. Érdemei elismeréséül csak­­hamar a Magyarországi Mun­­kásdalegyletek Szövetsége Mű­­vészi Bizottságának tagjává választják, s egyúttal ő látja el az országos karnagyi teendő­­ket. Amikor pályázatot hirdet­­tek új kórusművekre, Gránát József nemcsak zsűrizte, de be is mutatta a díjnyertes dalokat. Eközben fellép mint karmes­­ter, koncertezik mint hegedű­­művész és szervezi, tanítja és vezeti a Budapesti Általános Munkásdalegylet, a rákospalo­tai ,,Szabadság", a Kőbányai Általános Férfikar, de mindig és mindenkor elsősorban a di­­ósgyőri Vasas-kórus dalosait. 1940-ben munkaszolgálatra vonul be. Karnagyi múltja ide is követi. Még az első hetek­­ben, Tokajban megkomponálja a 7. különleges munkászászló­­alj indulóját — ekkor még énekeltették Horthy tisztjei a munkaszolgálatosokat —, s csakhamar szinte minden mun­­kásszázadnál parancsba adták ennek megtanulását. — Sajnos ilyen „sikerem” is volt életemben, az eredeti, he­­gedűtanári pályámra csak a felszabadulás után találhattam vissza. Miskolcon lettem a vá­­rosi zeneiskola, majd 1950-től az abból alakult Szakiskola igazgatója. 1951-ben a fiam miatt költöztünk Pestre, hogy tanulhasson az Akadémián. A fiú... Őrá a legbüszkébb. Ez érthető. Hiszen Gránát End­­re hegedűművész nevét ma már az egész világon ismerik. Jasha Heifetz-el közös koncer­­tet ad, s állandó kamarazene­­partnere David Ojsztrah. Apja büszkén és boldogan mulatja közös fényképeiket. — Itt Pesten a Dózsa György úti zeneiskola tanára lettem, s az Operaház prímhegedűse voltam nyugdíjazásomig. Gránát tanár úr csak az isko­­lából és az Opera első pultja mellől ment nyugalomba. Mint hegedűművész, rendszeresen ad az ország különböző pontjain zenekari és szólóesteket, s mindig szívesen működik köz­­re a Hegedűs Gyula utcai Kör­y­zet kultúrdélutánjain A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gránát József karnagyot a munkáskórus-kul-׳ túra fejlesztésében elért sike­­reiért ez év júniusában a Mun­­ka Érdemrend ezüst fokozatá­­val tüntette ki. — Őrzök a szekrényben egy régi koncert-programot. 1911- ben Miskolcon hárman szere­­peltünk egy napon ugyanazon a pódiumon. Bartók Béla, Orosz Júlia és én. A koncert után mindhárman aláírtuk egymás programját. Ezt a pa­­pírlapot azóta is ereklyeként őrzöm itthon. S most ez az érem is odakerül mellé. Igen. Bartók Béla autogram­­ja egy közös koncert után és a Munka Érdemrend. Ez a kettő talán a legjellemzőbb Gránát József, a hegedűművész és a munkás-karnagy egész pálya­­futására. Hadd kívánjunk hát mi is tanár úrnak ehhez a ma­­gas kitüntetéshez további sok sil­er Kardos Mihály A Papír-híd Dr. Moses Rosen, Románia országos főrabbija testes köte­­tet jelentetett meg, címe: A Papír-híd. Az eredetileg ro­­mán nyelven megjelent mű angol fordítása érkezett el hozzánk.* Már a tartalomjegyzék el­­árulja a kötet sokszínűségét. A közreadott szöveget esszének nevezi a szerző, noha a leg­­több tanulmány felépítettségé­­ben és mondanivalójába in­­kább szónoklathoz hasonló. Nagy értéke stílusának egysze­­rűsége, világossága, amely mentes minden pátosztól és szenvedélytől. Sorra elemzi ünnepeinket, egy-egy ünnep­­ről több tanulmányt is közre­­adva, hogy az ünnep történeti vonatkozásait, erkölcsi tartal­­mát, szokásait minél tágabb szempontból magyarázza meg. Ezek a tanulmányok olyanok­­hoz szólnak, akik a zsidóság is­­meretében bizonyos jártasság­­gal bírnak, de ünnepeink kü­­lönböző szempontból való megvilágítása eddigi ismerete­­ikhez új adatokkal is hozzájá­­rulnak. A kiindulás a legtöbb­­ször bibliai idézet, amelynek mondanivalóját tágabb ho­­rizontúvá növeli a szerző. Egyetlen példa: a tanul­­mány címe: Kol Nidré. Ben­­ne József története és József izgatott kérdése testvérei­­hez, amikor azok még nem tudják, ki az az egyiptomi nagyúr, aki tárgyal velük. Jó­­zsef ezt kérdezi: „Él-e még atyátok”? — József izgatott kérdését, ahogy saját édesapja iránt érdeklődik, a szerző az apa iránti szeretetet és aggo­­dalmat kitágítja, és benne a zsidóságnak az Isten, a Meny­­nyei Atya iránti szeretetet is érzi. Ugyanígy, József követke­­ző kérdését: „Van-e még test­­véretek otthon"? — nemcsak az édestestvér szeretetére érti, hanem a testvériség fogalmává tágítja. Annak az egyszerű zsidónak az alakjában is, aki Szimhász Taurokot átszelle­­mülten és szinte átlényegülten táncol szent táncot kezében a Tórával, az egész zsidóság át­­szellemülésére és átlényegülé­­sére következtet. A kötet címadó tanulmánya, a Papír-híd azt a régi legendát eleveníti fel, amely szerint a Messiás eljövetelekor a zsar­­nokok, a gonoszok erős vashi­­dat építenek, a jámborok, az igaz zsidók papírból emelnek hidat. De a gonoszok vashidja, amikor vonulnak rajta, össze­­omlik, az igazak papírhídján békésen vonulnak át az igazak. A régi legendát is kitágítja Moses Rosen és a legenda magvát a zsidóság csodavárá­­sává, életszemléletévé emeli. A kötet további fejezeteiben egy-egy ünnepi alkalommal el­­mondott beszédét közli Rosen főrabbi. A társadalmi, a poli­­tikai, a zsidó élet egy-egy na­­gyobb személyiségéről szólnak ezek a beszédek, vagy valami­­lyen más ünnepi alkalomra készült szónoklatot, rádióbe­­szédet, újságcikkeket közöl a kötet. Rosen főrabbi sokirányú érdeklődését, sokféle arculatát hűen ábrázolja a kötet, amely többek között a fasizmus alatt elpusztult román zsidóknak is emléket állít. B. I. / * Chief Rabbi Dr. Moses Rosen: The Paper-Bridge, essays on juda­­ism. Fordította Carol Kormos, Bucharest. 1973. Kulturális Krónika Leonard Bernstein vezényel­­te az Osztrák Televízióban az izraeli filharmonikus zenekart. Műsorán Gustav Mahler Das Lied von der Erde című kan­­tátája hangzott el. Szólót éne­­keltek: Christa Ludwig és Re­­ne Kollo. Yehudi Menuhin nagy sike­­rű hangversenyt adott a Brightoni Zenei Fesztiválon. Bruch G-moll hegedűverse­­nyét játszotta el a világhírű művész. A londoni filharmo­­nikusokat Daniel Barenboim vezényelte. Mózes élettörténetéből for­­gat tévéfilmet az amerikai Columbia-társaság a RAI, azaz az Olasz Televízió, a brit ITV és az Izraeli Televízió közös vállalkozásában. A tévéfilm ér­­dekessége, hogy az öreg Mózest a világhírű amerikai filmszí­­nész, Burt Lancester, az ifjú prófétát pedig Lancester fia alakítja. Nagy sikerű országjáró tur­­néja során Kolozsvárott és Nagyváradon is több előadást tartott a bukaresti Állami Zsidó Színház együttese. A kétrészes revüműsorban, amelynek rendezője Harry Eliad, karmestere pedg, Hatot Schwartzman, vidám jelene­­tek, kuplék, táncdalok mellett bemutattak egy retrospektív összeállítást az egykori Bara­­seum műsoraiból, valamint néhány részletet Joseph Stein — Sheldon Harnick — Jerry Bock világhírű musicaljából, a Hegedűs a háztetőn-ből. Chagall-múzeumot nyitottak Nizzában, a neves festő 84. szü­­letésnapján, július 7-én. A leg­­újabb franciaországi múzeum­­ban kiállították a mester 17 festményét és 200 rajzát. (Révész Tibor összeállítása) % Ételreceptek TÖLTÖTT BURGONYA HALLAL: 2 szelet pontyot lefilézünk, 1 áz­­tatott és kifacsart zsemlyével, ke­­vés finomra vágott vöröshagymá­­val, 1 kemény tojással összedarál­ juk, megízesítjük, elkeverjük egy nyers tojással és 2 evőkanál mor­­zsával. Nagyobb héjában főtt és megtisztított burgonyákat kifú­­runk, megtöltjük a hallal és egy­­más mellé lerakjuk tepsibe, vagy mély edénybe. 2—3 karikára vágott zöldpaprikát, vöröshagymát, para­­dicsomot teszünk hozzá, kevés olajjal meglocsoljuk és fél pohár kb­­­del vizet teszünk rá, fedő alatt 15—20 percig forró sütőben kisütjük, zsírjáig. TÖLTÖTT PADLIZSÁN 2 db megtisztított padlizsán köze­­pét kiszedjük és megtöltjük. 2 db áztatott és kifacsart zsemlyét, 2 db keménytojást villával összetörünk, 1 evőkanál finomra vágott és meg­­fonnyasztott vöröshagymát, kevés sót, törött borsot, finomra vágott zöldpetrezselyemet, 1 evőkanál bú­­zadarát és 1 nyers tojást jól el­­dolgozunk, megtöltjük a padli­­zsánokat, mély tepsibe rakjuk, 3—4 karikára vágott zöldpaprikát, pa­­radicsomot, kevés olajat adunk hozzá és lassú tűznél, fedő alatt megfőzzük. ÍZES ROSTONSÜLT CSIRKE 1 db 70—80 dkg-os csirkét gyen­­gén megsózunk, félbevágjuk, de úgy, hogy ne essen szét, majd vékony karikára vágott zöldpap­­rikát, kevés paradicsomot adunk hozzá, illetve rakunk belé, két szárnyánál fogva összekötjük, grill bordára felszúrjuk és pirosra sütjük. Tepsit teszünk alá, a ki­­csurgó lét tálalás előtt felforrósít­­juk és ráöntjük. BÁCSKAI ROSTÉLYOS 2—3 szelet kissé kivert rostélyost paprikás lisztben megforgatunk, mindkét oldalát kissé átsütjük és lábasba rakjuk. Fél kg karikára vágott zöldpaprikát, 1 nagyobb paradicsomot és egy nagy fej vö­­röshagymát, amit előre kissé meg­­f­onnyasztunk, adunk )rózza, jól megborsozzuk, lassú tűznél pu­­hára főzünk. Ha készen van, ak­­kor teszünk bele még egy kis pi­­rospaprikát, időközben egy kisebb fej kelkáposztát sósvízben kifő­­zünk, leszűrjük és­­ a levébe tá­­laljuk. Katz Aranka AUTÓTULAJDONOSOK! JÚLIUSBAN ESEDÉKES A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 1973. II. FÉLÉVI DÍJA. A biztosít«s díj« július 1-től Jl-ill pótlékm­entese*

Next